Görénylyuk - ha büdös, ne panaszkodj!

Mindenféléről, ami éppen eszembe jut. Politika, közélet, irodalom, természettudomány, jog - ki mit szeret ebből. Konzervatív nacionalista blogsite: vagyis a 168 Óra levitézlett szadeszpárti, valamint a kádárista Orbánt imádó Hírtévé mércéje szerint szélsőjobbos és fasiszta. Mindazonáltal hiszek abban, hogy vannak még az országban gondolkodni képes, tisztességes és magyar emberek, akikre hiába öntik az ócska tévék a nyállal hígított fost, mégis használják az agyukat, vagy legalább megpróbálják. Nekik írom ezt a blogot.

Friss topikok

  • Molnárgörény: @hullajelölt88: Nekem rengeteg "fakultatív" macskám volt a tényleges sajátok mellett (így hívom az... (2018.05.10. 02:05) Macskákról
  • Molnárgörény: @Petitprince: Pedig az is teljesen igaz. A vidéki embert sokkal könnyebb hülyére venni. Minél kise... (2018.04.24. 00:00) Talpra magyar, lopjad haza!
  • flash.gordon: Szia Molnár nem úgy van, hogy 14 alatt megrontás a szex 12 alatt meg erőszak ha akarja ha nem? (2016.11.22. 21:16) LMBTQ + P?Be?Z?N?SM???
  • Péter Ferenci: Egy nem túl ismert videó: www.youtube.com/watch?v=1Z-kvyFDvpE "Itt mindenkit tisztelettel fogadn... (2016.11.03. 22:27) Carlos-szindróma?
  • biboldó: @-JzK-: Világos. Gyártunk magunknak egy ellenségképet (jelen esetben ballibsizmus) oszt jókat harc... (2016.02.20. 21:26) A szélsőjobboldal skizofréniája

Címkék

(numerus (1) 1956 (1) abortusz (1) abszurdisztán (4) adórendszer (1) agyelszívás (1) agyi ct (1) aljas (1) alkotmány (7) alkotmánybíróság (1) alkotmányosság (1) állami vagyon (1) államok (1) állampolgár (1) al kaida (1) amarok (1) antiszemitizmus (2) arvisura (1) ateizmus (1) athenia (1) autonómia (1) autópálya (1) ávh (1) ávó (7) bajnai (4) baleset (1) barany (1) belgyógyászat (1) benes (1) beteg (1) betli (1) bicikli (1) biológia (1) bíróság (3) bkv (2) blaha (1) blog (6) blogadmin (1) blogajánlás (1) blogcsúcs (2) blogger (1) blos (1) bolsevik (2) bolsevikok (1) bombagyár (6) börtön (1) bosch (1) boulahrouz (1) bridzs (2) bulvár (1) bűnözés (3) bűnöző (1) bűnpártolás (1) büntetés (1) büntetjog (1) büntetőjog (1) butaság (1) buzi (5) carlos (1) celeb (1) cenzúra (3) cigány (21) cigánybűnözés (16) cigányréce (1) címlap (1) civil virtus (1) clausus) (1) család (1) csatahajó (2) csiga (1) csóka (1) csónak (2) csótány (1) darwinizmus (1) deák (1) demokrácia (6) demszky (2) deutsch (1) deviancia (1) dialízis (1) diktatúra (4) dodlenyák (1) doktor (1) draskovics (1) drog (1) droid (3) duna (2) duplacsavar (1) egészségbiztosítás (1) egészségügy (6) éghajlat (3) egyesült (1) egyetem (1) éhségsztrájk (1) eladósodás (1) elfekvő (1) ellenállás (1) ellentengernagy (1) ellenzék (1) elnyomás (1) élősködés (1) ember (1) emberijog (1) emberi jogok (1) emlékmű (1) énblog (3) építkezés (1) eresőkifejezések (1) erőszak (3) éticsiga (1) etika (1) európai (1) európa bajnokság (2) eutanázia (1) eu választás (1) evolúció (2) fa (1) fagyhalál (1) fasiszta (3) fasizmus (1) faszság (1) fecske (1) fecskék (1) feketeistván (1) fekete istván (2) fekete pákó (1) felelősség (1) felfüggesztés (1) félhülye őrnagy (1) feljelentés (2) felmelegedés (2) fico (1) fidesz (8) filozófia (1) flashmob (1) foci (7) fodor (3) fogoly (1) fogyasztóbutítás (1) folyó (1) fony (1) forradalom (4) főváros (1) freeblog (2) fuchs (1) függetlenség (1) füst (1) futball (2) fűtés (1) gáboráron (1) gáz (2) gáza (2) géb (1) genetika (1) genfi egyezmény (1) gergényi (7) gessler (1) globalizáció (1) goldenblog (1) göncz (1) gönczkinga (1) göncz kinga (1) gondolatébresztés (16) gondolatrendőrség (1) görénylyuk (44) gulág (1) gumibot (1) günter grass (1) gustloff (2) gusztos (1) gyász (1) gyásznap (1) gyerekgyilkosság (1) gyilkos (1) gyilkosság (3) gyöngytyúk (1) gyújtogatás (1) gyűlölet (1) gyűlölettörvény (2) gyurcsány (41) gyurcsány viccek (1) háború (1) háborús bűnös (1) hadiflotta (1) hadifogoly (1) haditörvények (1) hajléktalan (1) halak (1) halál (2) halálbüntetés (2) hálapénz (2) halott (2) hamis vád (1) hanuka (2) harry potter (1) hazaáruló (1) házasság (1) hazug (1) hazugság (1) hebron (1) hedvig (1) hiddink (1) hirdetés (2) hírszerző (1) hit (1) hoki (2) holland foci (1) holocaust (3) homokos (1) homoszexuális (1) honfoglaló (2) horgászat (2) horn (1) horváth molnár (1) hülye (1) idióta (1) idő (1) időjárás (3) igazság (1) igazságszolgáltatás (2) ignore lista (1) imf (1) ingatlanadó (1) internet (1) ip cím (1) irodalom (1) isten (3) istván (1) ízlés (1) izrael (2) jános (1) játék (2) jégverés (1) jobbik (4) jobbklikk (1) jobboldal (2) jog (16) jogállam (4) jogászképzés (1) jogsértés (1) jogtalanság (1) judapest (4) justizmord (1) jütland (1) kabai (3) kalóz (1) kambodzsa (1) kampány (1) kanalasréce (1) karácsony (1) kárókatona (2) káromkodás (1) kdnp (1) kecsege (3) keresztény (1) kertész (1) kertészpéter (2) kisebbség (7) kisebbségi kultúra (1) kiskunlacháza (1) koalíció (1) kócsag (2) koeman (1) kóka (5) költségvetés (1) komment (1) kommentválaszok (1) konzervativizmus (2) konzervatórium (4) kórház (3) kórházi napidíj (2) kormány (2) kormányőr (1) kormányválság (1) környezetvédelem (2) korrupció (1) koszovó (1) közgyűlés (1) közlemény (2) közpénz (1) közrend (1) külpoliitka (1) külpolitika (6) kultúra (2) külügy (2) kuncze (1) kunos (1) kurucinfó (1) kurvaország (1) kutatás (1) lakáshitel (1) lamperth (1) lélek (1) leszbikus (1) lételmélet (1) lettország (1) liberális (1) lift (1) lincselés (1) list of ignore (1) lomnici (1) lopás (3) lumpen (1) lusitania (1) macska (2) madárvédelem (1) mádl (1) maglód (1) magyar (3) magyaroknyilai (1) magyarverés (1) majom (1) makó (1) március 15 (1) marihuána (1) marinyeszko (2) marslakó (1) marx (1) materialista (1) materializmus (1) mathijsen (1) máv (1) mavo (2) mazsihisz (1) mdf (1) medgyessy (1) média (3) megrontás (1) menekült (1) mengelica (2) menny (1) mentő (1) mentők (1) mese (1) meteorológia (1) metró (1) migránsok (3) mikeoldfield (1) mikola (1) mindenszentek (1) moderáció (1) moderálás (2) mszp (1) mta (1) munka (1) munkakerülés (1) munkaszolgálat (1) nácizmus (1) narkós (1) nemzet (1) nemzetiség (1) népdal (1) népfelség (1) népszámlálás (1) népszavazás (9) (1) noe (1) nyérc (1) nyolcágú csillag (1) nyugdíj (1) október23 (1) olaszliszka (1) olimpia (2) ombudsman (1) önkény (1) önkormányzat (5) ooijer (1) orbán (7) őrizetbe vétel (1) orosz (1) oroszok (1) országgyűlés feloszlatása (1) ortodox zsidó (1) orvos (1) orvosiügyelet (1) orvosi fizetés (1) ősleves (1) összeesküvés elmélet (1) összefogás (2) összetartás (1) ostobaság (1) osztályharc (1) ovb (1) ózonlyuk (1) pannon (1) párbeszéd (1) parlament (1) pártállam (1) párthatalom (1) pártok (1) pártos igazságszolgáltatás (1) passzívellenállás (1) passzívrezisztencia (1) passzív rezisztencia (1) patkány (1) pedofil (1) pegasus (1) pénzmosás (2) per (1) péter (2) pető (1) petrétei (1) pilitika (1) pinkfloyd (1) pintér (1) pipa (1) pogrom (2) pokol (1) politika (111) polkorrekt (1) polkorrektség (8) pornó (1) posta (1) pran (1) prien (2) privatizáció (1) puccs (1) rába (1) rabbi (1) rabsic (1) rabszolgatartás (1) rádió (1) ráklépésben (1) rasszizmus (4) reakció (3) reform (1) reformzsidó (1) reklám (2) rektoszkóp (1) remény (1) rendőr (1) rendőrdroid (1) rendőrség (9) rendőrterror (2) rendőrvicc (1) rendszerváltás (1) repülőgép anyahajó (1) részeg (1) röhej (1) római (1) románia (1) sajtóper (1) sajtószabadság (1) sakk (1) sárgarigó (1) sarlósfecske (1) segély (1) seggfej (1) seggnyalás (1) selejt (1) shadai (2) shimoda (1) sicko (1) slota (2) sólyom (6) sovinizmus (1) sport (2) statisztika (1) steuben (1) szabadfi (1) szabálysértés (1) szadsz (1) szajkó (1) szakértő (1) szarka (1) szász antónia (1) szdsz (9) szegregáció (1) székelyföld (1) szélsőséges (1) szemét (1) szemkilövés (1) szén (1) szent (1) szerencsétlenkedés (1) szeretet (1) szervezet (1) szerzői (1) szigeti (1) szilveszter (1) szlovákia (4) szólásszabadság (2) szolidaritás (1) szőlő (1) szovjet (1) sztrájk (2) szúnyog (1) szürkegém (1) tabajdi (1) tallián (1) talmud (1) tandíj (2) tarokk (1) társadalombiztosítás (1) tavasz (1) tél (1) tell (1) temetés (1) temető (1) tengeralattjáró (3) terembura (1) teremtés (1) természet (1) természetvédelem (1) terror (3) terrorista (1) terrorizmus (2) tiltakozás (1) tisza (1) tisztesség (1) titanic (1) titkosrendőr (1) titkosrendőrség (1) titkosszolgálat (2) töltőtoll (1) tolvajbanda (1) tomcat (18) torpedó (1) történelem (2) törvény (1) tóta (1) trackback (1) trianon (1) trichinella (1) trychydts (1) tudat (1) tudomány (2) tüntetés (1) tüzép (1) tűzoltó (1) ügyészség (6) újév (1) új választások (1) új zéland (1) unió (1) urbangeri (1) usa (2) üzlet (1) vadász (1) vagyontörvény (1) vajdaság (1) választás (3) valóság (1) van bronckhorst (1) van der sar (1) varjú (1) vaskereszt (1) vegetariánus (1) vélemény (1) véleményszabadság (1) veres (3) vers (1) veseátültetés (1) világbank (1) világháború (2) vipera (1) vízirendőr (1) vizitdíj (4) vízityúk (1) vízum (1) w (1) wto (1) zámoly (1) zene (1) zsanett (1) zsarolás (1) zsidó (23) zuschlag (4) Címkefelhő

Linkblog

Férfiak, nők, és sajátos keverékeik

2007.09.28. 00:37 Molnárgörény

Bő száz éve a cím csak az első két szóból állt volna - itt ugyanis nem szexuális eltévelyedésekről, homoszexualitásról és hasonlókról lesz szó, hanem életmódról és az ebben mutatkozó nemi szerepzavarokról.

A szüfrazsettek előtt a férfi igazi macho volt: a néhány szem királynőt és saját jogon örökölni engedett leányági leszármazót kivéve a nőknek a hozományukon kívül általában nem volt vagyonuk, politikai jogaik pedig egyáltalán nem (jogokról, és nem befolyásról beszélek...). A nők legtöbbször nem dolgoztak - hiszen óvoda, bölcsőde nem létezett, a nagyszülők pedig jó eséllyel már nem éltek, vagy ha mégis, hát megvolt a maguk dolga, így az anyáknak egyszerűen nem volt választásuk.

A dolog akkor változott meg, amikor a nők egyrészt egyre többen dolgozni kezdtek, másrészt az azonos teherviselés kapcsán azonos jogokat is követeltek maguknak. Nagyrészt meg is kapták, bár az iszlám országok szigorúbbjaiban ma is a férfi a személyes szabadságjogok egyetlen birtokosa. Csakhogy a női emancipáció hatalmas csapást mért a családra, mint olyanra.

A monogám házasságon alapuló család tulajdonképpen a keresztény-zsidó vallási körben létezett majdnem két évezreden át. A többi nagyobb vallás (iszlám, konfuciánus) engedte a többnejűséget - általában aszimmetrikusan, vagyis a többférjűség nem volt legitim (néhány természeti kis népnél, a Csendes-óceán szigetein előfordult). A monogám házasság voltaképpen mindig is válságban volt, legfeljebb ennek a súlyossága változott - nőtt - az idő előrehaladtával.

Az ember ugyanis biológiai természete szerint nem monogám. Az emberszabású majmok többé-kevésbé szoros párkapcsolatban élnek, de előfordul "félrelépés" mindkét fél részéről, ami érdekes módon új lendületet ad az eredeti kapcsolatnak (csimpánz). Előfordul domináns csapathím kisháreme is (gorilla). Stabil monogámia nincs - és az ember hajlamai ebben nem különböznek a majomtól. Lehet magasztos dolgokat beszélni az erkölcsről, a szerelemről, de ha az ember hajlana a szexuális hűség elfogadására, akkor - már elnézést - nem a félredugásról szólna lényegében a világirodalom bő négyötöde... Elvégre az írók arról írnak, ami az olvasókat érdekli; és a szex, különösen a tiltott gyümölcs mindig is közérdeklődést élvező téma volt.

Sőt. Kövezzenek meg a feministák (akik döntően ostobák, persze): de a nemek között is van eredendő különbség a poligámiára való hajlam mértékében. Az emlősöknél a testméret és a test díszei jelzik ezt: például a szarvasbika mintegy harmadával nagyobb a tehénnél, és agancsa van. A bikák, ha tudnak, háremet tartanak, de a tehén egyszerre csak egy bikával "jár"; legfeljebb lopott pásztorórát folytathat a csapat mellékbikájával, amikor a vezérbika épp mással van elfoglalva. Madaraknál is hasonló a helyzet: a nagyobb és díszesebb fácánkakas, tőkésréce gácsér poligám, míg a kisebb, dísztelen tojók nem. Viszont a galambászhéja esetén a tojó majdnem duplája a hímnek, és annyira domináns, hogy éhínséges időben el is fogyaszthatja szegény férjét szükség esetén...

Embernél a férfi méretei egyértelműen nagyobbak, míg díszek vonatkozásában a két nem nagyjából hasonlóan áll: a szakáll és bajusz az emlőkkel szemben (persze itt a biológiai, és nem a mesterséges díszek értendőek, hiszen abban a nők verhetetlenek). A férfiak eredetileg átlagosan valóban csapodárabbak. Nem jelenti ez azt, hogy nincs fehérmájú nő, aki bárkit beránt az ágyába, de a férfiakra jellemzőbb "a legyet is, röptében"-mentalitás.

Hogyan működhetett úgy-ahogy a monogám házasság ilyen hosszú ideig? Az én sejtésem szerint csakis azért, mert egyrészt az egyházi erkölcsi normák nagyon erősek-kikényszerítettek voltak (és csak nagyon kevesen merték egyáltalán vitatni azokat, ami nem is volt kockázatmentes), másrészt az 1800-as évekig az alig fejlődő orvostudomány hiánya miatt az átlagéletkor igen alacsony volt. Mi tételesen csak a királyok életkorát ismerjük: na de ők futhattak, ha jött a török, pestis, tatár, miegyéb, és ha valami bajuk lett, a kor legjobb ellátását kapták. Mai ésszel nehezen fogható fel, hogy milyen könnyű volt az 1500-as években fiatalon meghalni: ha nem jött a török, akkor is elég volt egy szimpla vakbélgyulladás, tüdőgyulladás, kiadósabb hasmenés és emiatti kiszáradás, vagy nők esetében egy kezet nem mosó bábaasszony. Biztos, hogy az akkori emberek immunrendszere jobb volt (vegyi terhelésük pedig nagyon csekély), mégis rengeteg fiatal felnőtt halt meg. Vagyis: a monogám házasság jó eséllyel nem tartott tovább nagyjából 10 évnél, mert a házasfelek egyike hamar meghalt. Ezután pedig újra lehetett házasodni (bár, a félrehancúrozás akkoriban is divat volt, ha nem is olyan nyíltan, mint ma). A szegényebb emberek házassága tehát rövidnek ígérkezett: néha nyúlt csak hosszúra.

Vegyük észre, hogy az orvostudomány hirtelen megugró fejlődése az 1800-as években, és az átlagéletkor növekedése milyen gyorsan kikényszerítette, hogy az állam átvegye az egyháztól a házasságok intézését! Korábban a katolikusoknál válás egyáltalán nem létezett (illetve, legfeljebb egy-két királynak, de évekig tartott, nem véletlen, hogy VIII. Henrik is inkább a hóhérnál tartotta a válópereit...), de a reformált egyházak se voltak liberálisak ebben, és csak igen nehezen engedték - ha egyáltalán - a válást. Ahogy az átlagéletkor rohamosan nőni kezdett, a házasságok átlaghossza is az elviselhető fölé csúszott. Hatalmas feszítőerő préselődött a válás engedélyezése felé, és hamarosan még a nagyon katolikus országok többségében is sikerrel járt: a katolikus egyház ugyan nem engedett, de az állam átvette a házasságok bonyolítását, és megengedte a válást is.

Igen ám, de a válás lehetősége és a női munkavállalás tömegessé válása igen hamar zárójelbe tette a klasszikus családot. A nők "öntudatra ébredése" - szinte megjósolhatóan - túllendülő ingaként működött. Az egyenjogúságon helyenként keményen túlléptünk... Egyrészt Magyarországon a bolsevizmus alatt a Rákosi után szabaddá tett abortusz, másrészt a válóperek szaporodása és a válóperes bírói szakma elnőiesedése kiszolgáltatottá tette a férfiakat. Máig is érezhető tendencia a "viseld el a sörszagú, büdös alakot, kislányom, aztán a második gyerek után elzavarhatod a lakásból" taktikája: ma már a hasonló taktikát annak idején először gyakorló anyák (sőt, nagyanyák) okosítják ki a házasulandó korú lányokat. Más kérdés, hogy ez a Kádár-rendszerben nagyon is jól működő módszer a tanácsi lakások drasztikus fogyásával nem annyira hatékony, mert a saját tulajdont előbb-utóbb el kell adni és a pénzt szétdobni, nem üldögélhet benne anyuci az idők végezetéig. A "két-három gyerekig elviselem, majd elhajtom"-metódus addig volt rendkívül veszélyes a férfiakra, amíg a városi lakosság többsége tanácsi lakásban élt. Ugyanakkor a vállalkozóság elterjedése is megnehezíti a válással visszaélő nők helyzetét: a tartásdíjat ma már nem az állam vonja a fizetésből, és nincs az a vállalkozó, aki ne minimálbérre jelentené be magát, ha tartást kell kicsengetnie...

Ugyanakkor a Nyugaton kialakult női életstílus-modellek is betörtek ide. Ma már bizony, bőven van karrierista szingli, akinek esze ágában nincs férjhez menni, de főleg nem akar gyereket - legfeljebb a kapuzárási pánik idején... Egyébként is egyre későbbre csúszik a szülés, legalábbis a műveltebbeknél (a cigányok esetében ilyesmiről nem beszélhetünk). Családi adózás avagy hatékony gyermekkedvezmény híján az utód ritka drága luxuscikk, amit csak a leggazdagabbak, vagy a vagyoni helyzetükkel nem sokat törődők engedhetnek meg maguknak. Éppen az egyre vékonyodó középosztály az, melynek tagjai mind keservesebben szánják rá magukat a gyerekre: mert szinte biztos, hogy az anya időleges munkából kiesése és a kompenzálatlan többletköltség a család anyagi válságához vezet a korábbi életszínvonalhoz képest...

A családon belüli szerepek is egyre jobban összemosódnak. Nem ritkaság ma már a GYES-en, GYED-en lévő apuka; a családfenntartó jövedelmű nő, miközben a férfi alig keres, vagy épp munkanélküli; ennek kapcsán a háztartást vezető férj, miközben az asszony karriert csinál. Ennek, illetve a nők öntudati-jogi erősödésének szerves következménye a férfiak klasszikus apaszerepének kihígulása. Ma a "családfő" bárki lehet...

Ugyanakkor az ember biológiai nem-monogám természete változatlanul hat mindenkire. Vagyis: a társadalmi-szociális szempontból megroggyant családmodellt döngeti a szexuális vágy kalapácsa, amely a családból kitörésre sarkallja - legalább annyira a nőt, mint a férfit, mert a szerepek változásával a poligámiára való hajlamban is kitört már az egyenjogúság... Ezek után nincs mit csodálni azon, hogy a házasságok közel fele (ha már nem több) felbomlik, illetve egyre többen nem is kötnek házasságot.

Hogy a család válsága, szétromboltatása csökkenti a társadalom ellenállását a vezetéstől elszenvedett sérelmek ellen? Ez nyilvánvaló: fix családi háttér nélkül mindenki bizonytalanabb. Hogy ez a kormánynak nagyon is jó? Természetesen.

Nos, miért is nem lehet Magyarországon családi adózást bevezetni (miközben ez megannyi országban sikeresen működik...)? Miért luxuscikk a gyerek? Miért propagálják vajon a női karrierépítést, és miért kapnak egyre nagyobb nyilvánosságot a szingliségre biztató filmek, könyvek? Kinek jó az így kiváltott zavaros helyzet?

30 komment

Címkék: politika család adórendszer

A bejegyzés trackback címe:

https://molnargoreny.blog.hu/api/trackback/id/tr93179254

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

borsikm 2007.09.28. 08:19:16

Szépen összefoglaltad, kiváncsi vagyok, miként reagálnak erre majd a harcos elvtársnők, ha egyáltalán vannak ilyenek olvasóid között.

Amivel még ide tartozik, az az általános választójog elterjesztésének kérdése, és annak következményei.

tistedur 2007.09.28. 08:31:08

a nők legtöbbször nem dolgoztak..:ez így ebben a formában nem igaz..

Srí 2007.09.28. 10:46:34

Éppen elég nehéz lesz túlélni az emberiségnek a XXI. századot, vagy nem is sikerül. Mindenki úgy él túl, ahogy tud. Lassan el lehet felejteni a hagyományos szerepeket, nem működik a dolog. Már a szingli szót is utálom, azt meg főleg, amit takar. Közhelynek tűnhet, de mindenkinek olyan élete van, amilyet akart magának. Egyedül élni jó, mert konfliktus- és stresszmentes, időt és lehetőséget ad a szellemi fejlődésre, a gondolkodásra. Legjobb persze nem valami helyett, hanem valami után. Gyermekeket az hozzon a világra, aki képes is biztosítani a testi és lelki fejlődését, a szerető családi környezetet. Ha nem , akkor inkább ne. A nők képesek ellátni a férfi feladatokat, fordítva nincs így - gondolok itt éppen a gyermekszülésre. A feminista mozgalom egy hülyeség. Éppen olyan röhejesek számomra az elvadult feministák, mint azok a szexológusok, aiket mostanában láttam a tévében. Isten bocsássa meg nekem, de olyan rondák, mint a bűn. Szerintem életükben nem dugtak még egy jóízűt. És ők akarják a népet szexre tanítani.

Molnárgörény · http://molnargoreny.blog.hu 2007.09.28. 12:14:07

borsikm: ami a választójogot illeti, erre például az antidemokratikusnak szinte soha nem nevezett, népszavazásairól/közvetlen demokráciájáról híres Svájc a látványos példa, ahol a nőknek a választójogot csak 1970-ben adták meg (!!!). Sajnos, a női logika - különösen az egyszerűbb, kevésbé művelt nők esetében - "pasiként" minősíti a jelölteket, és a voksot is eszerint adják le messze nem is olyan kevesen... A poszt nem tért ki a férfiak és nők szintén biológiailag determináltan eltérő gondolkodásmódjára: a férfi a feszesen logikus racionalitást keresi, míg a nőt érzelmei, hangulatai erősen befolyásolják (ez megint nem adott, egyedi emberre igaz, hanem a nagy átlagra). Egyébiránt többek közt ezt a gondolkodásmódbeli különbséget (is) keresik egymásban...

tistedur: persze hogy így nem igaz, de azért gondolom kivehető az írásból, hogy mire gondoltam. A teljes házimunkát ők végezték el, valamint gondozták a gyerekeket. Megjegyzendő, hogy az akkor még sokkal nagyobb arányú jobbágy/paraszt és hasonló, mezőgazdasággal foglalkozó népességben is az asszonyok nem, vagy csak sokkal rövidebb időre mentek ki a földekre - példának okáért a kenyeret is otthon kellett sütni, 1600-ban nemigen volt falun pékbolt... Természetesen úgy értette, és úgy is jön le a szövegből, hogy munkahelyen nem dolgoztak.

Srí: nem, nem rólad szól a poszt, már nagyon régen meg akartam írni (itt-ott kommentekben más kifejtettem ilyetén nézeteimet). A "karrierista szingli" és a magyányosan élő különben sem azonos. A karrierista szinglik sokszor nem is élnek de facto magányosan, van együttélő élettársuk, csak éppen náluk ha választani kell az előrelépés és akapcsolat között, mindig a karrier győz, ezért nem is vállalnak házastársi elkötelezettséget.

Valamint én ha általánosságokról írok, akkor az értékítéletemet soha nem szabad közvetlenül konkrét személyre átvinni/alkalmazni, mert ha valakiről akarunk vleményt formálni, akkor az ő személyes körülményeit kell számításba venni. Egyszóval nem, nem rád gondoltam, nem is miattad írtam ezt meg; ha az igaz is, hogy egy mgányosan élő nőt megismerve aktivizálódott a régi elhatározásom, hogy ilyet is írok. Egyébként láthatod, hogy a blogot nagyrészt politika tölti ki, de nem egyoldalú, van ebben más is, mindenféle.

Szerintem éppen hogy vissza kellene térni - ha megváltozott formában is - a hagyományos szerepekhez. Nem a nők otthontartására gondolok, mert ma a munka (legalábbis az, amit nem futószalagnál végeznek) voltaképpen élmény is, továbbá társadalmi kapcsolatok terepe, és az otthon ülni kényszerülő nő túlzottan ingerszegény környezetbe kerül. Ha van óvoda, bölcsőde (és ezek nagyon is hasznosak, jók az esetek többségében), akkor előnyeiket ki kell használni. A mai fizetések mellett a férfi eleve ritkán képes (családi adózás híján) egyedül fenntartani a családot. "A nők képesek ellátni a férfi feladatokat, fordítva nincs így - gondolok itt éppen a gyermekszülésre." - nos, látod, itt a különbség a férfi és női logika közt: ez ugyanis persze butaság, hiszen az a gyerek (az egyetlen Jézus Krisztustól eltekintve) férfi nélkül ugyanis elég nehézkesen születik meg... Attól pedig Isten óvjon, amikor például az ötvenes években demonstrálták, hogy a nők mindent meg tudnak csinálni, aztán küldték őket olvasztárnak, bányába, traktorra, miegyéb. Ez baromság és szemétség is: a női favágó viccnek is rossz.

Szerintem a megoldás a modern konzervatív család, hagyományosan kialakított otthoni férfi-női szerepekkel. Én nem állítanám, hogy nem működik: nekem ugyanis bevált. Nálunk az apa a férfi, otthon férfimunkát végez, az anya pedig a nő. És igen, én vagyok a családfő - ha nem is túlhatalmú diktátorként, de például ha a kölykök nem akarnak lefeküdni még, és anyjuk harmadszor szól rájuk, akkor nekem elég egyszer felemelni a hangom. De ez így is van rendjén szerintem.

Nem akarok senki magánügyeiben palam et publice vájkálni (és a sajátjaimat se akarom az indokoltnál jobban nyilvánosság elé tárni), úgyhogy e vonulatból hic et nunc ennyi elég...

terembura · http://lassan-a-testtel.blog.hu/ 2007.10.01. 01:33:17

Az egész problémakört le lehet forditani szikár közgazdasági-jogi nyelvre. Nem szivesen teszem, mert ez olyan, mintha a ló elé fogjuk a kocsit, de mostanában sokan csak ebböl értenek.

A népesedési egyensúly megteremtése ugyanis elemi gazdasági érdek, különben tényleg összeomlik a nyugdijrendszer. Ez egyáltalán nem vicc, máris rogyadozik az egész.

Márpedig a feneketlen nyomor mint öregkori életkilátás még azoknak is kedvét szegi, akik egyelöre tudnak dolgozni. A nagytömegü bevándorlás, a munkaerö-import nem megoldás, mert felnött bevándorlók integrálása költségesebb, mint a gyereknevelés és oktatás, ha pedig az integrálás nem sikerül, az egyenesen végkatasztrófa, azt már költség-haszon elemzéssel nem is lehet követni.

A nyugdijkorhatárt sem lehet a végtelenségig emelni, mert az orvostudomány minden eredménye ellenére az öregedési folyamat - nagyon egzakt értelemben - pontosan olyan gyors, mint volt (ha valakit érdekel, ezt bizonyitani is tudom).

Azt azonban figyelembe kell venni, hogy az értelmes közgazdasági cél nem a népesség fogyásának pusztán numerikus megállitása, hanem a munkaerö természetes fogyásának jól képzett, magas szintü munkaerkölccsel rendelkezö fiatalokkal való pótlása.

Ép, rendes embereket csak jól müködö családban lehet nevelni. Ez sokszorosan alátámasztott tapasztalati tény, nem is érdemes róla vitát nyitni. Persze ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy mindennek nagyon szabályosnak kell lennie, de a gyerek a családban látott viselkedési mintákat, értékeket viszi tovább és azokhoz képest legfeljebb egy-két, saját maga által felnött ésszel fontosnak itélt ponton képes attól eltérni, legalábbis ha el kivánja kerülni a kapcsolatvesztést, a súlyos személyiségzavart és a teljes lesüllyedést. Ezt a mintát sokszor - még egészen szétesett nukleáris család esetén is - képes pótolni a tágabb családi környezet: nagyszülök, nagynénik, nagybácsik, unokatestvérek, stb., de ha az is zürös vagy hiányzik, akkor csak a csodában lehet bizni legfeljebb.

A konzervativ családmodell általánossá tétele persze megoldaná ezt a problémát, de a célkitüzés jelen körülmények között tökéletesen irreális. Szabad embereket kényszeriteni nem lehet. Ha maguktól nem ilyen sorsot választanak, akkor más ezt helyettük nem választhatja. Márpedig az, hogy ki milyen családot alapit, milyet épit és tart fenn, személyes sorskérdés, sors-választás.

Abban azonban lehet reménykedni, hogy egy kisebbség mégis hajlamos igy alakitani az életét, legalábbis akkor, ha külsö körülmények ezt lehetetlenné nem teszik. Nem olyan rossz élet az, ha valakit sok gyerek, késöbb unoka, dédunoka vesz körül, feltéve persze, hogy etetni tudja a sok éhes szájat és tisztességes oktatást tud a gyerekeinek biztositani. Ha ez nem megy, akkor alig van ennél nyomorultabb sors, mindenesetre jobb magányosan végezni a hid alatt.

Könnyü kiszámolni, hogy ha a társadalom kétharmada csak 0-1-2 gyereket vállal, akkor a maradék egyharmadnak 4-5 gyereket kell nevelnie ahhoz, hogy a népesség hosszú távon is egyensúlyban maradjon. Ha azonban csak 20% vállalkozik nagy család fenntartására, akkor ott az egyensúlyhoz szükséges gyerekszám 8-9, ami sok esetben már a biológiai teljesitöképesség határát súrolja.

Tehát aki a konzervativ családmodellt próbálja népszerüsiteni, annak semmiképp sem 3 gyerekes családot kell ajánlania (négy kerékkel), hanem a "gyerekböl minél több, annál jobb" elvét. Különben az ilyen fajta szabad választáson alapuló gyereknevelési munkamegosztás matematikai értelemben is elégtelen a hosszútávú munkaerö-utánpótláshoz.

Természetesen ez az egész nem müködik a jövedelem radikális újraelosztása nélkül. Semmi jó nem származik abból, ha a felnövekvö munkaerö túlnyomó része gyerekkorában alultáplált, végül alulképzett lesz és nyomortól sújtott családban nevelkedik, ott sajátitja el az adott körülmények között alkalmazható túlélési mintákat. Ilyen minöségü munkaeröre modern, magas jövedelemtermelö képességü gazdaságot alapozni nem lehet, ez egyenes út az össz-társadalmi elszegényedéshez.

A gyereknevelés költségeit azonban elsösorban nem segélyezési rendszerrel kell elismerni, hanem adó- és járulékkedvezményekkel, szükség esetén akár negativ kulcsokkal is. A fent mondottak értelmében nyilván az a jó, ha olyan családban születik sok gyerek, ahol egyébként a családfenntartó dolgozik és lehetöleg magas szinvonalú, jól fizetett, elismert munkát végez. A jelenlegi adózási, jövedelemelosztási viszonyok között azonban az átlagjövedelem sokszorosát kell keresni ahhoz, hogy nagy családban az egy före jutó jövedelem akár csak megközelitse az átlagot, ami abszurd.

Természetesen ez azt jelenti, hogy a gyermektelen vagy 1-2 gyereket nevelö családoknak és különösen az egyedülállóknak több adót és járulékot kellene fizetni. De könnyü belátni, hogy tökéletesen igazságos például az, ha ilyenek magasabb nyugdijjárulékot fizetnek, hiszen sokkal kevesebbel járulnak hozzá a majdani nyugdijukat megtermelö jövendö munkaerö "elöállitásához".

Az oktatási költségeket meg egyenesen az oktatásban résztvevö fiatalok jövöbeli adóbefizetései terhére nyújtott személyi kölcsönböl kell fedezni, ahogy azt másutt már leirtam.

Persze a segélyeket nem lehet teljesen megszüntetni, mert nyomorultak mindig lesznek, de a gyereknevelési segélyt vagy annak nagy részét lehet pl. az imént emlitett oktatási számla alapján nyújtani, akár már az óvodától kezdve is. Mint már utaltam rá, a gyerek nem akkor van készen, amikor kibujik az anyjából, hanem amikor leteszi a záróvizsgáit az iskolában.

Ha a sok gyerek nem az önként vállalt nyomor szinonimája lesz, hanem a mérsékelt jólété és prosperitásé, akkor valószinüleg elegendö számú önkéntes vállalkozó akad a sokgyerekes konzervativ családmodell megvalósitására, mert az amúgy sok örömmel is jár. Mivel, mint mondtam, nem egyenletesen több gyerekkel, hanem viszonylag kisebb számú jólszituált sokgyerekes családdal lehet megoldani a jelen népesedési válságot, érdemes bevezetni az államilag (esetleg erre a célra létrehozott közalapitványon keresztül) finanszirozott föállású anyaságot is, hogy a munkaeröpiacról igy kiszoruló nök munkavállalói jogai se sérüljenek.

Van azonban egy súlyos akadály a terv megvalósitásának útjában, ami mélyen gyökerezik a jelenlegi demokratikus, többségi elvü politikai rendszerben. Az ajánlott modell szerint ugyanis a sok gyereket nevelö választópolgárok szükségképpen kisebbségben lesznek, igy - tisztán érdek-alapú szavazást feltételezve - érdemes a pártoknak az "egyenlö munkáért egyenlö jövedelmet" jelszavával fellépniük: ezzel mindig több szavazatot nyerhetnek, mint amennyit veszitenek.

Igy ha valami csoda folytán meg is születnek azok a családpolitikai intézkedések, amikröl beszéltem, józan ésszel nem lehet számitani rá, hogy hosszú távon is fennmaradnak. A politikai rendszer müködési módjából következik, hogy idövel erodálódnak, végül jelentéktelenné válnak és megszünnek, akkor pedig ott vagyunk, ahonnan elindultunk.

Ennek a csapda-helyzetnek a feloldásához eloször is azt vegyük észre, hogy minden modern alkotmányos demokráciában van egy jelentös kisebbség, amelyik tökéletesen képviselet nélkül marad, minden politikai jogától meg van fosztva, érdek-érvényesitö képessége a rendszeren belül nincs. Ezek a gyerekek.

Azt ajánlom tehát, hogy az ügyet - jó liberálisokhoz illöen - egy végletesen jogfosztott kisebbség problémájaként kezeljük és olyan megoldást adjunk rá, ami jogállami körülmények között kisebbségi ügyek kezelésében szokásos: a jogokat rögzitsük az Alkotmányban.

Induljunk ki abból, hogy magánjogi ügyekben a szülö meglehetösen széles felelösségi és hatáskörrel képviselheti a gyereket, a gyermek cselekedeteiért bizonyos esetekben még büntetöjogi felelösség is terheli. Nem látom be, hogy ezt a természetes képviseleti jogot miért ne lehetne, söt, kellene kiterjeszteni a közjogra is. Az USA-ban (a demokratikus jogállam iskolapéldája) a rabszolga-felszabaditás elött a rabszolgatulajdonosok a rabszolgáik nevében is szavazhattak, ha jól emlékszen 3/5 szavazat járt egy felnött férfi rabszolga után (ha nem jól, akkor javitsatok ki). Hogy a fenébe lehetséges az, hogy kevesebbre becsüljük a gyerekeinket a rabszolgáknál is!?

Azt javaslom tehát, hogy minden egyes szülö minden egyes gyereke után is rendelkezzen valamilyen töredék szavazattal (valahol 0,3 és 0,5 között - teljes állampolgári jogegyenlöséget feltételezve az utóbbi). Részmegoldás lehet a választásra való jogosultság korhatárának leszállitása is, amint az pl. Ausztriában történt mostanában, ahol 16 éves korra csökkentették a korhatárt. Ez azonban kérdéses, mert a gyerek nem véletlenül jogfosztott, hiszen minél fiatalabb, annál könnyebben manipulálható, vezethetö félre és annál kevésbé rendelkezik azzal a belátással, ami érett politikai állásfoglalás kialakitásához nélkülözhetetlen. Ezért el tudok képzelni egy olyan rendszert, ahol a gyerek fokozatosan nyeri el a teljes választójogot - egyébként ugyanúgy, ahogy fokozatosan terheljük rá a a büntetöjogi felelösséget is (gyerekkorú, fiatalkorú, stb). Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy amint növekszik, a rá jutó töredékszavazatok egyre nagyobb része fölött veheti át a rendelkezést szüleitöl, mig 18 (de inkább 21!) éves korában az összeset megkapja.

A Választójogi Törvény ilyen értelmü módositását az Alkotmányban kell rögziteni, méghozzá a szokásosnál is merevebben, tehát késöbbi megváltoztatásához nem 2/3-os, hanem 4/5-ös (vagy akár 9/10-es!) többséget elöirva (egyúttal ilyen ügyben tiltva a népszavazást, vagy ott is nagyobb arányt elöirva a változtatáshoz). Ez azért szükséges, hogy az érintettek, tehát akik a családjogi törvények változásában bizva nagy családot szándékoznak alapitani, biztosan és hosszú távon számithassanak a viszonyok állandóságára. A családalapitás ugyanis több évtizedes elkötelezettséget jelent és amikor az ember ilyen sorsforditó döntést hoz, szeret elöretekinteni.

Persze apróbb kérdések nyitva maradnak: mi történjék, ha egyik vagy mindkét szülö idö elött elhalálozik, mi legyen a leányanyák gyermekeinek szavazati jogával, mit kezdjünk az állami gondozottakkal, mi legyen az olyan felelötlen szülökkel, akik nem iskoláztatják a gyereket, stb., de ezeket a kérdéseket valahogy lehet rendezni, feltéve hogy megvan az alapvetö politikai akarat.

Egy ilyen rendszer néhány évtized alatt rendbehozná a népesedési viszonyokat és hosszú távon is biztositaná a jól képzett, magas szinvonalú munkaerö utánpótlását. Hosszabb távon bizonyára népszerübbé, elterjedtebbé is válna a konzervativ családmodell, hiszen egy idö után a felnöttek túlnyomó része is ilyen családból származna (s mint emlitettem, az emberek - legalábbis statisztikai értelemben - hajlamosak a családban elsajátitott mintát követni).

Elképzelhetö, hogy az örökösödési jogot (pl. az illetékeket) is hozzá kell igazitani ehhez a politikához és nyilván van még számos részletkérdés, ami most nem jut eszembe.

Az is valószinü, hogy hosszú távon egy ilyen rendszer a társadalom enyhe jobbratolódásával, a konzervativ értékek térnyerésével járna, mig a szélsöségek (az un. szélsöjobb is) veszitenének vonzerejükböl. Igy bevezetése a jobbközép eröknek eminens érdeke: ha a következö választásnál alkotmányozó helyzetbe kerülnek (amire van esély), akkor egyenesen kötelességük.

Ugyanakkor ez a változás egyáltalán nem korlátozza az egyéni szabadságot, a legszigorúbb liberális kritériumoknak is megfelel. Összhangban van a Nemzetközi Gyerekjogi Egyezmény szellemével is.

www.unicef.org/crc/

Gabor79 · http://www.kibulizottorszag.net/ 2007.10.01. 08:55:32

Először is szeretnék elhatárolódni Teremburától, amíg nincs saját blogja, mert úgy gondolom, hogy magvas gondolatait dedikált helyen is meg kéne osztani a közönséggel (bár abszolút elképzelhetőnek tartom, hogy újságokba is szokott írni)!

Terembura: az általad leírtakkal abszolút egyetértek, bár én eddig a háromgyerekes családmodellt propagáltam mindenkinek. Külön szeretném kiemelni, hogy a felnőttség korhatárát én huszonegy évre emelném, tapasztalataimból kiindulva, mert egy tizennyolc éves ember az esetek túlnyomó részében inkább gyerek, mint felnőtt.

eMM2 2007.10.01. 09:03:18

Ez így igaz.Főleg hogy már nincs sorkatonaság(Én 19 évesen vonultam) pedig minden kellemetlensége ellenére bizony sokat kupált a bevonultattakon.

Refuse/Resist! 2007.10.01. 16:23:55

Kedves Terembura!
Van 1-2 dolog, amivel nem értek egyet (vagy nem értek):

Ezt a népességi egyensúly dolgot pl. nem értem...
A népesség csakis növekedhet??
Termelni ma már a robotok termelnek, az emberek elég jelentős része fingfűrészel.
Lehet, hogy hülyeség az amit mondok, nem értek a közgázhoz, csak józan mérnöki ésszel közelítem meg a dolgot.

Manapság sokkal, de sokkal kevesebb emberi munkaerőre van szükség.
Mezőgazdaság, ipar, háztatartás stb.
Miért is olyan veszélyes a népességfogyás?
Ha (kihangsúlyozva a ha-t) magas szinű lenne az oktatás, semmilyen hátránynak nem kéne a fogyó népességből származni.
Már így is túl nagy a népesség e bolygón, ahhoz, hogy magyar életszínvonalat biztosítsunk mindenkinek, már túl nagy. Szerintem nem olyan nagy baj, ha csökken egy kicsit...

Ez korántsem azt jelenti, hogy ne pártolnám a családot: az egykézést roppant egészségtelennek látom a gyerekre nézve, a gyermektelenség meg sok párt infantilissé tesz.
Ugyanakkor háromnál több gyereket szerintem nem mindenkinek szabad ajánlani! Nagyon sokan nem rendelkeznek azokkal a képességekkel, ami ehhez szükséges: kötélidegzet, kis alvásigény stb.
Több olyan kívülről mintaszerű nagycsaládot láttam, ahol nem bírtak annyi energiát fordítani a gyerekekre, amennyit kellett volna, és elég nagy problémák születtek. Persze, ezt elsősorban a szülők lelki bajai okozták, de a kár kisebb lett volna kevesebb gyerek mellett.

A gyerek utáni szavazat tetszik, habár kicsit elérhetetlennek tűnik. Van már olyan ország, ahol ez működik?
Az adókedvezményekkel teljesen egyetértek. Habár nem vagyok biztos abban, hogy működne...
Németorszégban sincs nagy baby-boom, pedig itt van nagy kedvezmény, és a szinte a minimálbér is elég a megélhetéshez, ha ésszel költi az ember.
Azt a fizetős iskolai rendszert nehezen képzelem el:
hitelt felvenni az általános iskolára? - 17-18 évre előre?
Esetleg, talán úgy mehetne, hogy 4 év az állami iskola, utána jöhetnek a magániskolák.
6 évesen még elég nehéz lenne eldönteni, hogy menjen-e a 3-szor drágább elit iskolába a gyerek, vagy ne.

Refuse/Resist! 2007.10.01. 16:48:39

A hím nagy mérete arra jó, hogy jól elverje a riválisát (ld. gorilla), így eldöntve az utódlást. A nemi szerv mérete meg a spermakompetíciónál előnyös (ld. csimpánz, főleg a törpecsimpánz). Az embernél mindkét faktor szerepet játszik, emiatt nagyobb a férfi, és nagy a szerszám (vö. gorillnál kb. 4 cm.).
“Stabil monogámia nincs - és az ember hajlamai ebben nem különböznek a majomtól.”
Szerintem itt az egész írásból kimaradt az, hogy állati szinten az embernek az össze-vissza dugás az igazi (legalábbis a férfiak részéről), viszont az ember mélyebb lelki igényei közt megtalálható a monogámiára való igény. Ámbár, a nagy néptömegekre nemtom mikor volt nagyon jellemző a mély dolgok iránti igény...
nem kizárólag a társadalmi hatások miatt előnyös a monogámia.

A gyerekvállalás későbbre tolódását okozza az abszurd oktatási rendszer is: indokolatlanul sokáig húzzák az oktatást, egy gyenge eredményű BsC-s vegyész alig tud majd többet (ha egyáltalán), mint egy 80-as években végzett technikus. Nagymamám 19 éves korban elkezdett tanítani, és lehet, hogy nem rosszabbul, mint most aki a tanítónőit elvégzi. Ez a 3-4-5 év plusz sokat jelent...
Megnyújtjuk a lébecolós diákéveket (ma az egyetem kevés kivétellel nem nehezebba giminél), és csodálkozunk, hogy a fiatalság infantilis?
Az meg egyenesen röhej, hogy még a doktorihoz se adnak gyedet. 27-28 éves korig ne vállaljanak gyereket a nők?
Amúgy az adókedvezmények mellett legalább annyira fontos lenne a 4 és 6 órás munkanap támogatása. Családos nők többségének az lenne az ideális.

Molnárgörény · http://molnargoreny.blog.hu 2007.10.01. 22:14:32

No, most egyszerre mindenkinek, ahogy jön.

A hím nagyobb mérete verekedéskor nem előny, hisz a másik hím is nagy, nem a nősténnyel kell verekedni... Ez egy olyan kutatási eredmény, amit valahonnan megjegyeztem (rengeteg dologgal vagyok így, tudom, hogy pontosan hallottam, de a forrást elfelejtettem): a lényeg az, hogy a nagyobb testméret jelzi az (ivarilag is eltérő) poligámiahajlam mértékét.

A gyerekvállalás későbbre húzódása tény. Magam is átestem ezen: voltaképpen ez volt az egyik oka, hogy kettőnél leállt a dolog, így a Terembura-féle nagycsalád sajnos már aligha jön össze. A népességfogyás önmagában nem volna baj, csak a fő gond, hogy nem ott és nem úgy fogy, ahogy kellene. Kínában nem fogy, nálunk igen - és ráadásul úgy, hogy egyre öregebb az ország. Ha kevés fiatalnak kell sok öreget eltartania, akkor a gyerekvállalás még nehezebbé válik, és az ördögi kör folytatódik. Senki se szavazza meg a nyugdíjasok éhenveszejtését, mert nekik van szavazati joguk, míg a gyerekeknek nincsen, Terembura sajnos tökéletesen rávilágított a lényegre. Ha egy kormány dilemmája az, hogy kinek adjon, mindig a nyugdíjasoknak fog adni...

A konzervatív családmodell nem annyira népszerűtlen talán, mint ahogy felületesen nézve látszik, de egyértelműen segítségre szorul. Szinte lehetetlen ma bérből-fizetésből megélni, három-négy (vagy akár csak két) gyereket rendesen felnevelni, és esetleg még regenerálódni közben - aki az adósságaira költ, a szabadságára nem tud. Mondjuk én se mentem ki Pest megyéből az idén (jó, nem is nagyon szoktam...).

Refuse/Resist! 2007.10.01. 22:42:04

Az evolúció alakítja ki a nagyobb testméretet:
minél nagyobb a hím, annál több utódja lesz.
Ezért mutat valamelyest korrelációt a hím/nőstény tömegarány és a hárem mérete. Tehát a méret a tartós (már ameddig meg tudja védeni a pozícióját a vezérhím) háremre utal.
A nagy hímivarszerv pedig a promiszkuitásra való hajlamra utal.

Hát, az komoly probléma lesz a választójoggal, hogy a szavazóknak lassan a fele nyugdíjas lesz. Azonban azt még mindig nem látom (és persze leet, hogy a tájékozatlanságom miatt), hogy a jövőben miért kell annyi dolgozó.
Sok programozó és mérnök kell.
És nem kell bérletárus néni a BVKV-nak. Jó arra az automata is.

A megélhetés nekünk 1 babával szinte lehetetlen lett volna, meg amúgy se árt szakmailag művelődni, így most kinn vagyunk. Reménykedünk, hogy 6-8 év múlva visszatérhetünk. Most összességében több mint 45%-kal több pénzt kapok ahhoz képest, amikor még nem költöztek ki hozzám, vagyis egyedülállónak számítottam...

Molnárgörény · http://molnargoreny.blog.hu 2007.10.01. 23:07:53

Ivarszervről nincs szó. A díszek közé ez nem értendő oda. Az evolúció szerepe ennyire nem lehet egyszerű, hiszen kemény párválasztási harcokat vívó egyes madaraknál, rágcsálóknál nincs ivari méretkülönbség. Madárnál még lehetne ezt a fészekkel magyarázni, de a patkánynál nem. Patkány esetében még superfoetatio is van: a koraterhes nőstény hajlandó párzani teherbeejtőjénél rangosabb hímmel, és elvetéli a terhességét, hogy a rangasabb hímtől szülhessen utódot.

Szerintem annyi dolgozó kell, hogy egyrészt az öregeket eltartsák, másrészt reprodukcióképes maradjon az ország. Nem a munka, hanem az eltartandók száma miatt. Merthogy a dolgozókból is lesznek öregek...

Szerencsés vagy, ha kint meg tudod teremteni az egzisztenciádat - remélem, hogy tényleg visszatérsz, mert hát ugye kicsi, lepukkant ország, de mégiscsak a miénk... Én nem tudnék kint élni, és nem csupán nyelvi okokból. Viszont nem ítélek meg senkit, aki ezt választja, mert itthon tényleg kilátástalan.

Molnárgörény · http://molnargoreny.blog.hu 2007.10.01. 23:09:49

Hirtelen egy madárpélda: tőkésréce. Abszolút poligám a gácsér, verekednek is (még a tojóval is, ha hágni akarják). A gácsér nem költ, a fészekbe beférés nem szempont. És mégis: nászruhája ugyan van, de ivari méretkülönbség nincs. Defektet kapott az evolúció?

eMM2 2007.10.02. 07:47:01

MG!
Na és.Tud e úszni a gorilla? Meg még nászruhája sincsen.:)

Refuse/Resist! 2007.10.02. 18:14:59

A madarak:
Itt egy 3. helyzet állt elő: a párválasztásnál a nőstényeknek elsősorban a hím díszei jelentik a szempontot. (Ez a szempont eredetileg azon alapulhatott, hogy az egészséges hímeknek szebb voltak a tollai.) Kialakul egy pozitív visszacsatolású folyamat: a nőstény azért választja a szép hímet, hogy a leendő utódjának minél nagyobb legyen a szaporodási esélye.
Ez a pávánál a legextrémebb, itt az egyensúlyt 2 faktor állítja be: a párválasztás és a ragadozók.

A patkánynál nem tudom, miért nincs ivari különbség, talán a nősténynél is fontos a minél nagyobb méret, pl. a sok utód kihordásához.
A méretet úgy gondolom, legnagyobb részben a táplálék korlátossága limitálja (illetve lehet pl. ragadozók elől könnyebb elmenekülés stb.), ami néhány fajnál fontosabb lehet, máshol kevésbé.

Mindez nem azt jelenti, hogy ne lehetne találni az evolúció elméletében komoly hiányosságokat, mi az hogy, nagyon is! Csak ezek a jelenségek pont jól magyarázhatóak vele.
Hú, most látom az evolúciós posztodat, este majd átrágom a kommenthegyet. A tagellatyúkra meg van egy hipotézisem...
Az élet kialakulására nincs, azt isteni csodának könyvelem.

Dawkinst egyébként nem olvastál? Az ehhez a vitához asszem alap.

Kitalátor (másként) gondolkodó · http://kitalator.blog.hu 2007.10.02. 20:20:33

Kedves Sri!
Egyetlen kérdésem van hozzád (most):
Miért maszkulinok a feministák?
A többiek meg (Terembura kivételével) 2-3, idegen nyelvű étlapról leolvasott szóból akarják megfejteni az (étel) élet ízét.

Srí 2007.10.02. 22:05:26

Már megint bamba vagyok biztos, de nem találom a kommentedet Kitalátor, amire válaszolni szeretnék. Jobbra fent látom egy részét, itt meg nincs. Nem tudom, hol írtam azt a feministákról. Hol? És ilyet írtam volna? Szerintem nem.

Srí 2007.10.02. 22:06:33

Most jelent meg, az enyémmel együtt.

Molnárgörény · http://molnargoreny.blog.hu 2007.10.03. 09:59:10

Gyakran beakad az utolsó komment, olyankor azt kell csinálni (hehehe, erre én jöttem rá, a computeranalfabéta), hogy egy másik, rövid kommentet "dugattyúként" utáaküldeni, és az kilöki. Csak anyit írjatok, hogy dugattyú, a tényleges komment kijön (a dugyattyú is általában), és a dugattyúkat majd kiveszem.

Az evolúcióról való vitatkozásba itt mélyen azért nem akarok belemenni, mert azt korábban, az ősleveses posztnál tárgyalgattuk. Kellő hosszúság és alaposság nélkül az tényleg olyan, mint ahogy Kitalátor mondja: megalapozatlan. Itt az állatokkal példálózás célja egyébként is csak annyi volt, hogy az ember biológiai természetére (próbáljon) analógiát találni. Szerintem az ember biológiai természete nem felel meg igazán a mai keresztény típusú társadalmi elvárásoknak a párkapcsolatok tekintetében, mert a fizikai vágy áttöri a monogámia utáni lelki (és közerkölcsi) igényt. Hány ember játssza el a komplett bolondot, amikor elválik 20-30 éve együttélő feleségétől/férjétől, és (különösen férfiak esetén) felcsíp egy 20-30 évvel fiatalabbat... Aztán 2-3 évig pörög, majd szinte végkimerülve lesi, ahogy az ifjasszony cserélgeti a szeretőit.

Refuse/Resist! 2007.10.03. 11:52:04

Az ember biológiai természete más tekintetben sem felel meg a kereszténységnek (ha komolyan akarjuk venni), ami nem feltétlen baj. A zsidóságnak asszem annál inkább, sokkal gyakorlatiasabb vallás. Habár a zsidó vallás is követeli a monogámiát, de jobb tanácsokat ad hozzá (legalábbis nekem a Shmuley Boteach gondolatai sokkal jobban tetszettek, mint a keresztény szexről szóló könyvek).

Refuse/Resist! 2007.10.03. 12:15:12

"Szerintem annyi dolgozó kell, hogy egyrészt az öregeket eltartsák, másrészt reprodukcióképes maradjon az ország. Nem a munka, hanem az eltartandók száma miatt. Merthogy a dolgozókból is lesznek öregek..."

A jól képzett dolgozó robotokkal sokat termel.
Kevés jól képzett dolgozó nem tarthat el sok öreget?
Az ország népessége szempontjából én a legnagyobb veszélynek a társadalombabe nem integrálódott cigányok relatíve sokkal nagyobb gyerekszámát tartom súlyos gondnak. Mert akkor még őket is el kell majd tartani...

Molnárgörény · http://molnargoreny.blog.hu 2007.10.03. 21:23:27

Nézd, robotokkal csakis ipari termelésben lehet dolgozni. Ügyvéd, orvos, újságíró, általában értelmiségi nem lehet robot, és helyette se igen dolgozhat valami gép. Márpedig az ipar olyan nagyon jól képzett emberanyagot nem igényel. Ma már az ipar (és - sajnos - a mezőgazdaság) nem igazán élőmunkaigényes. Utóbbi lehetne, ha a kisgazdaságokat támogatná az állam, ami minden szempontból szerencsés volna - nem véletlen, hogy az EU rohadtul nem akarja.

A cigánykérdést szándékosan nem akartam nagyon taglalni itt - de biztos, hogy rendkívül súlyos probléma, és egyszerűen nincs megoldása, mert a cigányok az én meglátásom szerint nem akarnak integrálódni. Nemhogy nem tudnak, de nem is akarnak, különösen most, amikor kisebbséginek lenni igen jó üzlet önmagában - legalábbis itt nálunk.

Refuse/Resist! 2007.10.03. 23:40:34

Kevesebb ember ellátásához kevesebb dolgozó kell.
Mondjuk, orvos arányaiban több kell egy öregedő társadalomhoz...
Habár ez is egy jó kérdés, nekem az az itteni tapasztalatom, Németországban, hogy a privát egészségügy sokkal hatékonyabb. Az orvosok jobban pörögnek, habár a munkafeltételek is jobbak. Azonban sajons ezt a modellt nem biztos, hogy egy az egyben át lehetne emelni Mo-ra.
Terembura meg fejtegetett valamit a blogodon korábban, hogy még az értelmiségi munkák jó részét is majd megoldja az AI. Laikusként ezzel egyet is tudok érteni, azzal a megkötéssel, hogy a kreatív munkák azért megmaranak emberi feladatnak.

Playmobil Soldat 2007.11.02. 00:30:56

A családdal, mint fogalommal, és az ezzel kapcsolatos folyamatok alakulásával kapcsolatban nagyon szkeptikus vagyok.

Kedvenc 1952. évi IV. tv-ünk, ami ugye - plusz a módosítások - a mai családi jogunk alapját adja, egy nagy szocialista maszlag, amit a rendszerváltás utáni ballib banda szépen meg is lovagolt és ma is egészen elképesztő mértékben teszi ugyanezt. A polgári kor családjoga sokkal jobb volt ennél. A szocik leegyszerűsítették a bontójogot, kétkeresős családmodell alakult ki, a nőkön nagyobb lett a teher. Nem beszélve arról, hogy a szokásjogi alapok teljesen eltűntek, ezzel együtt az erkölcs színvonala is a béka segge alá süllyedt. Néhány éven belül bizonyíthatóan nőtt a széthullott családok száma. Jobbágyi Gábor elméletével teljes mértékben egyetértek, nagyjából az ő gondolatait idézem: "miután a polgárokat megfosztották politikai és emberi jogaiktól, cserébe megkapták helyette a nemi szabadosság jogát, mondván a gyermektelenség politikai hangulatjavító, kárpótló elem." Az államhatalomnak pedig mi más lehetett ezzel a célja, mint a családi érzelmi, gazdasági egységet felszámolva egy egyénekre szétbomlasztott, kiszolgáltatott társadalmat létrehozni. És az eszközök bőven megvoltak ehhez: egyedülállókat kedvezményezték, a fogamzásgátlás nyitottabbá vált, a fiatalok otthonteremtését ellehetetlenítették stb. Ugyanez megy ma is. Majd jön még a nagykorú nő művi meddővé tétele is. Mi ez, ha nem nemzetrombolás?

Molnárgörény · http://molnargoreny.blog.hu 2007.11.02. 00:36:05

PS: jelenleg, sajnos, igazad van. Továbbá, lelepleztelek, mert ahelyett hogy aludnál, Görénylyukat bújsz időben visszafelé:)

Playmobil Soldat 2007.11.02. 00:40:27

Igen, sok régi írás kimaradt, olvasgattam jópárat. :)

Molnárgörény · http://molnargoreny.blog.hu 2007.11.02. 00:49:36

Hé, ilyenkor anyucit kell foglalkoztatni!

Playmobil Soldat 2007.11.02. 00:59:13

Anyuci elment már aludni egy sor morgás után, hogy már megint hajnalig netezem. Úgyhogy róla már lecsúsztam. Persze kicsit álszent itt családpolitikáról, meg ilyesmikről beszélni, miközben én magam sem teszek ennek eleget az elvárt módon. :)

Playmobil Soldat 2007.11.02. 01:03:07

:D Jogos, kicsit link volt a megfogalmazás.
süti beállítások módosítása