Magyarország független, demokratikus jogállam. Mondja az alkotmány.
A nagy büdös fészkes frászkarikát - hogy udvarias és visszafogott legyek, és ne csak annyit írjak, hogy: "lófaszt". Cseppet sem tisztelt ávósok: íme a bizonyíték, hogy Molnárgörény nem tiszteli az alkotmányt, lehet vinni! Persze csak rendes verés után, anélkül semmit se ér az egész. Körmös Bauer reloaded?!
Vegyük szépen sorra. Már a "Magyarország" megfogalmazással is van elég probléma. Az első bécsi döntést, melyben visszakaptuk a Felvidék döntően magyarlakta részét, aránylag igazságos etnikai határral, aláírta Anglia és Franciaország is. Nekik persze szabadott a háború után aláírásukat, becsületszavukat elfelejteni... Én az első bécsi döntést ma is érvényesnek tekintem (a másodikat is, bár ott az antant aláírását elmulasztották megszerezni). Következésképp ma is csak "Csonka Magyarország"-ról szólhat az alkotmány.
"Független"? A függetlenségtől biztosan függetlenek vagyunk. Szuverenitásunkat 1991-ig az orosz megszállás, most azonban a NATO és az EU korlátozza. Megvédenek bárki ellen - kivéve a szomszédainkat, akiken kívül nincs is ellenségünk. Ugyanakkor mehetünk Irakba meg Afganisztánba, elvégre Irak terelte el a Dunát, és Afganisztán akadályozta meg a magyar egyetem létesítését Erdélyben...
Demokratikus? Gyurcsótány Fegyencnek, Nomentana-Fittelina-Altus-huszárunknak, aki ipari mennyiségben hazudik minden választási kampányban és úgy csal, ahogy épp tud, biztosan. Neki ez demokrácia, ahol a félrevezetett alattvalók visszahelyezik őt a hatalomba, majd amikor cinikusan elismeri, hogy hazudott, akkor a tiltakozókat lejárt szavatosságú könnygázgránáttal és be nem vizsgált gumilövedékekkel lőheti halomra.
Jogállam? Hogyne, persze: Tomcat bemegy bő két hónapra a sittre néhány kiló cukorért és műtrágyáért (kurvára nem értem, hogy nálam miért nem volt még házkutatás), de a százmilliókat ellopó Zuschlagot csak hónapokkal később teszik lakat alá. Gyurcsótány Fegyencet meg egyáltalán nem, mondván, hogy az általa elkövetett adócsalás elévült. Hát igen, jogállamban legfontosabb a miniszterelnök feddhetetlensége...
Néhány alapvetés jogban kevésbé jártasaknak. Az alkotmány "polgári neve": 1949:XX. törvény. Vagyis: az első tisztán rákosista-sztálinista "országgyűlés" fogadta el, szovjet megszállás alatt, amikor demokráciáról, népakaratról szó sem eshetett. 1989-ben történt az utolsó átfogó módosítása, amikor szintén még diktatorikusan választott parlament szavazta meg. Ugyan az Ellenzéki Kerekasztal elvileg elfogadta ezt, de emlékezzünk vissza: az SZDSZ, a Fidesz és az FKGP nem írta alá a Kerekasztal záródokumentumát. Az 1990-ben tartott választásokon kiderült, hogy az alkotmánymódosítást nem támogató pártok nélkül nem volt meg a kétharmados többség (nincs más mód a visszaextrapoláláson kívül, hiszen az akkori közvéleménykutatások nem megbízhatóak, mint ahogyan a maiak sem...).
Tehát a mai alkotmánynak sem az elfogadásaa, sem a mai alakra hozása nem demokratikus módon történt. Még egy "apróság": a preambulumban (bevezető szöveg) ott áll az "ideiglenes" jelző. Immár tizennyolcadik éve - azaz nagykorú lett az ideiglenes alkotmányunk! Bravó, éljen - kíváncsi vagyok, a nyugdíjat is megéri-e? Ha a mai pártokon múlik, alighanem simán...
Az ideiglenes és nem demokratikus magyar alkotmányt az Alkotmánybíróság tette úgy-ahogy alkalmazhatóvá, még Sólyom László AB-elnöksége idején. Sajnos, ez kétélű dolog volt: rendkívül sokszor hivatkoztak a "láthatatlan alkotmányra" döntéseikben, ami voltaképpen a természetjogot, vagyis a minden normális emberben nagyjából hasonlóan meglévő igazságérzetet jelentette. Igen ám, de a "láthatatlan" alkotmány az írottat nem pótolja... Az AB nemegyszer olyan kérdésben sem habozott dönteni, ami egyértelműen a politika hatáskörébe tartozott volna: például, amikor a halálbüntetést alkotmányellenessé nyilvánították.
A mai magyar gyakorlat a szabadságjogokat relatívvá teszi, holott azok valódi demokráciákban abszolút érvényűek. Vessétek össze, hogy Angliában pár éve teljes munkabeszüntetést tarthattak a tűzoltók (katonák oltottak helyettük, nem nagy eredménnyel...) - míg nálunk a végül elmaradó BKV-sztrájk idején a BKV-nek joga volt tárgyalni az "elégséges szolgáltatásról", és lehetett pofájuk elsőre 90 %-os buszforgalmat nevezni "elégségesnek" (nálunk tűzoltó, mentő, stb. egyáltalán nem sztrájkolhat). A demokrácia legfontosabb védbástyáját, a szólás- és véleményszabadságot is állandóan támadják balról (éppenséggel a ballibsi államhatalom berkeiből): nem létező fasisztaveszélyre hivatkozva próbálják a radikális konzervatív hangokat elnyomni. Tomcat letartóztása erre a leggusztustalanabb példa: nem a pár kiló cukra, hanem a szókimondó blogja volt a valódi ok...
Sólyom most, mint köztársasági elnök, voltaképpen a saját AB-elnöki életművének a foglya. Most kell szembesülnie azzal, hogy AB-elnökként ha kétértelműen is, de voltaképpen közreműködött a jogrelativizáló posztbolsevik "alkotmány" legitimálásában. Éppen ezért Sólyom ma béna kacsa: vészesen tart attól, hogy a mai Alkotmánybíróság elveti egy kezdeményezését, ezért - nem is kezdeményez, akkor sem, amikor ez kötelessége volna.
Itt van például a "vagyontörvény", helyesebben a maradék állami vagyon gyurcsányista zsebekbe lopását lehetővé tevő törvény esete. A köztársasági elnöknek (többek között) módja van előzetes normakontrollt kérni, vagyis aláírás előtt az Alkotmánybíróságon teszteltetni a törvényt - de módja van visszaküldeni a törvényt újratárgyalásra. Ha visszaküldi, a parlament azt változatlanul is elfogadhatja, ekkor az elnöknek már nincs választása: köteles aláírni. Tehát ha nem előzetes normakontrollt kér, hanem visszaküldi újratárgyalásra, akkor az előzetes normakontrollról végleg lemond.
Sólyom nem az Alkotmánybíróságra küldte az állami vagyon lopásáról szóló törvényt, hanem a parlamentnek küldte vissza. A ballibsi többség csúf pofont adott neki: az elnök kapta meg a vagyonlopást felügyelő testület elnökének kinevezévi jogát (és kötelezettségét) - vagyis Sólyom semmi mást nem ért el, minthogy részben cinkossá tették. Ugyanakkor most már a pártok, képviselők csak utólagos normakontrollt kérhetnek az Alkotmánybíróságon - vagyis a törvény hatálybalép, és amit az AB döntéséig Gyurcsányék ellopnak, annak pedig végleg annyi.
Hát itt tartunk 17 évvel a gengszterváltás után, kedves olvasóim. A valóságtól és tisztességtől független, antidemokratikus jogtalan államban élhetünk. Ha pedig nem tetszik, szétlövik a pofánkat, és ezért a zsaruk, akiket bezárni kellett volna, érdemrendet kapnak. Éljen a szabadság!