Hát igen, az előző poszt. Az ingerelt fel arra, hogy ezt a mostanit megírjam. Ha egyedülálló jelenség lenne, nem volna probléma: Medgyessy elmebeteg, és kész. De sajnos a jelenség meglehetősen gyakori. Nem tudom, van-e a Földön még egy ilyen ország, ahol ilyesmi előfordulhat...
A nemzeti büszkeség hiánya egy nemzetet mindig romlásba süllyeszt. Minősített eset, ha a minket megalázókat, felettünk így-úgy diadalmaskodókat ünnepeljük, vagy emlékezünk rájuk. Van persze különbség: a szovjet emlékművekkel országszerte a Kádár-rezsim idején, amíg a szovjet hadsereg megszállt minket, aligha lehetett bármit is kezdeni (főleg nem hivatalosan...). Más kérdés, hogy a minket elfoglaló, végigerőszakoló, majd forradalmunkat vérbefojtó szovjet hadsereg semmilyen emlékművet nem érdemel, hacsak olyat nem, amit itt egy régi posztban ("Milyen lenne a valódi szovjet emlékmű?") leírtam. Továbbá az észtek nem vacilláltak, noha erősebb a függésük: ők cselekedtek, mondván, hogy majd megbékül idővel az orosz medve.
Ám azok az esetek, amikor önként nyaljuk utólag az ellenünk győztesek seggét, vérlázítóak. Tudjátok-e, hogy Baranyában (ha jól tudom, valahol Szigetvár táján) emlékművet emeltek II. Szulejmán szultánnak? Nem is olyan nagyon régen, talán 10-15 éve. Medgyessy megünnepli Erdély elszakítását - ráadásul a románok ezt egyszerű seggnyalással érték el Clemenceaunál és barátainál, mert ha valaki nem tudná, Románia nem volt az I. világháború győztes országa! Megtámadott ugyan minket, de a központi hatalmak szarrá verték úgy, hogy különbékére kényszerült. Mégis megkapta Erdélyt. A második világháborúban ugyancsak köpönyegforgató és mindkét féllel szemben vesztes volt, de csak visszakapta. Hiába, őket szeretik, minket meg nem...
Aztán itt a Roosevelt tér: ő volt ugyebár, aki minket úgy bombáztatott szarrá, hogy magyar katona puskát nem emelt amerikaira (valaki azt írta, hogy azt Theodoréról nevezték el, de mivel a kettő közül messze Franklin Delano a közismertebb, ezt akkor jelölni kéne).
Szerény javaslataim hazaárulóink számára: Trianon út, Benes-sétány, Haynau-emlékmű. Merjünk a kicsinél is kisebbek lenni!
Azért kíváncsi vagyok, mi történne Amerikában, ha 30 év múlva G. W. Bush csemetéje baráti koccintásra hívná Oszama bin Laden gyermekét, és gratulálna neki a Világkereskedelmi Központ ritka ügyes lerombolásához?!