Azért néha meg lehet a madarakat is zavarni... tavalyelőtt ősszel egyszer arra lettem figyelmes, hogy a költöző darvak egyszercsak felbontották a gyönyörű V-alakzatukat, és (lentről nézve) tanácstalanul keringtek körbe-körbe meg összevissza. Jött egy másik csapat, azok meg visszafordultak, aztán újra meggondolták magukat.
Pont ilyen idétlen időjárás volt, nem tudta hogy ősz legyen-e vagy tél.
Bár lehet, hogy ez a kavarodás megszokott, nekem - mivel én is az aggódó fajtába tartozom - inkább nyugtanítónak tűnt.

Kína bizonyos területein meg ötven éve nem volt akkora hó, mint most. Jó dolog ez a lokális globélis felmelegedés...

Nálunk egész télen ha kétszer esett a hó, és 2 napig megmaradt pár milliméter. Ennyi volt a tél az idén.

Ha kezd felborulni az egyensúly, az nem azt jelenti, hogy mindenhol egyformán emelkedik a hőm. (ld. Gy-kormánynál éppen lehűlés van - glaciális, hehe - Szetey távoztával), hanem növekednek a szélsőségek (ld. a kínai pld.).
A hóhelyzet mifelénk kb. 5-10cm volt (persze DNy Dunántúlon pl. volt vagy 30cm is, ha a hírek nem csaltak).
Viszont azért a hideg napok száma jóval meghaladta a tavalyi télen tapasztaltat, ezt kiválóan tudom mérni a kerti tavamon.
Hát lássuk néhány évre visszamenőleg (ennyi tél adatott meg neki eddig):
2004/05: kb. 20 centi (nem széltében mérendő);
2005/06: há' vagy 30cm. Gázos is volt, mert a műlék a sekélyebb részbe fagyott bele, én meg már fazékban főztem a vizet, hogy vmit olvadjon kifele...:-)
2006/07: 2-3 centi (csúszka elmaradt érthető okokból);
2007/08 (dec. folyamán): talán 15 centi tájékán...

De 2006-ben is csak februárban kezdett esni, ha jól emléxem, az viszont tuti, hogy még március 15-én síeltem a Mátrában.

Elképzelhető - akkoriban nem jártam arra, ezért nem kellett félnem, hogy elütsz...:-)
Mindenesetre összességében hidegebb volt a 2005/06-os tél, mint az azt megelőző, és az azutániak.

Melyik részén vagy a Ráckevei Dunának?

Lemaradt a műholdas követőrendszer...:-)))

Nem tartozik szorosan ide, de Márai naplóiban minden második-harmadik oldalon vannak az időjárásra utaló bejegyzések. Különösen érzékeny lehetett rá, mert folyton szóvá teszi, hogy hetekig tartó elviselhetetlen 40 fokos kánikula van, hogy a város szétolvad a hőhullámtól, hogy Szilveszter előtt tavaszi meleg van stb. Mivel több éven át vezeti a naplót, erre utaló írásai folyamatosak, sőt minősíti is az átélteket, hogy az időjárás felborult, megbolondult stb.Vagy a globális felmelegedés indult meg már az ő idejében is -ezt kevésbé hiszem-, vagy a szélsőséges időjárás a mi éghajlatunk alatt állandó jelenség.Érdekes viszont, hogy fogcsikorgató hidegekről szinte egyáltalán nem ír, de az is lehet, hogy azt könnyebben viselte.

1126 januárjában virágoztak a gyümölcsfák. Ehhez képest most barmi hideg van...

Naja: 1458-ban meg ugye a Duna jegén...(ld. kis-jégkorszak XV.sz.)
Milyen jó teremburának, aki tünde, és olyan számára, mintha tegnap lett volna az a nap...:-)

Ja, akkor a debil kisfiú nem is annyira korlátolt homloklebenyre, csak az időjárás szélsőséges?
- Anyúú! Kimehetek cseresznyézni a kertbee??
- Dehát kisfiam, tél van...
- Jaa, tudom: sapkasálkesztyű!!!...

Fuckname: megmondanád, hogy a globális felmelegedéstől miért lesz hideg?

Nem olvastál ezzel kapcsolatos elemzéseket?
Ha tényszerűen elfogadjuk a tendenciózus időjárásváltozást, az azt jelenti, hogy felborulnak a helyi jellegű időjárási rendszerek. Megváltozik az uralkodó széljárás, illetve a nagy tengeráramlatok is.
Pl. vannak olyan kutatási eredmények, miszerint jelentősen gyengül a Golf-áramlat. Emiatt pl. lehűlés lehet Ny-Euban. Kérdés, hogyha ott drasztikus lehűlés következik be, mikor indul meg újra a Golf-áram - logikailag ez a hatásmechanizmus.
És ez mégiscsak az óceán átlaghőm-nek az emelkedése köv-tében történik elvileg.
Vmi olyasmiről van szó, hogy a melegedő tengervíz a felszínről nem süllyed le a mélybe (mivel könnyebb)...

1241/42 telén is befagyott a Duna, ami pech, mert a kutyafejű tatár így átkelhetett a Dunántúlra és dúlt ott is. A vitézek próbálták törni a jeget, de hiába, mert visszafagyott hamar.

Amúgy a XIII. században ez volt az egyetlen Duna-befagyás, mert akkor általában melegebb volt, mint most (még nem volt kis-jégkorszak, hanem helyette középkori hőmérsékleti optimum).

Nyolcezer éve meg nagyon meleg volt (holocén hőmérsékleti optimum). Itt a környéken kb. 3 fokkal melegebb, mint most. Jól el is szaporodott a mogyoró (annak sok virágpora van, ami megmarad tavi üledékben).

Volt aszály is. Pl. a XIX. század 60-as éveiben a Velencei tó csontig kiszáradt, medrében huszárok gyakorlatoztak. Gárdonyból úgy mentek át szekérrel Sukoróra a parasztok, hogy nyomukban porzott az út, a velencei nagyviz helyén pedig derékig érö vörös szénát kaszáltak.

1816 január 28-31-én az egész Kárpát-medencében 50-100 cm hó hullott, egy 36 órán át tartó őrületes szélvihar kíséretében (9-10-es Beaufort fokozat), ami többméteres hótorlaszokat emelt (nyílt területen két-három, belterületen több):

„Január 29-ikén reggel az éjszaki szél heves, tomboló orkánná nőtt, mely oly erősen támadt az ablakokra, hogy folyton mennydörgésszerű reszketésben tartá azokat. A vihar sűrű, finom hó kíséretében lépett föl, a nap annyira elsötétedett, hogy tíz lépésnyire a legnagyobb tárgyakat is alig lehetett kivenni. A hó porszerűen finom vala, mint az üvegpor, minden kis résen behatolt, s egy pillanat alatt tele lőn vele azok szeme, füle, orra, a kik ki merészkedtek menni a szabadba. Nagy hófuvatagok kerekedtek, melyek kis idő alatt oly keményekké fagytak, hogy kocsival lehetett volna járni rajtuk. A hideg oly nagy volt, hogy sok madár, nyúl, sőt még házi állat is megfagyott.”

„Az emberek emlékezetét felülhaladó, képtelen nagy téli fergeteg, mely mindennemű lábasjószágban is irgalmatlan nagy pusztításokat tett, január 27-ének estéjén kezdődött igen hideg és erős északi széllel, csípős és szikrázó erővel elegy havazásokkal, az eső, ahová esett, azonnal odafagyott. A szikrázó havat a dühös szél mindenfelé hordta, a házak istállók tetején a legkisebb nyílásokon is befújta, kívül pedig irtóztató hófúvásokat torlasztott. Így tartott ez több napokig, míg végre a házakat és utcákat egészen elborította, az országutakat járhatatlanná tette. A töméntelen számú juhokon és marhákon kívül amelyeknek még csak feléjük sem lehetett menni a hófúvások miatt, hogy azokat az ember kiszabadíthassa, sok helyen a pusztai tanyákra, majorokba és országúton emberek is számosan találtattak megfagyva.”

Ugyanebben az évben még nyáron is esett hó, Erdélyben szörnyű éhínség dühöngött.

Speciel nekem nem a szürke gémek és vizityúkok, hanem a mocskos kommunisták ittmaradása esik rosszul . Elhúzhattak volna már régen a Kurill-szigetekre.

Amúgy, ha nem tűnt volna fel, gyerekkoromban még a feketerigók is költöző madarak voltak, általánosban még úgy is tanultuk.

Egyetemen már, a '80-as évek legelején azt tanították, hogy a lakott területeken élő egyedek maradnak, az erdeik viszont elhúznak délre ősszel.
Mostanában meg csak annyi történik, hogy az erdőkben, gyümölcsösökben élő, fészkelő madarak behúzódnak télre a lakott területekre.

Mint a csövesek.

Fuckname: ja, ez annak a megmagyarázása, hogy miért is fehér a fekete. Ha ez így lenne, akkor a LOKÁLIS lehűlés és a GLOBÁLIS felmelegedés szépen kiegyenlítené egymást és nem változna semmi. Én sem ültem volna tavaly július 2-án a dél-angliai Weymouth egyik kocsmájának fűtött (!) teraszán arról beszélgetve, hogy a globális felmelegedés a legnagyobb kamu az egész történelemben.

Csak muszáj lesz reklámoznom, Isten bocsássa meg nekem: ajánlott olvasmány a témában Michael Crichton "Félelemben" című regénye. Amióta elolvastam (kétszer) azóta csak röhögni tudok a globális felmelegedésen.

vagy jégkorszak lesz, ami a jobbik eset, mert a földnek ez az egyetlen javító mechanizmusa a túlcsordult szénmonoxid mennyiségre
vagy ez a bolygó lesz a mars2 nappal vagy 140 fok éjszaka mondjuk mínusz 100

Nagy zavar van, annyi szent. A kormányunkat egy "igazmondó" juhász óbégeti, de a számosjószág kivágásáért fizetnek a gazdáknak. A másik a szarkák ügye. Nem védett állatok, de az igazságszolgáltatásunk nagy gőzzel óvja a fajtáját. Ma már a hó is kevesebb. Régen gyakran mondta a kocsis ha bakra ült. Autóban csak a régimódiak használják.
Hazánk gazdasága mélyrepülésben van, ezért nem tudnak amadarak felszállni. Akkora a pénztelenség, hogy egy kiadós fagyra se futja.
De azért egyensúly van. Kevesebbet kell fűteni, kevesebb gáz kell, ezért emelkedik a gáz ára.
Ez van (Ráckevétől keletre).

Ne hülyéskedj. Nem szénmonoxid, hanem széndioxid. Nem mindegy. Ha az előbbi lenne, rég megfulladtunk volna mind. A széndioxid (mustgáz) viszont nem olyan mérgező, legalábbis a mostani 370 milliomodrész nagyon messze van a halálos (10% feletti) értéktől.

Azt hiszem, tényleg csinálok posztot erről, nagy a zűrzavar.

Dunaharaszti és Szigetcsép között fordulok elő rutinszerűen.

Terembura, tényleg írj róla valamit, mert aki még az 1126-os körzeti időjárás-jelentésre is emlékszik, az ne fossza meg a többieket ettől! Viszont a Duna a szabályozásig biztosan könnyebben fagyott be: akkor még voltak gázlók elszélesedő lassú vízzel, nem volt fix hajózómeder és partvédő kövezés, tehát a szélről beterjedő hízójég is könnyen összeérhetett középen. A mai Dunának becslésem szerint kétszer olyan hideg kell, hogy befagyjon - ne feledjétek, hogy ha egy lassú szakaszon befagy, akkor a jég fel-le is folyamatosan terjed.

12000 éve a világtengerek szintje 120 méterrel alacsonyabban volt (a jégkorszak miatt). Persze hogy régebben sem volt az emberi hőérzetre, kényelemre, pénztárájára optimalizálva a klíma. A különbség az, hogy azóta pár milliárddal többen vagyunk, ezek nagy része meg nyavalygós mimóza, aki már azt is katasztrófaként éli meg, ha leesik 20 centi hó vagy nyáron kipusztul a kertjéből a termés a szárazság/özönvíz miatt, netán leviszi a gyakoribbá váló vihar a háza teteját, és nincs pénze újra. Bármi is okozza ezeket a jelenségeket.
Rohadtul sajnálom a jegesmedvéket, akik nagy valószínűséggel kipusztulnak, de mégsem keseredek el véglegesen, hiszen ők pl. kétszázezer év alatt alakultak ki, mint faj. Ha újra lesz jégsapka, újra lesz jegesmedve, kis idő kérdése. Persze csak ha lesz akármilyen, ősként funkcionáló medve.
Ahogy az öreg Czeizel mondta, az élet él, és élni akar.
A klímaváltozást ellenzőktől meg azt szeretném megkérdezni, hogy mi bajuk a fő megoldási javaslatokkal, ti. hogy csökkentsük a CO2 kibocsájtást, és általában, éljünk energiatakarékosan? Mégha nem is a CO2 okozza (részemről kétlem, bár nincs saját bizonyítékom :) az olajlobbi örühetne az ilyen folyamatoknak, hiszen akkor tovább tartana az olaj, szén, és jól belőve az árakat, még évtizedekig húzhatnák a hasznaikat :) El tudok képzelni egy olyan világot, ahol kevesebb anyagot, energiát használunk megfelelő technológiákkal, de ez nem veti vissza a "gazdaságot" - legyen minden drágább.
Ja, végezzünk már egy gondolatkísérletet: mi lesz a Dégázzal, ha nem lesznek hideg telek? Összepakol, vagy négyszeresére emeli az árait?

Mekkora matematika alaptétel már ez a "lokális lehűlés + felmelegedés globálisan kioltja egymást". Ezen mondjuk beröhögtem. Mert ugye +2-2=0. Zseniális megoldás. Csak éppen pont a kiéleződő lokális különbségek generálják az egyre nagyobb számban előforduló pusztító ciklonokat (ld. utóbbi évek mo-i és ny-eu-i jelenségei ill. jócskán megnövekedett hurrikángyak. a Mex-i-öböl térségében - ezt egyébként mivel lehetne magyarázni? - nagyobb hőkülönbség = igen nagy szél).
Egyébként meg Michael Crichton, ha jól emlékszem, írt a dinoszaurusz-klónozásról is vmi bestseller-szerűséget...:-) Meg aztán Yul Brinner is lődözött már megzakkant android-cowboyként...
Mars2? Jó vicc, csak éppen a földi légkör jóval sűrűbb, ergó eliminálja az ekkora napi hőingadozást...:-)))
Végül pedig - bár tendenciózusan hajlok meghajolni terembura szellemi nagysága előtt, de - a szénmonoxidtól igazából nem megfulladni szoktak (= oxigénhiány), hanem mérgezés köv-ben elhalálozni. Bár, ha azt vesszük, hogy leköti a vér hemoglobinállományát, és emiatt lép fel O2-hiány, akkor végül is nevezhetjük fulladásnak az esetet...

Nevezhetjük.

:-)

Chrichton könyve lehet, hogy bestseller, de 173 irodalmi hivatkozás van a végén (megszámoltam). Annyi, mint egy átlagos PhD-dolgozatban. Szóval alapos munka.

Ezzel a lokális.globális dologgal meg azt akartam érzékeltetni, hogy jót lehet röhögni azokon az egymásnak gyakran homlokegyenest ellentmondó marhaságokon, amiket a globális felmelegedés következményeiről állítanak egyesek. Talán valamelyik Bombagyár-ráddió adásban hallottam, hogy a francia bortermelők már Dél-Anglia felé kacsingatnak, mert a globális felmelegedés miatt ott hamarosan hasonló éghajlat lesz, mint Dél-Franciaországban. Na most, ha a globális felmelegedés miatt a Golf-áramlat kihűl, és Dél-Angliában hideg lesz, akkor ez nem tűnik túl jó ötletnek...

Angolul tudóknak itt van néhány link (szintén Chrichton):

www.michaelcrichton.com/speech-alienscauseglobalwarming.html

www.michaelcrichton.com/speech-environmentalismaseligion.html

www.michaelcrichton.com/speech-ourenvironmentalfuture.html

Persze, hogy nem, de a lényeg: egyre inkább borulhatnak az eddig megszokott keretek, a szélsőségességet meg a bombagyári törzsközönségen kívül nem sokan szeretik, mint tudjuk...:-)

Épp csak beleolvastam Crichton 3. cikkébe, de azért bele lehet kötni a gondolatmenetébe pár helyen. Elsőre csak ennyit:

“How Many Species Exist? The question takes on increasing significance as plants and animals vanish before scientists can even identify them.”
Now, wait a minute…How could you know something vanished before you identified it? If you didn’t know it existed, you wouldn’t have any way to know it was gone. Would you? In fact, the statement is nonsense. If you were never married you’d never know if your wife left you.

Ez így ahogy van hülyeség, pláne a feleséges hasonlat. Ha valamiről nem tudunk, az nem is létezik? Indonézia érintetlen esőerdeiben tavaly sok-sok új fajt fedeztek fel. Ha a tudósok előtt értek volna oda a favágók, az addig még ismert fajok akkor is eltűntek volna, ha nem rendszerezik őket előzőleg, nem? :)
Nem is beszélve arról, hogy bizonyos kultúrákban a gyereket már pár éves korában kvázi hozzáadják a párjához, de majd csak 15 éves korukban találkoznak (vagy mi). De ha a csaj meggondolja magát, mert mondjuk kiszakad a kultúrájából, és már nem fog valójában hozzámenni a jövendőbelijéhez, akkor teljesül Crichton idétlen hasonlata. Jobban kellene ismerie a cigányokat vagy az indiaiakat. :)

Másik kedvencem az, mikor a városok hőszennyezését is figyelembe veszi, elég helyesen. Egyértelmű, hogy a városokban melegebb van, mint a természetben. De mitől melegebbek a városok? Beton - fűtés - autók motorja, kipufogógáz - irodaházak által visszatükrözött hő, stb. Ha nem is közvetlenül van ez kapcsolatban a CO2-vel, az emberi tevékenységgel annál inkább. Ha lebetonozzuk a világot, akkor rohadtul meleg lesz. Ha beteszek egy járó motort egy zárt szobába, akkor meleg lesz. Az is lehet, hogy az időjárási anomáliákat részben tényleg a nagyon koncentrált urbanizált szennyezőgócok is okozzák: lokálisan megzavarják a klímát, ami aztán összeadódva (káoszelmélet, ugye) kihat az egészre.
Ne tessék nevetni, hogy az ember annyira nem erős, hogy ennyire bezavarjon: egy relatíve pici kis vulkán kitörése is okozhat pár fokos globális lehűlést, mint tudjuk.

Szóval ezért szoktam én azt rebesgetni, hogy oké, ne vádoljuk a CO2-t, ettől függetlenül mindenképpen szükséges a környezettudatosabb életmód és gazdaság, ami történetesen valahogy úgyis a CO2-kibocsátás csökkentése felé billenti a mérleget, legyen az ok vagy okozat.

Ja, most látom, hogy ez a Misi eleve gyanús alak: az oldal legalsó sorában ott virít, hogy nem épp a Creative Commons szellemiségében írja a szösszeneteit. :D

az északi sark fogyása is csak hazugság mi?

Meg a gleccserek eltünedezése a Himalájában ill. pl. a Kilimandzsáró oldalán...

Nekem pl. most melegem van itt az irodában, és ezért bizonyítottnak is látom a globális felmelegedés tényét...

Tegnap pl. határozottan hidegebb volt idebent...

A valódi kérdés inkább az, hogy az emberek, vagy a madarak fognak tudni alkalmazkodni könnyebben?

És ha Jeruzsálemben laknál, akkor is ezt gondolnád? Egészen friss hír:

www.hirtv.hu/kulfold/?article_hid=196264

A szélsőségekről már asszem eleget írtam, nem?
Kaliforniában meg állandóan korábban nem látott mértékű erdőtüzek vannak a szokatlan aszály miatt.
Versenyzünk, hogy ki tud többet?

Görögország tökig égett, aztán meg jött a hó nekik is.

Ja, azóta is televan az egész mindenféle romos épülettel...:-)))

Vissza az egyik eredeti helyszínhez MG:
a ráckevei dunaszakaszon beborult egy csónak, valószínű tragédia történt.

Hajózni nemcsak szükséges - de érteni is kell hozzá...

Na akkor nézzük sorjában:

dekonick: "Ha a tudósok előtt értek volna oda a favágók, az addig még ismert fajok akkor is eltűntek volna, ha nem rendszerezik őket előzőleg, nem? :)" Jajj. Ha a nagyanyámnak kereke lenne, ő lenne a villamos. Itt a te logikai érzékeddel vannak gondok. Hogy mersz bármit is állítani valamiről, amit nem is ismersz? Ha egy számodra ismeretlen dologról állítasz valamit (bármit), az csak feltételezés. Nem tény, pláne nem tudás. Tudományos elméleteket meg csak tényekre lehet alapozni, feltételezésekre nem.

Sajnos a házasságos hasonlat is stimmel, még a te cigányos "kiterjesztéseddel" is. Az lehet, hogy a cigánygyerekek nem tudják, hogy összeadták őket, de a szüleik tudják, VALAKI tehát tud róla, a dolog ismert. A te példád annak az analógiája, amikor kipusztul egy olyan faj, amit én nem ismerek, de a tudomány számára ismert.

A nyagyvárosok szigetszerű hőkibocsájtása lokális jelenség. Mitől vagy olyan biztos benne, hogy ezek összeadódva globális felmelegedést okoznak? Persze elképzelhető..., de hát elképzelésekkel tele van a padlás. A környezettudatos nevelés szerintem is hasznos, egyszerűen azért, mert a természet szép és jó dolog, én magam is rengeteg örömöt és szépséget találok benne.

Fuckname: tök felesleges versenyezni, azzal nem győzől meg arról, hogy a szélsőséges időjárási jelenségekért a globáis felmelegedés felelős...

Sepiroth: ezt te honnan veszed? Én legalább olvasnivalót ajánlottam, meg linkeket adtam. Itt egy újabb, ezúttal magyar:

reakcio.blog.hu/2008/01/18/globalis_felmelegedes_4#more301888

A Reakció blog írása. Kommentek számában talán csak a Fekete Pákós videó előzi meg. Valamiért ezzel a globális felmelegedés dologgal is lehet akkora perpatvart csapni, mint a cigánykérdéssel :-).

A globális felmelegedésről, a véletlenekről és a mohó ember tudatos rombolásáról érdekek, tudás és világnézet szerint erősen megoszlanak a vélemények. A tények makacs dolgok, de lehet, hogy az általunk érzékelhető és megismerhető tények afféle "engedmények" a tudás fájáról.
Prohászka egy követ látva így polemizált:

"Gondolod kerül életed utjába
Egyetlen kő is hiába?
Lehet a kő otromba, lehet kicsinyke,
Hidd el ahol van, ott kell lennie.

De nem azért,
Hogy visszatartson Téged
S lohassza kedved, merészséged.
Jóságos kéz utadba a követ azért tette, hogy Te megállj mellette.

Nézd meg a követ, aztán kezdj el beszélgetni róla Isteneddel.
Őt kérdezd meg, milyen üzenetet
Küld azzal az akadállyal Neked.

S ha lelked Istennel találkozott,
Utadba minden kő áldást hozott!"

Valahogy így személem a világot, mióta a fiam átment egy más dimenzióba.

crayfish, értem a formállogikai érvelésedet, és általában ez igaz is. De azért látni kell azt is, hogy a már ismert tényeken (?) alapuló feltételezés (hipotézis) az egyelőre ismeretlen dolgokról alapvető a megismeréshez. Tudományos _elméleteket_ pedig hipotézisekre is szoktak alapozni, pl. a kozmológus-fizikusok Nagy Egyesített Elmélete erre a legjobb példa :) Az meg hogy mi a tény... a tudományban túl sokszor derül ki egy tényről, hogy az még mindig messze jár az igazságtól, tehát egyáltalán nem illett volna tényként, ismertként kezelni.

Hogyhogy hogyan merek (nem is én, hanem a Wildlife cikke) állítani valamit, amit nem is ismerek? Per se, nem ismerjük a még nem ismert fajokat, azt azonban tudjuk, hogy az elővilág elég agressszív és változatos (csak extrém példák: mélytengeri hőforrásokban élő szervezetek, radioaktív sugárzásban virgoncan élő baktériumok), tehát "alapos gyanúja" van annak, hogy a még nem feltérképezett esőerdőkben élnek új fajok. Hiszen ha eddig majdnem minden érintetlen őserdőt megvizsgálva találtak új, helyi specialitás fajokat, akkor nagy a valószínűsége, hogy az ugyanúgy van a még nem feltárt biotópokban is (főleg ha eltérőek a környezeti tényezők). Hogy e fajokat azért kellene-e őket megőrizni, mert "hasznosak" vagy csupán mert Vannak, az más kérdés.

Visszatérve Crichton átalam kifogásolt, kis túlzással "az őserdőt nyugodtan vágjuk ki, mert úgysincs ott új faj"-ként értelmezhető mondatához: itt a cikk: findarticles.com/p/articles/mi_m1169/is_1998_Dec-Jan/ai_53731230

Pár bekezdés, nem teljesen szó szerinti fordításban:
"Még a a legnagyobb mintán alapuló becslés is csak egy kis kiterjedésű hely intenzív tanulmányozására épül: nevezetesen 19 darab Leuhea seemannii felső lombkoronájára, egy panamai esőerdőben. Az itt gyűjtött bogárfajok számából Terry Erwin így becsüli, hogy kb 30 millió trópusi bogárfaj létezhet, ebből pedig az vezethető le, hogy 100 millió faj él a Földön.
A probléma az ilyesféle becslésekkel az, hogy bizonytalan feltételezéseken alapul. A mérsékelt égövi és a trópusi fajok számának arányát illetően a tudósok nem tudják, hogy a jól ismert fajok eloszlásának mintázata hasonlít-e a pici, még nem is ismert élőlényekére. Mivel a statisztikai formulák csak feltételezésekenre épülnek, néhány szakértő azt mondja, hogy e fajok számának legjobb becslése csak világ monden részéről beérkező hasonló kutatások összegzésén alapulhat.
Az 1995-ös United Nations' Global Biodiversity Assessment az eddigi legambíciózusabb ilyen felmérés, ennek a munkahipotézise (becslése): 13.6 millió faj a Földön. De a terepen dolgozó kutatók (pl. Terry) szerint ez csak "karosszék biológia".
A legfontosabb meg ez:
"Even more worrisome than _our ignorance_ about the magnitude of life on Earth, they say, is the fact that wild species -- which provide humans with food, clothing, medicine and the conditions that sustain all life - are going extinct before we know anything about them."

Naszóval, ebben a cikkben van bőven önkritika jellegű megállapítás is, és azt hiszem, hogy ez minden igazi kutató ismérve. Crichton meg egyszerűen idézte a cikk címét meg a kétsoros összefoglalót, oszt jónapot, kinevette, a kritikáról meg egy szót sem szólt. Ezzel felvezetve a klímakritikáját, azt sugallván, hogy az ilyenek miatt nem teljesen ismert dolgokra semmiféle elméletet nem lehet alapozni. Az egyszeri olvasó meg azt mondja, hogy hogy "Né, mennyire igaza van Mickey-nek! A legtöbb tudós csak légvárakat épít a semmiből! A köcsögök, szarok én a véleményükre ezentúl!"

A Drake-egyenletet, azaz annak alkalmazhatóságát pedig kár (azaz felháborító) egy lapon említeni a biológiai és klímakutatási témákkal. Az utóbbiakban már eléggé jártas a tudomány, az előbbi peniglen még a sci-fi kategóriájába tartozik, hiszen exobolygókat is csak épp kezdünk felfedezni. Megjegyzem, hogy a sci-fi hasznos: felkészít olyan dolgokra, amik még nem léteznek vagy értelmezhetetlenek, de majd előbb-utóbb megjelennek a világunkban :)

Na, szóval Crichton sem az az ember, akinek olyannyira kellene a kritikus szavára adni, ezt a hosszú (és bizonyára felesleges) gondolatmenetet csak ezért pötyögtem be.

A cigánygyerekes példát továbbfűzve - amíg nem volt ismert, hogy végsősoron az agykéreg mozgatja a végtagokat, attól függetlenül az még úgy volt. Ha a sétáló ember 2000 éve ezt nem is tudta, az agy (VALAKI = MINDENKI) "tudta", a dolog attól még létezett. Nehogy már lebecsüld az emberi agyat, hogy nem tudott róla... :D

A városok szigetszerű hőkibocsátása pedig persze hogy csak elképzelés, én sem állítottam, hogy ez így van meg majd bebizonyosodik. De nem érdekes, hogy sokszor olyan dolgokról derülnek ki súlyos tények, melyek sokáig teljesen bagatellnek tűnnek? Pl. dezodorok (és hűtők) freon hajtó- és hűtőgáza... NO szerepe az erekcióban... stb. :)

Amúgy átrepülve Szibéria felett, látván az irdatlan kiterjedésű... bolygót, és a miniatűr falvakat, bennem is felmerült, hogy az összenyomva nem egészen 1/3 km3 emberi biomassza tényleg képes lehet-e annyi CO2-t (vagy akármit) juttatni a légkörbe, hogy az bajt okoz, vagy képes-e annyi mérget juttatni az óceánokba meg lehalászni, hogy az drasztikus halállomány-csökkenéshez vezet. Aztán arra gondoltam, hogy nem kellene alábecsülni az erőinket :) persze hogy képesek vagyunk, és meg is tesszük! Még akkor is, ha a klímaváltozás történetesen a napfoltok számától függ.

dekoninck: az ember mindenre képes. Utalni szeretnék a mai "világbékét" fenntartó USA háborúsorozatra, afrikaiakgtól eddig dollárért megvehető ózonszennyezési rátákra, no és a maroknyi hasadó urán borzalmas hatására. De feltételezésem, hogy van ennél már százszor borzasztóbb "népírtószer" is (de elég ehhez a szagtalan pénz!).

Nekem nem kell ezt magyarázni... nem vagyok vérpesszimista, de nap mint nap szembesülhet akárki ezekkel a dolgokkal. A Crichton-cikkekhez lenne még hozzáfűznivalóm, de inkább majd nyitok egy saját blogot neki :)

Kétségbe vonod, hogy olvadnak a jégsapkák?
Vajon ezt is csak kitalálták?
Meg az is csak kitaláció, hogy vészesen fogynak a pingvinpopulációk, mivel a melegedő sarki tengerekben lecsökkent a krillmennyiság, ergó McDonald's-ot kéne nyitni a sarkon (höhö, a SARKON!!!...:-)))), mert kevés a táp...

Ugyan, láttál te már valaha krillt? Szerintem ilyen állat vagy növény nincs is. Én csak a Támadás a Krill bolygóról c. filmben, de az se igaz, hisz mese. Ha meg létezik krill (tuti nem, Crichton nem mesélt róla), az csak azért halhat kifelé, mert a japán bálnatelepítő hajók miatt elszaporodó bálnák felzabálják az egészet.

Hogyne, még akrillt is (polimerizáció előtti és utáni állapotban egyaránt)...:-)
A bolygó neve meg, ugye, Krull...:-)
Muhahaha, mekkora - elképzeltem: a japán "tudományos célzatú" bálnavadászhajókon van egy gecinagy, sárga-feketére csíkozott váltókar "触れないでください。"felirattal. Namost, ha ezt berántod a felirat ellenére, egyszerűen, de biztosan megfordul a gyártási folyamat, és kész, egészséges bálnák kerülnek a világóceánokba...:-))))))))))))))

A japán gazdasági miniszter meg menten harakirit követ el, amint megtudja a rideg valóságot...de előtte egy tűéles szamurájkarddal levágja a fejedet...:-)

Furenaide kudasai? :D
日本語を話せますか

いいえ、イギリス人の翻訳者を見つけることができる日本人が興奮させる日本は容易にそれを翻訳し
ます。
Nos, igen: megvannak a maga korlátai...:-)

Na, ezen majd elrágódok egy darabig...

Vigyázz, mert ahogy visszafordította a tükörfordító angolra, annyira összekuszált képet láttam, hogy teljesen kiforgatta magából az eredeti tartalmat - bár Sherlock Holmes azért megfejtené...:-)

Hát, ti teljesen megbuggyantatok, úgy nézem:-)

(Basszuskulcs a japánoknak, hogy nem tudnak szóközt tenni a szavak közé...!)
Nem biztos, hogy erre gondoltál, ha fordítóprogramot használtál, de a lényege ez lehet:
"Igen, marha izgalmas, hogy ilyen könnyen lehet angolt japánra fordítani."
Ha szó szerint fordítom (nem a géppel), akkor valami ilyesmi:
"At angol (brit) fordítók (személy, program?) úgy találják, hogy a japánok (na ez itt végképp nem világos, tényleg japán emberekről 日本人 van szó? inkább a nyelvről, de sehol nem látom ezt: 日本語) izgalomba jönnek, hogy a japánt (日本 - ez csak az ország, szóval nem értem) könnyű lefordítani.

元の文はである何 Látod, érdemes egyszerű mondatokkal nem meghaladni az AI értelmét :)

Igen: 5*! Pontosan így fordította vissza...:-)))
Akkor erről ennyit.