Görénylyuk - ha büdös, ne panaszkodj!

Mindenféléről, ami éppen eszembe jut. Politika, közélet, irodalom, természettudomány, jog - ki mit szeret ebből. Konzervatív nacionalista blogsite: vagyis a 168 Óra levitézlett szadeszpárti, valamint a kádárista Orbánt imádó Hírtévé mércéje szerint szélsőjobbos és fasiszta. Mindazonáltal hiszek abban, hogy vannak még az országban gondolkodni képes, tisztességes és magyar emberek, akikre hiába öntik az ócska tévék a nyállal hígított fost, mégis használják az agyukat, vagy legalább megpróbálják. Nekik írom ezt a blogot.

Friss topikok

  • Molnárgörény: @hullajelölt88: Nekem rengeteg "fakultatív" macskám volt a tényleges sajátok mellett (így hívom az... (2018.05.10. 02:05) Macskákról
  • Molnárgörény: @Petitprince: Pedig az is teljesen igaz. A vidéki embert sokkal könnyebb hülyére venni. Minél kise... (2018.04.24. 00:00) Talpra magyar, lopjad haza!
  • flash.gordon: Szia Molnár nem úgy van, hogy 14 alatt megrontás a szex 12 alatt meg erőszak ha akarja ha nem? (2016.11.22. 21:16) LMBTQ + P?Be?Z?N?SM???
  • Péter Ferenci: Egy nem túl ismert videó: www.youtube.com/watch?v=1Z-kvyFDvpE "Itt mindenkit tisztelettel fogadn... (2016.11.03. 22:27) Carlos-szindróma?
  • biboldó: @-JzK-: Világos. Gyártunk magunknak egy ellenségképet (jelen esetben ballibsizmus) oszt jókat harc... (2016.02.20. 21:26) A szélsőjobboldal skizofréniája

Címkék

(numerus (1) 1956 (1) abortusz (1) abszurdisztán (4) adórendszer (1) agyelszívás (1) agyi ct (1) aljas (1) alkotmány (7) alkotmánybíróság (1) alkotmányosság (1) állami vagyon (1) államok (1) állampolgár (1) al kaida (1) amarok (1) antiszemitizmus (2) arvisura (1) ateizmus (1) athenia (1) autonómia (1) autópálya (1) ávh (1) ávó (7) bajnai (4) baleset (1) barany (1) belgyógyászat (1) benes (1) beteg (1) betli (1) bicikli (1) biológia (1) bíróság (3) bkv (2) blaha (1) blog (6) blogadmin (1) blogajánlás (1) blogcsúcs (2) blogger (1) blos (1) bolsevik (2) bolsevikok (1) bombagyár (6) börtön (1) bosch (1) boulahrouz (1) bridzs (2) bulvár (1) bűnözés (3) bűnöző (1) bűnpártolás (1) büntetés (1) büntetjog (1) büntetőjog (1) butaság (1) buzi (5) carlos (1) celeb (1) cenzúra (3) cigány (21) cigánybűnözés (16) cigányréce (1) címlap (1) civil virtus (1) clausus) (1) család (1) csatahajó (2) csiga (1) csóka (1) csónak (2) csótány (1) darwinizmus (1) deák (1) demokrácia (6) demszky (2) deutsch (1) deviancia (1) dialízis (1) diktatúra (4) dodlenyák (1) doktor (1) draskovics (1) drog (1) droid (3) duna (2) duplacsavar (1) egészségbiztosítás (1) egészségügy (6) éghajlat (3) egyesült (1) egyetem (1) éhségsztrájk (1) eladósodás (1) elfekvő (1) ellenállás (1) ellentengernagy (1) ellenzék (1) elnyomás (1) élősködés (1) ember (1) emberijog (1) emberi jogok (1) emlékmű (1) énblog (3) építkezés (1) eresőkifejezések (1) erőszak (3) éticsiga (1) etika (1) európai (1) európa bajnokság (2) eutanázia (1) eu választás (1) evolúció (2) fa (1) fagyhalál (1) fasiszta (3) fasizmus (1) faszság (1) fecske (1) fecskék (1) feketeistván (1) fekete istván (2) fekete pákó (1) felelősség (1) felfüggesztés (1) félhülye őrnagy (1) feljelentés (2) felmelegedés (2) fico (1) fidesz (8) filozófia (1) flashmob (1) foci (7) fodor (3) fogoly (1) fogyasztóbutítás (1) folyó (1) fony (1) forradalom (4) főváros (1) freeblog (2) fuchs (1) függetlenség (1) füst (1) futball (2) fűtés (1) gáboráron (1) gáz (2) gáza (2) géb (1) genetika (1) genfi egyezmény (1) gergényi (7) gessler (1) globalizáció (1) goldenblog (1) göncz (1) gönczkinga (1) göncz kinga (1) gondolatébresztés (16) gondolatrendőrség (1) görénylyuk (44) gulág (1) gumibot (1) günter grass (1) gustloff (2) gusztos (1) gyász (1) gyásznap (1) gyerekgyilkosság (1) gyilkos (1) gyilkosság (3) gyöngytyúk (1) gyújtogatás (1) gyűlölet (1) gyűlölettörvény (2) gyurcsány (41) gyurcsány viccek (1) háború (1) háborús bűnös (1) hadiflotta (1) hadifogoly (1) haditörvények (1) hajléktalan (1) halak (1) halál (2) halálbüntetés (2) hálapénz (2) halott (2) hamis vád (1) hanuka (2) harry potter (1) hazaáruló (1) házasság (1) hazug (1) hazugság (1) hebron (1) hedvig (1) hiddink (1) hirdetés (2) hírszerző (1) hit (1) hoki (2) holland foci (1) holocaust (3) homokos (1) homoszexuális (1) honfoglaló (2) horgászat (2) horn (1) horváth molnár (1) hülye (1) idióta (1) idő (1) időjárás (3) igazság (1) igazságszolgáltatás (2) ignore lista (1) imf (1) ingatlanadó (1) internet (1) ip cím (1) irodalom (1) isten (3) istván (1) ízlés (1) izrael (2) jános (1) játék (2) jégverés (1) jobbik (4) jobbklikk (1) jobboldal (2) jog (16) jogállam (4) jogászképzés (1) jogsértés (1) jogtalanság (1) judapest (4) justizmord (1) jütland (1) kabai (3) kalóz (1) kambodzsa (1) kampány (1) kanalasréce (1) karácsony (1) kárókatona (2) káromkodás (1) kdnp (1) kecsege (3) keresztény (1) kertész (1) kertészpéter (2) kisebbség (7) kisebbségi kultúra (1) kiskunlacháza (1) koalíció (1) kócsag (2) koeman (1) kóka (5) költségvetés (1) komment (1) kommentválaszok (1) konzervativizmus (2) konzervatórium (4) kórház (3) kórházi napidíj (2) kormány (2) kormányőr (1) kormányválság (1) környezetvédelem (2) korrupció (1) koszovó (1) közgyűlés (1) közlemény (2) közpénz (1) közrend (1) külpoliitka (1) külpolitika (6) kultúra (2) külügy (2) kuncze (1) kunos (1) kurucinfó (1) kurvaország (1) kutatás (1) lakáshitel (1) lamperth (1) lélek (1) leszbikus (1) lételmélet (1) lettország (1) liberális (1) lift (1) lincselés (1) list of ignore (1) lomnici (1) lopás (3) lumpen (1) lusitania (1) macska (2) madárvédelem (1) mádl (1) maglód (1) magyar (3) magyaroknyilai (1) magyarverés (1) majom (1) makó (1) március 15 (1) marihuána (1) marinyeszko (2) marslakó (1) marx (1) materialista (1) materializmus (1) mathijsen (1) máv (1) mavo (2) mazsihisz (1) mdf (1) medgyessy (1) média (3) megrontás (1) menekült (1) mengelica (2) menny (1) mentő (1) mentők (1) mese (1) meteorológia (1) metró (1) migránsok (3) mikeoldfield (1) mikola (1) mindenszentek (1) moderáció (1) moderálás (2) mszp (1) mta (1) munka (1) munkakerülés (1) munkaszolgálat (1) nácizmus (1) narkós (1) nemzet (1) nemzetiség (1) népdal (1) népfelség (1) népszámlálás (1) népszavazás (9) (1) noe (1) nyérc (1) nyolcágú csillag (1) nyugdíj (1) október23 (1) olaszliszka (1) olimpia (2) ombudsman (1) önkény (1) önkormányzat (5) ooijer (1) orbán (7) őrizetbe vétel (1) orosz (1) oroszok (1) országgyűlés feloszlatása (1) ortodox zsidó (1) orvos (1) orvosiügyelet (1) orvosi fizetés (1) ősleves (1) összeesküvés elmélet (1) összefogás (2) összetartás (1) ostobaság (1) osztályharc (1) ovb (1) ózonlyuk (1) pannon (1) párbeszéd (1) parlament (1) pártállam (1) párthatalom (1) pártok (1) pártos igazságszolgáltatás (1) passzívellenállás (1) passzívrezisztencia (1) passzív rezisztencia (1) patkány (1) pedofil (1) pegasus (1) pénzmosás (2) per (1) péter (2) pető (1) petrétei (1) pilitika (1) pinkfloyd (1) pintér (1) pipa (1) pogrom (2) pokol (1) politika (111) polkorrekt (1) polkorrektség (8) pornó (1) posta (1) pran (1) prien (2) privatizáció (1) puccs (1) rába (1) rabbi (1) rabsic (1) rabszolgatartás (1) rádió (1) ráklépésben (1) rasszizmus (4) reakció (3) reform (1) reformzsidó (1) reklám (2) rektoszkóp (1) remény (1) rendőr (1) rendőrdroid (1) rendőrség (9) rendőrterror (2) rendőrvicc (1) rendszerváltás (1) repülőgép anyahajó (1) részeg (1) röhej (1) római (1) románia (1) sajtóper (1) sajtószabadság (1) sakk (1) sárgarigó (1) sarlósfecske (1) segély (1) seggfej (1) seggnyalás (1) selejt (1) shadai (2) shimoda (1) sicko (1) slota (2) sólyom (6) sovinizmus (1) sport (2) statisztika (1) steuben (1) szabadfi (1) szabálysértés (1) szadsz (1) szajkó (1) szakértő (1) szarka (1) szász antónia (1) szdsz (9) szegregáció (1) székelyföld (1) szélsőséges (1) szemét (1) szemkilövés (1) szén (1) szent (1) szerencsétlenkedés (1) szeretet (1) szervezet (1) szerzői (1) szigeti (1) szilveszter (1) szlovákia (4) szólásszabadság (2) szolidaritás (1) szőlő (1) szovjet (1) sztrájk (2) szúnyog (1) szürkegém (1) tabajdi (1) tallián (1) talmud (1) tandíj (2) tarokk (1) társadalombiztosítás (1) tavasz (1) tél (1) tell (1) temetés (1) temető (1) tengeralattjáró (3) terembura (1) teremtés (1) természet (1) természetvédelem (1) terror (3) terrorista (1) terrorizmus (2) tiltakozás (1) tisza (1) tisztesség (1) titanic (1) titkosrendőr (1) titkosrendőrség (1) titkosszolgálat (2) töltőtoll (1) tolvajbanda (1) tomcat (18) torpedó (1) történelem (2) törvény (1) tóta (1) trackback (1) trianon (1) trichinella (1) trychydts (1) tudat (1) tudomány (2) tüntetés (1) tüzép (1) tűzoltó (1) ügyészség (6) újév (1) új választások (1) új zéland (1) unió (1) urbangeri (1) usa (2) üzlet (1) vadász (1) vagyontörvény (1) vajdaság (1) választás (3) valóság (1) van bronckhorst (1) van der sar (1) varjú (1) vaskereszt (1) vegetariánus (1) vélemény (1) véleményszabadság (1) veres (3) vers (1) veseátültetés (1) világbank (1) világháború (2) vipera (1) vízirendőr (1) vizitdíj (4) vízityúk (1) vízum (1) w (1) wto (1) zámoly (1) zene (1) zsanett (1) zsarolás (1) zsidó (23) zuschlag (4) Címkefelhő

Linkblog

Jobbak a jobbok!?

2007.09.14. 21:12 Molnárgörény

A bő fél év alatt, amióta bekapcsolódtam a blogolvasásba-kommentelésbe, majd magam is elindítottam ezt a blogot, figyeltem, hogyan viszonyulnak egymáshoz a különböző és az azonos politikai oldalon állók, hogyan nyilvánulnak meg, milyen eszközökkel érvelnek-vitáznak. Általában egy blognál meglehetősen egyértelmű, hogy gazdája jobb- vagy baloldali, de kommentelő mindkét oldalról akad mindenkinél (kivéve a gyakorlatilag nem látogatott blogokat).

A következő érdekességet figyeltem meg. A baloldaliak önbizalma tetemes: tényanyag vagy érvelés nélküli kioktatás-leugatás sokuknál alapvető vitaeszköz. Épp ezért felkészültségük nem is dönthető el - lehet, hogy mégsem ostobák, csak épp nem veszik a fáradságot arra, hogy érveket és tényeket sorakoztassanak fel. A legpregnánsabb példa erre az itt is többször idézett Kertész Péter-féle cionista blog; ott egy Fekete György nevű úr (akinek neve hűen tükrözi szellemi képességeit) a fő matador, hihetetlen gyenge módon. Előlem már el is futott, gyorsan "megsértődött" azon, hogy egy történelmi elemzésben nem hajbókoltam a holocaust, zsidók, stb. előtt - megjegyzem, szó sem volt zsidózásról, egyszerűen kívülről, távolságot tartva közöltem vele mondandómat (hogy pl. az 1919-es bolsevik rémuralmat nem kéne nagybetűvel Tanácsköztársaságnak írni, és dicsérgetni még ma is).

Itt van aztán a simlis balos blogger: Trichinella, a moderáló, aki a kellemetlen érveket gombnyomással tünteti el. Ellentéte a nem is mindig balos mavo, aki jobbra ütve ugyan acélkemény, de Gyurcsányt se szereti különösebben (csak Klónnak hívja): ő folyton fenyegetőzik a moderálással, de valójában nem él ezzel az eszközzel, és a szólásszabadságot tiszteletben tartja. Érdekes emberke, aki sűrű káromkodással leplezi azt, hogy tulajdonképpen kulturált alapjáraton, de nem szívesen mutatja. Belőle pár év múlva mérsékelt konzervatív lesz (hacsak nem győz Gyurcsány még egyszer, mert akkor alighanem szélsőjobbossá fog fejlődni)...

Vannak aztán a rendkívül érdekesen, élvezetesen író és hatalmas tudással felvértezett "szakkommentelők". Itt Terembura, máshol Shenpen és max_headroom a példa erre (Shenpennek van saját blogja is, sőt, angol nyelvűt is ír). Teremburát is folyvást próbáljuk rábeszélni, hogy írjon maga is, mert az a gondolatmennyiség, amely belőle fakad, könyveket is érdemelne. Érdekes, hogy ezek a koponyák rendre mérsékelt vagy erélyes konzervatív-jobboldali beállítottságúak; harcos balosban ilyet egyet sem láttam.

A balosok egymással mindig a lehető legudvariasabbak, és csak egészen ritkán mondanak ellent társaiknak (akkor is nagyon szerény stílusban). Ebben erősen különböznek a jobber-bloggerektől, akik olyan rondán be tudnak egymásnak szólni, hogy még. Szégyellem bár, és igyekszem elkerülni, de működésem hajnalán magam is beleestem ebbe a hibába... A mértékadó jobbosok berkeken belül is kőkemény vitákat folytatnak - nem sorolnám ide a finoman szólva nem mértékadó (Kiss Endre Farkas, avagy sodika) hőzöngőket, akiket a komolyabbak semmire se tartanak - őt épp Blogadmin osztotta ki egy korábbi írásában, teljes joggal. Az eszetlen feltűnősködés és öncélú zsidózás senkinek sem válik hasznára, kiváltképp nem a konzervatív-jobboldali gondolatnak. Zsidókat szidni szabad, és ez is a szólásszabadság elválaszthatatlan része: de az ég szerelmére, legyen konkrét oka a dolognak!

Vajon mit jelenthet a jobboldalon az egymás közti kemény beszéd? Bízom abban, hogy azt: a jobboldaliak határozottabban idealisták, és ragaszkodnak az általuk elképzelt dolgokhoz - továbbá komolyabban veszik a szólásszabadságot, és emiatt azonos oldalon lévő társaiktól is elvárják, hogy tűrjék a kemény bírálatot is. Remélem, hogy azért zörgetjük a kardunkat oly hevesen, mert erősebb a szándékunk a jobbításra, illetve gyengébb a nyájszellemünk, melynek jegyében az akolbélieket akkor is szeretni kell, ha épp a lábunkra lépnek (mint a szocihívők az őket kifosztó Gyurcsányt...). Bár az összetartást és a vélemények valamelyest szinkronizálását ugyanakkor hiányolom is: elvégre egységben az erő. Ne egymással csatázzunk, mialatt a baloldal rajtunk röhög...

34 komment

Címkék: blog politika görénylyuk

A bejegyzés trackback címe:

https://molnargoreny.blog.hu/api/trackback/id/tr42165686

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Will McAvoy 2007.09.15. 12:21:17

Azért Trichinella moderálási szokásait erősen megkérdőjelezem. Konkrétan az én hozzászólásaimat is törölte már egyszer-kétszer, pedig nem zsidóztam, nem anyáztam, pusztán rá akartam világítani a tényre, hogy miközben újságírónak vallja magát borzasztóan alacsony színvonalú "cikkeket" ír, szintén elképesztő fogalmazási készséggel. Érdemes körülnézni a blogján, 90%-ban pozitív hozzászólások tarkítják. Szólásszabadság? Hurrá!

Refuse/Resist! 2007.09.15. 19:03:48

1. jó lenne az egységes vélemény, ennek az eszköze konkrétan a vita. Csak sajna kezdek én is annak az utóítéletnek a híve lenni, hogy a magyarok többsége nem tud normálisan vitázni.

2. Blogadmin és Tomcat annak idején kb. olyan hülyén reagáltak az érveimre, mint a Fekete György.

3. "Az eszetlen feltűnősködés és öncélú zsidózás senkinek sem válik hasznára, kiváltképp nem a konzervatív-jobboldali gondolatnak."
Ezt mondtad már a fenti 2 kollegának?

terembura · http://lassan-a-testtel.blog.hu/ 2007.09.16. 13:34:48

A jobb-bal megkülönböztetés egyre értelmetlenebbé válik. A hagyományos baloldal annyira szétesett, hogy magára valamit adó szellemi ember egyszerüen nem képes autentikusan képviselni a baloldali eszméket. Nem is képviseli azokat senki - egyébként nem csak itt, Magyarországon, hanem Nyugat-Európában se. Azt kell mondjam, sajnos.

A "baloldaliság" mostanra legfeljebb kiüresedett stilus- és izlésvilág-beli egyezést jelent, valódi politikai erö, elvhüség, cselekvési terv, konzisztens eszmerendszer a baloldalon nincs, de mostanra már új, kreativ megközelitéssel se lehet ott találkozni.

Pedig a kapitalizmus ("piacgazdaság") megregulázásában a baloldali kezdeményezéseknek fontos szerep jutott anno (szakszervezetek, szociáldemokrácia). Kapitalista vállalkozás ugyanis nem képes egyoldalúan emelni a béreket, ha ugyanakkor nincsenek a versenytársai is rákényszeritve erre. Ha megtenné, akkor megnöveli a költségeit - semmiért. Igy ügyesen elveszti a versenyt, aztán csödbemegy vagy felvásárolják, és annyi. Viszont ha nem nönek a bérek, akkor nem bövül a belsö piac, élesedik a verseny és megint csak csödbemegy a legtöbbje. Ebböl csak az a kiút, ha valami egységes külsö nyomásra egyszerre mindenki kénytelen bért emelni. Ha ez történik, akkor a relativ versenyhelyzet nem változik és mindenki jól jár.

Ez az, amit jól összeromboltak megint, rossz vége lesz. A baloldal azonban romokban, még egyszer nem képesek végrehajtani a szükséges korrekciót. Ezért aztán nyammognak mindenféle másodlagos marhaságon, közben még mélyebbre ássák magukat.

vaffanculo 2007.09.16. 22:07:45

MG, ez az írásod is nagyon jó. asszem, igazad van, bár erre nincs egzakt mérési eredményem:), h a jobbosok jobban és értelmesebbeket írnak. ez nem általánosítás, csak érzés.
shenpen blogjának rajongója vagyok, ahogy max kommentyei is nagyon jók. terembura is csúcs. én hozzátenném TWárpádsáv blogját is, onnan is nagyon sokat tanultam (főleg jobbosok kommentyeiből). na és persze a szélsőközép is kiráj.
egy szabályt erősítő kivétel: árpádsáv blogján kommentelt vmikor hariseldon, eccerűen zseniális! nekem úgy jött át, hogy ő inkább balos (bár ez csak megérzés). linkelek ide kettőt tőle, a linkeken keressetek rá hariseldonra:
w.blog.hu/2007/03/15/1867_te_csillag
w.blog.hu/2007/05/07/elt_el_elni_fog
viszont a mai oldalakkal pontosan az a bajom, amit terembura fentebb leírt. ha most kéne szavaznom, nem tudom hova szavaznék. ez a két nagy csürhe inkább tűnnyön a rákba. ha elmennék is szavazni, csak azért tenném, h a fityesznek ne legyen 2/3-a (bár ez persze csak nagyon elméleti dolog).

vadnyul · http://kismaganszelsojobb.blogspot.com 2007.09.17. 08:43:57

A jó közéleti blog önálló véleményt fogalmaz meg, és erre a jobboldalon szerintem több a lehetőség. Talán azért, mert minket kevésbbé köt ideológia, és a szerencsés körülmények is: nincs olyan befolyásos háttér, mint a baloldalon. A túloldalt elég egyértelmű, mi a divatos, és könnyebb is hozzájutni.

terembura:
A kapitalizmus megregulázása a kezdetektől jelen volt. Nem csak a szakszerv., hanem a gyárosok szociális beruházásainak formájában is (Salgótarjántól Fordig, sokféle mértékben). Az a "külső nyomás" sokféle eredetű.
Az elterjedt bal-jobb megkülönböztetés a fogalmak szűk értelmezéséből ered, ezért semmitmondó.

Refuse/Resist! 2007.09.17. 10:11:47

terembura 2007.09.16. 13:34:48 :
Ezzel egyetértek, de a jobboldallal mi a helyzet?
Most nem a fityeszre gondolok, hanem valahol máshol működik kvázi ideális jobboldal?

Amúgy nekem ez a jobboldalasság nem annyira tetszik. Ha a kereszténység tanításiat vesszük alapnak, akkor valamiféle szociáldemokrata rendszerhez jutunk.
Meg a konzervativizmust se értem, ami régi, és jó, azt azért kell megtartani, mert jó. Ami meg új, és jó, azt meg radikálisan be kell vezetni.
Vagy még túl fiatal vagyok?

vadnyul · http://kismaganszelsojobb.blogspot.com 2007.09.17. 10:48:17

RR:
Nincs "ideális" jobboldal. Csak olyan, amelyiktől érdemes tanulni.
Keresztény alapon nagyon sokféle rendszer támogatható, mert nincs a kereszténységhez egyértelműen kapcsolható társadalmi rendszer. A szocdemekhez való kapcsolódás szvsz inkább történelmi jelenség, de a forrása a "gazdagság veszélyei", mint valami osztályharcos nekibuzdulás.
A konz.-hoz: amit leírsz, az alapján úgy látszik, hogy te az íróasztal mellett ülve el tudod dönteni mi a jó (politikailag). A konzi hozzáállás ellenben azt mondja, hogy amit örököltünk, azért jó elsősorban, mert működik (ha nem működne, nem vált volna általánossá), és ez akkor is igaz, ha nem tudjuk magunknak tökéletesen bebizonyítani, hogy az a legjobb. Az újról éppen azért nem tudjuk, hogy jó-e, mivel nem próbáltuk ki. Ezért nem szabad radikálisan bevezetni. Ez nem azt jelenti, hogy a változtatás rossz, hanem azt, hogy a változtatással óvatosan kell bánni.
Scruton írja valahol, hogy egy neves balos értelmiségi a szocializmust heroikus kísérletnek nevezi. A reakció: akkor embereken kísérletezni lehet?

Refuse/Resist! 2007.09.17. 11:13:56

vadnyul:

Régen annak még volt létjogosultsága, amit mondasz.
Evolúciósan a mutáció szinte biztos kudarc, a természetes szelekció elsősorban konzervatív az élővilágban.
Csak manapság nagyon nagy változások vannak a természetben és a társadalomban, nagyon gyorsan kell alkalmazkodni. És ez radikális újításokat igényel.
Amúgy meg Jézus tényleg nagy radikális újító volt, nem óvatoskodott. Éls elvileg a keresztény Krisztus-követő, nemde?
Habár az Ő tanítása nagyon nehezen összeegyeztethető bármilyen politikával.

Mindenesetre valóban óvatosnak kell lenni a változással, a kínaiak ezt csinálják, és most már nem is áll rosszul a szénájuk. Habár most még nem következett be az az igazán nagy ökológiai katasztrófa, ami rövid időn belül várható.

Refuse/Resist! 2007.09.17. 11:50:04

ááá, elveszett az előző komment, rohadt blog.hu
akkor most rövidebben, még egyszer:
-az evolúció sok hátrányos, rossz tulajdonságot konzervál
-manapság va látozások a természetben és a társadalomban nagyon gyorsak

-abban egyetértünk, hogy az óvatosság roppant fontos
ld. Kína, ahol az utóbbi időben a kis változások politikáját követik, elég sikeresen

A kereszténységhez csak egy megjegyzés:
ha a pápa kimondaná, ahogy az óvszerrel is tette, hogy pl. egy új S-merci vásárlása bűn, aakor szerintem kicsit szebb világ lenne. Már csak azért is, mert ez levezethető Jézus tanításából, a gumitiltás meg nem.

vadnyul · http://kismaganszelsojobb.blogspot.com 2007.09.17. 12:26:50

Hát izé. A konzervativizmus nem természettudományos fogalom. Az, hogy az evolúció konzervatív, csak mint hasonlat értelmes.
Átolvasva az evangéliumot nem találsz politikai radikalizmust (amiről itt beszélünk). A saját életemben és a társadalomban bekövetkező radikális változás közel sem ugyanaz - a kereszténység elsősorban az egyes embernek szól, bármilyen rendszerben is éljen. Ahogy Szent Pál írja a rabszolgáról és az uráról: testvérek Krisztusban, de nem parancsolja, hogy szabadítsák föl a rabszolgáikat.
Kína számunkra sem nem követendő, sem nem példa. Zsarnokság, finomabban tekintélyuralmi rendszer, erősen szabályozott piaccal, nagy egyenlőtlenségekkel, elnyomással és környezetpusztítással, demográfiai katasztrófa szélén. A kínai népesedéspolitika kitűnő példa a radikalizmus veszélyeire: valós veszélynek látszott a túlnépesedés, amit az 1 gyerek modell kikényszerítésével próbáltak megoldani. De a kínai családban a fiú nagyobb érték, így a lányokat abolrtálták, és csak a fiúkat engedték megszületni (az ultrahangos technikával nem számoltak), az eredmény: jóval több férfi, a nemek egyensúlyának felborulása. Lehet, hogy egy problémát megoldottak, de kaptak helyette másik tucatot.

vadnyul · http://kismaganszelsojobb.blogspot.com 2007.09.17. 12:50:31

"A kereszténységhez csak egy megjegyzés:
ha a pápa kimondaná, ahogy az óvszerrel is tette, hogy pl. egy új S-merci vásárlása bűn, aakor szerintem kicsit szebb világ lenne. Már csak azért is, mert ez levezethető Jézus tanításából, a gumitiltás meg nem."
Igen vidám perceket szereztél.
Az óvszerrel kapcsolatban érdemes a kereszténység ide vonatkozó tanításából kiindulni. 1. A szex jó. 2. teljes önátadást kíván - ezért a házasságban a helye. 3. összekapcsolódik vele az élet továbbadása, azért elvetendő az óvszer. De, és itt jön az a nehéz dolog, amit az általános és az egyedi megkülönböztetésének hívhatunk. Amit írtam, az általánosan igaz. De nyilván lehet olyan helyzet, amikor nem egészen alkalmazható, mert az élet mindig változatosabb. Pl. ha valaki nem tudja fékezni az ösztöneit, és mindenképpen fűvel fával, akkor ne hivatkozzon arra, hogy azért nem használ óvszert, mert a pápa megtiltotta, hiszen a pápa azt sem javasolná neki, hogy fűvel fával keféljen. Senki, a pápa sem ment meg az egyéni döntés felelősségétől, mert senki sem lát minden helyzetet előre. Katolikusként azt mondom, hogy bár a pápa álláspontja igaz, de van olyan helyzet, amikor nem kell alkalmazni (mert más jóval ütközne).

A német püspök nagyobb eséllyel vásárol S mercit, mint óvszert, ezért sem érdemes megtiltani.

Refuse/Resist! 2007.09.17. 12:55:40

vadnyul:
Ha csak abból az evangéliumi elvből indulunk ki, hogy szeressük a másik embert, akkor azért sok mindent meg kell változtatni a rendszeren. Nagy kérdés, hogy mi a jó az embereknek, a most született és születendő embereknek, de lehet, hogy a mostani rendszerre 100 év múlva úgy fogunk tekinteni, mint most a Holocaustra (off: lehetne a Gulag is, csak hát nem az az állatorvosi ló).
Az a baj, hogy az értelmiség nagy része ezen még nem gondolkodik.

Kínában borzasztó sok probléma van, de sok problémát is örökölt. Ott valami egészen elképesztő mértéket öltő konzervativizmus volt, a kommunizmus előtt. Amiatt maradtak le enyire, és amiatt volt bizonyos szempontból felszabadulás a kommunizmus. Előtte sokkal nagyobb zsarnokság volt.

vadnyul · http://kismaganszelsojobb.blogspot.com 2007.09.17. 14:49:55

Európai kultúrkörön kívül a politikai konzervativizmus nem igazán értelmezhető. De talán a japán megszállást se hagyjuk ki, mint ami alól fel kellett szabadulniuk Kínában.
Nincs az a rendszer, ami megakadályozhatna, hogy kövesd a szeretet parancsát.
Aztán lassan befejezhetjük, mert eléggé eltértünk az eredeti témától. :)

Fuckame 2007.09.17. 15:25:52

Ember, eszednél vagy?
Mao-ce Tungnál lehetetlen elképzelni nagyobb zsarnokot.
A '40-es évektől kezdődően alsóhangon 100 millió kínai meghalt a nagy terveiért.
'Amiatt maradtak le ennyire': ez vmi vicc? És a családi acélkohók, meg a mezőgazd. teljes tönkretétele? Ez ugye előrevivő erő volt...:-))))
Mondom még1x: igen érdekesen látod, hogy mi a fejlődés...

Refuse/Resist! 2007.09.17. 16:38:10

Olyan sok mindent nem tudok Kínáról, kicsit olvastam, meg munkahelyen kínai a szobatársam.
Mao pont radikális változásokat akart, átgondolatlan volt az egész, nagyon sok kárt okozott. Utána nyert teret a kis változások politikája. De állítólag valamennyi felszabadulást hozott. Előtte pl. az apa büntetlenül megölhette a gyerekeit, feleségét, ha a császár ellen lázadt valaki, akkor másod vagy kb a harmad-unokatestvérig minden rokonát kiirtották stb.
Most az a gonduk, hogy van 8-900 millió paraszt.
Annak ellenére nem tudnak nekik munkát adni, hogy minden mde in China.
Amúgy ot egy középiskolai tanár annyit keres abszolút értékben mint Mo-on. Mellette 1 kiló káposzta 5-10 forint.

BiG_ 2007.09.17. 17:28:53

Sziasztok!

Kína azért érdekes példa, mert ott Mao kitalált valamit, amit úgy hívnak, kulturális forradalom. Na, akkora droidságot ritkán látott a világ! Az összes működő modell ment a kukába, jött az új, dilettáns agyrém. Eredmény: összedőlt a földművelés, az ipar. Éhezés... Kellett? Nem! Embereket likvidáltak, csak mert a józan eszükre próbáltak hallgatni. A császárság elműködött pár ezer évig... A kínai bezárkózás a gyarmatosítás ellen volt. Az ópiumháború ezért is tört ki, mert a Nyugat csakazértis be akart nyomulni. Lett is kavarás.
Most meg próbálnak egyensúlyozni a gazdaság versenyképes működtetése és a kommunistára konvertált mandarinrendszerre épülő irányítás között. Most még vakerál, mert olcsó próbál maradni, de hogy meddig...

Kék eget! BiG

Molnárgörény · http://molnargoreny.blog.hu 2007.09.17. 20:31:02

tufee: már megbocsáss, én Trichinelláról nem épp dicsérően írtam, amit leírtam... Megjegyzem, korábban műár kapott egy egész posztot, az akkor még baloldal-bosszantással nevem alatt rejtezve foglalkozó, azóta külföldre távozott MG II kérésére.

Refuse/Resist: Kérdésedre "igen" a válasz. Mindkettejüknek megírtam. Hogy hallgatnak-e rám, az már az ő dolguk. Mondjuk tőlük a (sokszor fölöslegesen) kemény hang voltaképpen elvárt és megszokott, és van egy olyan közönségük is, aki ennek híján nem olvasná őket. Más kérdés, hogy én arra a közönségre nemigen pályázom (ahogy Terembura és mások is leírták korábban: minden társadalomban és népcsoportban van 1 % hőzöngő bolond). De Tomcat és Blogadmin számomra is mond valamit, és én tudom őket szelektíven olvasni: vagyis a cafrangos faszt átugrom, és csak a mondanivaló lényegével törődöm - merthogy az sokszor rokon az én mondanivalómmal. Nem is akarok versenyezni velük, vagy konkurrálni, hiszen egyrészt semmi okom rá, másrészt én bennük a viselkedési manírokat nem tartom annyira fontosnak (és olyan bődületes nagy bajnak sem), mert vannak ismereteik és gondolataik. Olvass bele sodikába, ott önálló gondolat nem fordul elő...
Például zsidóügyekben én minden kérdést fel merek tenni és válaszolok is rá, de a "cafrangos faszú apádat" és hasonló kitételek innen (legalábbis az én számból) hiányozni fognak. Nem hiszem, hogy Tomcat zsigeri antiszemita volna (erre Athina a legpregnánsabb bizonyíték), ugyanakkor amikor túlpörög, könnyű annak láttatni.
Érdekes, amit a kereszténységről mondasz - de van az egésznek egy apró hátulütője. Nevezetesen az, hogy Jézus nem igazán törődött azzal, hogy HONNAN van az a vagyon, amit használj a rászorultak javára. Tegyük fel, erkölcsös életet folytatunk - de akkor is hozzá kell valahogy jutni az erkölcsösen felhasználható vagyonhoz, hiszen különben csak a beteg fejét simogathatjuk, de kenyeret-gyógyszert nem tudunk neki hozni... Vagyis a jézusi tanítás nem kezelte már az akkori vagyonosodási problémákat se igazán (csak azt mondta, hogy mit ne, nem azt, hogy mit szabad megtenni vagyonszerzés érdekében), de főleg nem a kapitalista korszakét...

Terembura: élesen és jól látod, mint mindig. Valahol én is megfogalmaztam, hogy ma a Fidesz programja sokkal "baloldalibb", míg a kormány privatizáció-őrülete szélsőjobb típusú... A "baloldali értékek" lózungja eleve kétséges. Ha azokra gondolok, akiknek még mindig Marx az istenük, csak sajnálkozni tudok: elvégre aki ostoba, azon nehéz segíteni. A vicc az, hogy én úgy látom - különösen az ilyen Magyarország-féle, átmeneti-cseppfolyós államokban - hogy az államhatalomnak kellene a baloldali minimum képviseletét átvenni, a kormány pártállásától függetlenül. Arra célzok, amit leírtál: pl. a bérek bizonyos szabályozása (van is erre ma már szabály, minimálbér, stb.), a munkavállalók jogi védelme - más kérdés, hogy ez mennyire hatékony manapság.

vadnyúl: szerintem a jobboldalnak itt és most azért (is) egyszerűbb jobban írni, mert nem kell magyaráznia a Gyurcsány-kormány hazugságait és erősen népellenesnek nevezhető "reformjait". Mameluknak lenni csak addig tolerálható álláspont, amíg a kormány aránylag normális. Szegény mavo áll megoldhatatlan dilemma előtt: ő a jobboldaliakat nem szereti, szeretne szívvel-lélekkel balra állni, de nem tud. Nem vak és nem is ostoba (csak annak mutatja magát a bazmegezéseivel, mesterkélten), sőt, nem is becstelen, így nem tudja magáévá tenni a kormány csirkefogászatát. Sokszor ezért is nem jó a politikai blogja, mert a balra megfelelés vágya mellett a kormány bírálata nem helyezhető el kellően konzekvens módon.

Fuckame: félreértetted őket, egyikük se istenítette Mao rendszerét (sőt, korábban egy mondatban leírták, hogy az is mekkora hátrány volt), csak épp megemlítették, hogy bizony, a japán megszállás alól fel kellett szabadulni valahogy. Ami egy szimpla történelmi tény, nem Mao dicsőítése. A megelőző császárság bezárkózó konzervatizmusa viszont nem volt eredményes stratégia: nem véletlen, hogy a nagyságrendekkel kisebb Japán hódította meg Kínát és nem fordítva. Japán a XIX. században speciálisan "nyitott": beengedte a technikát, a Nyugat bizonyos munkamódszereit (és katonai ismereteit), de megoldotta, hogy sem állami, se államon belüli számottevő gazdasági hatalmat ne adjon ki a kezéből. Eredmény: a csuzimai és Port Arthuri győzelem, majd a II. világháborúban sokáig nagyon eredményes küzdelem, melynek végső soron azon kellett buknia, hogy bár tételes (tulajdoni) függésbe nem kerültek, de a nyugati módszerek átvétele nyersanyag- és olajigényes volt, amit a háborúban végül nem bírtak fedezni. BiG, ezt neked is mondtam - a kínai császárság elműködött, ez tény, de a XX. században régi formájában tovább nem működhetett. Addig volt működőképes, amíg szomszédainál fejlettebb volt. Ahogy lehagyták, el is foglalták.

Refuse/Resist! 2007.09.18. 09:58:51

Kínáról:
Mao az átgondolatlan, kapkodó, radikális változásokra példa. Utána a mostani vezetés direkt csak fokozatosan, kicsiket változtatott, átgondoltan. Amúgy az egészen más világ, a kommunimus is más volt.
A mostani irtózatos fejlődést, ami ott megy, az ökológiai katasztrófa fogja szerintem megállítani.
Ami nem csak ott fog hatni, hanem az egész világon, sajnos a közgazdászok és jogászok, akik a vezetőink többségét teszik ki, sajnos nem képesek ezt felfogni. Még mindig a múlt század eleji elvekkel dolgoznak, egyszerűen félelmetes.

Tomcat és Blogadmin: azért neheztelek rájuk, mert úgy érzem, a cafrangos faszozással sokkal többet ártanak mint használnak a jó gondolataikkal. Nem véletlen írta a szélsőközép a moszad-ügynökös posztot :)
Aki nem funkcionális analfabéta vagy sértődékeny zsidó, látja, hogy Tomcat nem faji alapon antiszemita (Athina nélkül is). De nem értem őt, mert tényleg vagy előbbre helyezi a bolt működését, vagy tényleg olyan vak, hogy nem látja, hogy ezzel többen fordulnak el attól, amit képviselni szeretne, mint ahány embert megnyer vele.

Molnárgörény · http://molnargoreny.blog.hu 2007.09.18. 10:15:18

Refuse/Resist: gondolom, megint gatyázott a blogmotor, ezért kétszer jött a kommented, de ugyanaz, így az egyiket kivettem, úgy vélem, nem akartad kétszer mondani.
Egyebekben egyetértek (kapcsolódó példa Kínában a verebek elleni egykori hadviselés...). Mindenesetre a "gondolkodó konzervatív oldal" összetartásának jegyében én nem ítélem meg Tomcat és Blogadmin működését. Véleményem van róla, tudattam is velük, de elítélni nem fogom őket, mert a stílus másodlagos kérdés. A kulcsszó, hogy van mondanivalójuk. Hogy Moszad-ügynök lenne? Elég nagy marhaság, mi szüksége lenne akkor pólóboltra a megélhetéséhez... Szerintem egyszerűen csak olyan, aki életét adná egy jó poénért, és amikor eszébe jut valami, akkor is kimondja, ha abból balhé van. Márpedig gyakran jut eszébe mindenféle, mert van neki esze bőven. A probléma inkább ott van, hogy erre rágerjednek a sodika-féle öncélú gyalázkodók, és a stílust utánozzák (ha már a mondanivalót képtelenek).

vaffanculo 2007.09.18. 21:53:22

MG, egy újabb szabájt erősítő kivétel:
w.blog.hu/2007/09/17/oszod_fele_feluton
árpádsáv tud, ha akar:)

terembura · http://lassan-a-testtel.blog.hu/ 2007.09.18. 23:14:09

Hagyjuk Kinát, ami ott történt, végképp nem helyezhetö el a jobb-bal skálán (Mao sem volt "baloldali", még ha úgy is próbálta eladni magát). Na jó, pár sort mégis. Kina mindig a Középsö Birodalom volt (illetve 2200 éve folyamatosan). Rajta kivül vannak a keleti barbárok, az északi barbárok, a déli barbárok és a nyugati barbárok (ezek lennénk mi). Ott a "szabadság" fogalma értelmezhetetlen, csakúgy mint az európai kultúrkörön kivül bárhol. Ez ugyanis nem valami általános emberi, hanem nagyon is középkori, keresztény, európai fogalom, igen strukturált, cizellált háttérrel - enélkül létezni sem tud. Ezt ritkán vesszük észre, de csak azért, mert benne élünk, már-már olyan nekünk, mint a levegö. De a levegö is nagy-nagy ritkaság a világegyetemben és rengeteg szerencsés körülménynek kell összejönnie ahhoz, hogy legyen (egyébként szinte mindenütt vákuum tölti ki a teret).

Molnárgörény · http://molnargoreny.blog.hu 2007.09.18. 23:24:49

Vaffanculo: ja. Tud. De igen ritkán akar...
Terembura: hát, amennyire én tudom, Kínában a "szabadság" egy jól fejlett kasztrendszert jelentett, amelyben (a korrupciótól eltekintve, amely kisebb-nagyobb mértékben állandóan ott volt) a maga társadalmi pozíciójában mindenkinek megvolt a mozgástere, csak egyrészt alacsonyan ez igen kicsi volt, a mobilitás meg rendkívül nehéz, nem volt könnyű emelkedni a ranglétrán. De a "vákuum tölti ki a teret" érdekes megfogalmazás. Geometriailag még hagyján, de amúgy? Hát épp azt csinálja, hogy nem tölti ki...

terembura · http://lassan-a-testtel.blog.hu/ 2007.09.19. 08:09:07

A szabadságról majd másutt részletesebben. Most csak annyit, hogy a társadalmi mobilitás lehetösége csak kis része az európai szabadságfogalomnak, abban sok más elem is van komplex egységben. Pl. az az örült gondolat, hogy az ember úgy is lehet szabad, hogy az nem ad egyúttal jogot neki arra, hogy másokon uralkodjék, hogy a szabadság nem negativ fogalom, nem valaminek a hiánya ("mentesség"), hanem nagyon is pozitiv, hogy lehetséges az "önuralom" - akár egyénenként (ekkor inkább jellemfejlödési jegy), akár közösségi vonatkozásban ("önrendelkezés"). Hogy a szólásszabadság intézménye is finom fogalmi megkülönböztetéseken (a "mondás" és "tett" megkülönböztetésén), erösen ritualizált magatartasformán alapul, a középkori lovagi tornára, a párbajra (mint ritualizált harcra), a nyilvános egyetemi vitára megy vissza.

Hogy mindez létre sem jöhetett volna a finom egyensúly nélkül (bár késöbb valamelyest eloldódott töle), ami az abszolút transzcendens, mindenek felett álló Isten, a szenvedö, meggyilkolt majd feltámadó testté lett Ige (Logosz, azaz szó és egyben kozmikus rend, Krisztus, Pantrokrator: mindenek ura) és az immanens, a világban jelenlevö, folyamatosan ható és müködö szentség (Szentlélek) hármas egységén belül feszül.

Az elsö, modern európai értelemben szabad ember Szent Ferenc volt (egy bolond).

A fizikai vákuum nem igazán semmi, pl. van neki jól mérhetö nyomása (Casimir effektus).

Molnárgörény · http://molnargoreny.blog.hu 2007.09.20. 09:02:04

"Részletesebben": Terembura, ezt már tudjuk, mit jelent - szendvics, innivaló, olvasószemüveg, aztán hajrá, bele a három méterbe:-)

Tényleg, tedd már meg, hogy írsz róla egy posztot! Nem olyan nagy dolog, és végtére is nem kötelező naponta, nyugodtan teheted ritkábban, amikor kedved-időd-erőd van! Már ezek a ki nem fejtett csírák is izgalmasak - és, ha határozottan szólunk: egyszerűen nincs jogod (nehogy kérd a jogszabályi hivatkozást!) a fejed tartalmát önző módon őrizni, és nem megkísérelni megosztani az ország gondolkodni próbáló egyedei közül mindazokkal, akik forrásként ilyen írásokat is feldolgoznak.

De ha sehogy nem bírlak rávenni, hár jöjjön az a méteres komment:)

Refuse/Resist! 2007.09.20. 14:08:56

hát, amennyire a kínai kollegám tudja, Kínában a császárságban a tanulással nagyon hatékonyan lehetett előrejutni (kicsit a középkori egyházi karrierhez hasonlóan). Csakhogy meg volt határozva, hogy mit kell tanulni: Konfúciusz tanításait. A többi tudás nem számított, értéktelennek tekintették. Mivel Konfúciusz tanítása rettentő konzervatív volt, az egész rendszer az lett, és a maga módján nagyon stabil volt. Külső behatás nélkül még ma is olyan lenne, zárt rendszerben stabil energetikai minimum volt.
A mai fogyasztói társadalom kicsit emlékeztet erre, most is megvannak a domgák, a stabilizáló visszacsatolások, és most már az egész Földre kiterjedt a rendszer.
Itt már szerintem csak az fogja kibillenteni a rendszert, ha Föld Anyánk egyszer csak azt mondja: elég!

Terembura, a szabadság az egyik kedvenc témám, én is várom :)

Refuse/Resist! 2007.09.20. 14:41:11

Szóval visszatérve a jobboldaliság kérdéséhez:
Szerintem minden politikai irányzatból ki kéne válogatni a legjobb elemeket:
1. Jobboldalinak kell lenni abban, hogy konzerváljuk az ember természetéhez tartozó intézményeket (pl. család, tisztességes tulajdon, közösségek).
2. Baloldalinak kell lenni abban, hogy minél szolidárisabbak vagyunk a leszakadt szegények tömegével (egyének, népek, országok), és elsősorban a kiemelkedés lehetőségét adjuk meg nekik, ne csak elfogyasztandó gyorssegélyeket.
3. És radikálisnak kell lenni a világ gyors változásainak követéséhez (ugyanakkor nem feladva a fentieket).

Szerintetek nem lehetne ezt egy egységes ideológiába ötvözni? ...mondjuk, középoldal?

Molnárgörény · http://molnargoreny.blog.hu 2007.09.20. 15:11:29

Refuse/Resist: az 1. ponttal tökéletesen egyetértek. A 2. ponttal annyi módosítással, hogy alapvetően a kis országoknak saját leszakadóban lévő polgáraikkal kell törődniük: Afganisztánt meg az emelje fel, aki lebombázta (megjegyzem, többször írtam le már, hogy ma itt a jobboldal politikája szociális szempontból sokkal baloldalibb, mind a gadaságpolitikai szélsőjobbra tehető kormánykoalícióé). A 3. ponthoz: csak türelem. Ha a változásokra adandó, az országot védő reakcióra gondolsz: azt igen. Ha a változások copy/paste villámmásolására: azt semmiképp. Ne mi legyünk az állatkísérletek tengerimalacai, mivel manapság már tengerünk sincs...

Refuse/Resist! 2007.09.20. 16:34:50

Ja, igen, a 2. pontot úgy értettem, hogy az ország saját maga támogassa kisebbségeit, egyéneit.
Olyan szempontból meg globalista vagyok, hogy a gazdag országoknak segélyezni kéne a szegényeket. Pl. ha jól emlékszem, néhány éve Csehország felajánlott néhány millió tonna gabonát. Csak el kellett volna szállítani. Asszem alkohol lett belőle. Szóval ilyenekbe beszállhatna az USA, de elsősorban olyan programok kellenének, melyek a szegény országok oktatását és gazdaságát támogatják. Mondjuk, ha a Világbank nem szipolyozta volna ki a 3. világot (amit már ők is elismernek - van globális gyurcsány is...), sokkal kevesebb állam szorulna segélyekre...
A radikalizmus elég bonyolult, így általánosságban nem is tárgyalható. Gondolom eljutunk még majd konkrét esetekhez, ha nem törölölteti a blogodat a blog.hu ;)

Molnárgörény · http://molnargoreny.blog.hu 2007.09.20. 17:19:22

Eddigelé nem akarták. De a biztonság kedvéért a posztjaimat lementegetem. A kommenteket is le kéne, csak helyenként éktelen sok meg hosszú, félek, hogy belehülyülne a gépem. Nem is elsősorban a cenzúra miatt (bár én magamat veszélyesebbnek, így előbb cenzúrázandónak gondolom a gőzös fejű hülyéknél), hanem a blog.hu egyre gyakoribb technikai hibái miatt, nehogy egyszer kék halálba menjen minden...

terembura · http://lassan-a-testtel.blog.hu/ 2007.09.26. 20:29:26

Vissza a jobb-bal politikai skálához (elö az olvasószemüveget ;). Eredetileg ugyebár ez az 1791-es francia parlamenti ülésrendet jelentette. Jobbra ültek az ancien régime hivei, vagy legalábbis azok, akik valamit meg akartak tartani abból, balra meg a forradalmárok. Elöbbieket egyre szorgalmasabban irtották, utóbbiak meg egy darabig egyre radikálisabbak lettek, igy a skála egészen a Jakobinus diktatúra bukásáig erösen balra tolódott, bár az ülésrend mindvégig ilyen alapon lett meghatározva.

Késöbb a jobb-bal megkülönböztetés egész Európában elterjedt és lényegileg a francia forradalomhoz való viszony leirására használták. A XX. századra ez persze értelmét vesztette, igy pl. Churchill és Hitler egyaránt szélsöjobboldalinak minösült a saját hazájában, holott ha zongorázni tudnám a különbséget, én lennék Beethoven. Amerikában, ahol tradicionális jobboldal sose volt, mindig is más értelemben használták a kifejezéseket, a mai világpolitikában meg még ennél is értelmetlenebb besorolások származnak a bal-jobb skála eröltetéséböl. Szóval jobb lenne elfelejteni az egészet és minden politikai irányzatot annak nevezni, ami.

Egyébként aki hiteles, valódi jobboldali álláspontot akar látni, talán nézze meg a Kard-Kereszt-Korona Szövetség (Traditionalis Ultradextroconservativ Imperio-Monarchista és Monarcho-Legitimista Egység-Front) honlapját.

www.geocities.com/ultradextra/ideolog.html

"A Szövetség élesen elutasító [...] az 1848-as francia forradalommal és az európai forradalmakkal, különös tekintettel az 1848./1849-es magyarországi felségáruló forradalmi lázadásra s az ebböl kibontakozó, belháborúvá terebélyesedö polgárháborús felkelésre, amely szükségessé tette a radicalis külsö beavatkozást"

No, ugye hogy mennyire más hang?

Deák Ferenc, akinek nemzeti liberális felfogásával még leginkább azonositani tudom magam, a reformkori titkosrendöri jelentésekben a baloldali, söt, helyenként szélsöbaloldali minösitést kapja. Ugyanakkor ma, a jogfolytonossághoz illetve a "törvénysértés jogot nem alapit" elvéhez való ragaszkodása okán valószinüleg kiérdemelné a szélsöjobb cimkét.

Képzeljük csak el: ha szorosan tartjuk magunkat a deáki elvhez, akkor MINDEN jogi aktust, ami 1944 március 19.-e óta megesett e hazában, meg nem történtté kell nyilvánitanunk, s ettöl a ponttól kezdve újra gombolni a mellényt. Ez sajnos többek között azt is jelentené, hogy a Gyurcsány-Apró villát vissza kell adni Sebestyén Istvánnak, vagy legalábbis meg kell vásárolni töle piaci áron. Hoppá.

Márpedig amig a tulajdon szetségét és sérthetetlenségét helyre nem állitottuk, bizony nehéz arra hivatkozni, hogy a tulajdon szent és sérthetetlen. Mondjuk én is kérem vissza a hat falu határára kiterjedö földbirtokot, amit szépapámtól konfiskáltak el a Bach-pribékek a mellékbüntetésként mért teljes vagyonelkobzás keretében, mikor 1849 után távollétében halálra itélték (mert örnagy volt a honvédseregben).

Ha az egész, több mint kétszáz éves folyamatot tekintjük, akkor a baloldal szinte totális gyözelmét látjuk. A Kard-Kereszt-Korona Szövetség maximalis célja, a "traditionalificált uralom megragadása - Magyarországon, Europában és az egész világon" nem tünik túlzottan reálisnak, az "Absolut Cél (Redexvigilatio Metaphysica Absoluta)" - legalábbis politikai értelemben - valahol az Üveghegyen is túl lebeg. Guenon és Evola a ma szélsöjobbnak bélyegzett, valójában a Petöfi-féle - akkor még szélsöbal(!) - nemzeti radikális hagyomány folytatóinak könyvespolcán sem gyakori.

Tehát leginkább azért zavarjuk össze mostanában a jobbot és balt, mert a való világban csupán különbözö baloldali irányzatok belharcait látjuk, s ezek már tényleg nem rendezhetök el egydimenziós skálán. Más a kontextus, mások a nyilvánvaló létproblémák, mélyen merülünk a KKKSz által Sötét Kornak nevezett érába.

A helyzetet talán legkönnyebben a "legitimáció" fogalmán keresztül érthetjük meg. Legitimnek eredetileg azt az uralkodót nevezték, aki jog szerint örökölte a trónt. Ma általában azoknak a tényezöknek az összességét értjük alatta, amiért az emberek hajlamosak elfogadni a fennálló hatalmi-uralmi rendszert, azt nem utasitják el csipöböl még akkor sem, ha pillanatnyi érdekeiket sérti.

Régen a legitimációt a hagyomány (tradició) adta, gyökerei a szellemi, világon-túli, szakrális, transzcendens valóságba nyúltak. Az uralkodót akár magával az Istenséggel is azonositották, vagy - késöbb, Európában - Istentöl származtatták az uralkodás jogát (lásd: Isten kegyelméböl Magyarország, stb. apostoli királya). Magát a politikai rendet is szerves egységnek, mintegy élö "test"-nek tekintették, a magyar közjogban egyenesen személyiséget is tulajdonitottak neki: ez a Szentkorona, ami valóságos személy (a korabeli értelmezés szerint semmiképp sem pusztán jogi személy tehát), birtokai lehetnek (lásd: koronabirtok), szándéka, söt, tagjai (a Király és a Rendek), voltaképp ö uralkodik az Ország felett egyedüli szuverénként, hatalmából a Király is csak a koronázási szertartás (és az ennek részét képezö koronázási eskü) révén részesül.

Ezzel a jobboldali, dexter legitimációs elvvel szemben lépett fel a forradalom és helyébe a népfelség (népszuverenitás) baloldali, sinister elvét állitotta. Ez azt mondja ki, hogy minden hatalom végsö forrása a "nép". Mára ez az elv csaknem magátólértetödönek tünik: szinte kivétel nélkül mindenki elfogadja, még az is rikaság, hogy valaki visszakérdez. Ebben az értelemben a baloldal totális, történelmi gyözelmet aratott.

Az ember azt gondolná, hogy a nép mindenesetre sokkal konkrétabb, kézzelfoghatóbb valóság, mint a szakrális tradició, igy az új legitimációs elv gyakorlati érvényesitése könnyü. Sajnos nem igy van. Mindenki a népakaratra hivatkozik, de nagyon nem mindegy az, hogy pontosan milyen intézményes, institucionális formákban érvényesül ez az akarat. A nagy XX. századi diktátorok (Lenin, Sztálin, Mussolini, Hitler) kivétel nélkül a "nép nevében" léptek fel, a "népakarat" végrehajtóiként állitották be magukat. Az alkotmányos jogállami keretek között müködö képviseleti demokrácia szintén a népakarat eszközének tünteti fel magát (a választások során érvényesülö többségi elv révén). Az ebböl folyó államberendezkedés, a köznapi élet feltételei, minösége, az idöröl idöre bekövetkezö katasztrófák jellege azonban nagyon is függ a részletektöl.

A legnagyobb gond azonban a népfelség elvével nem az, hogy milyen belsö állami berendezkedés tud annak legjobban, legteljesebben érvényt szerezni. Az igazán kényes kérdés, ami miatt százmilliókat számüztek vagy gyilkoltak le nyomorultul, hogy MELYIK nép felségéröl is legyen szó?

Itt nem pusztán a Herrenfolk (úrnép) féle túlzásokról van szó. Megjegyzem még ez sem teljes újdonság a történelemben, a rómaiaknál pl. a vazallus királyoknak a római nép (populus Romanus) elött kellett hódolniok, ilyen értelemben ez valódi Úrnép, királyok ura volt.

A probléma ennél sokkal mélyebb. Mára, a XXI. századra többé-kevésbé kialakult valamiféle konszenzus, hogy az alkotmányos jogállami keretek között müködö képviseleti demokrácia adja a népfelség érvényesitésére legalkalmasabb intézményes keretet. Ez azonban kevés. Ahhoz, hogy az ilyen értelemben vett "demokrácia" (népuralom) müködjön, meg kell vonni a szavazásra jogosultak, a választópolgárok körét. A modern választójogi törvények szerint ennek elöföltétele az állampolgárság. Az általános választójog elharapózásával ez - életkori megszoritásoktól eltekintve - elegendö is. Az állampolgárság területi alapon definiáltatik, föszabályként egy adott állam területén élö minden nagykorú lakos választásra jogosult. A világ az uralkodó modell szerint egymástól elkülönült (politikai) nemzetekböl épül föl, politikai jogainkat, a "népfelséget" nemzeti keretek közt érvényesithetjük, a nemzetállamok pedig egyenrangúak, szuverének, egymás belügyeibe jogszerüen nem szólhatnak bele (be nem avatkozás elve).

Elsö pillantásra a rendszer korrektnek, magától értetödönek tünik, szinte olyasminek, ami szót sem érdemel. Csakhogy még ebben a rendszerben is van valami dexterózus maradvány, ami jól megborit mindent. Elöször is maga az intézményrendszer, ami a népfelség elvét hivatott érvényesiteni, igen bonyolult, tagolt. A közvetlen demokrácia (például népszavazás) eszközeivel csak ritkán, kiegészitésképp él, müködését bonyolult szabályrendszer (Alkotmány vagy alkotmányerejü törvényrendszer, hagyomány) szoritja keretek közé, tele van kontroll-struktúrákkal, garanciális elemekkel (hatalmi ágak szétválasztása, "checks and balances"), gyakran helyi autonómiákat is engedélyez. Ez az egész intézményrendszer nyilvánvalóan középkori gyökerekre, a rendi alkotmányokra megy vissza, ugyanakkor - súlyos történelmi tapasztalatok szerint - nagyon is szükséges, a sok macera semmiképp sem mellözhetö.

Másodszor láttunk kisérleteket a népfelség mellett más, ehhez képest transzcendens legitimációs elvek járulékos bevezetésére is. A legnyilvánvalóbb a "nép szava Isten szava" féle jelmondatok hangoztatása (pl. Táncsics), de a "tudományt" is próbálták bevonni (fajelmélet ill. történelmi materializmus, tudományos szocializmus).

Harmadszor, de nem utolsósorban a születési elöjogok, ha más formában is, mint korábban, továbbra is döntö szerepet játszanak. Állampolgárságot ugyan lehet szerezni is, de az ilyesmi mindig hosszadalmas, sok évig tartó procedúra. Alapvetöen mindenki ott lesz állampolgár, ahova született, méghozzá pusztán születése jogán, minden explicit szerzödés nélkül.

Ezen kivül az állampolgárság megváltoztatásának, pláne tömeges megváltoztatásának semmiféle intézményes formája nem alakult ki. Ez - konkrét történelmi tapasztalatok szerint (igen ritka kivételtöl eltekintve) - csak nyilt, nyers polgárháború ill. külháború vagy nagyhatalmi döntés alapján lehetséges. Tehát a "népnek" csak a politikai nemzet, az éppen adott nemzetállam keretein belül vannak felségjogai, egyébként a fegyverek, a vaksors vagy hatalmi szó dönt.

Az egyik elsö és szinte vegytiszta példa a népfelségnek az "önrendelkezési elv" formájában való megnyilvánulására az amerikai polgárháború, vagy - ahogy délen, Dixie-ben nevezni szokták - az Államok Háborúja (War Between the States). Ez azért is érdekes, mert az amerikai alkotmány elvben lehetöséget biztositott az egyes tagállamoknak az unióból való kilépésre és ehhez a megfelelö politikai intézményrendszer is adott volt. A szecesszió nem rendezetlenül, spontán felkelés, forradalom formájában ment végbe, hanem a törvényes formák kinos betartásával, az egyes államok választott törvényhozó testületeinek döntése alapján. Az új déli államszövetség, Dixie (a Konföderáció) szintén messzemenöen demokratikus, alkotmányos folyamat eredményeként jött létre.

Ennek ellenére háború lett a vége, méghozzá meglehetösen csúnya háború. 5 év pusztulás, haláltáborok, 612000 áldozat, miközben északnak és délnek együtt is csak kb. harmincmillió lakosa volt akkor. A háború végén Sherman az elképzelhetö leggyalázatosabb módon dúlta végig Georgia és Dél-Karolina egy széles sávját, Atlanta porig égett. Maga a háború tulajdonképpen törtvénytelen, alkotmányellenes volt, hóditó, területfoglaló céljai csak a maradék Uniónak voltak (s ezek teljesültek is). A háborúban a déli fehér férfilakosság 20%-a veszett oda. A háború elött az egy före jutó nemzeti jövedelem délen (rabszolgákat is beleértve) kb. ugyanannyi volt, mint északon, a háborút követöen szinte azonnal (s utána még száz évig) - csak a fele.

Itt szeretnék eloszlatni egy mitoszt. A közkeletü hiedelemmel ellentétben a polgárháború nem a rabszolgaság intézményének fenntartásáért illetve eltörléséért folyt. A korabeli Egyesült Államokban a rabszolgaság törvényes volt, az Alkotmány nem tiltotta. Egyes tagállamok belsö törvényei tiltották, mások engedélyezték. A rabszolgáknak nem volt állampolgári joga, tehát nem képezték a politikai nemzet részét. Maga a szecesszió sem a rabszolgaság eltörlésére irányuló kisérlet miatt következett be (Lincoln elnöknek egyik elsö dolga volt kijelenteni, hogy ilyen szándéka nincs), hanem egyrészt az új tagállamok csatlakozása körüli nézeteltérések, másrészt és föként a vámtarifák miatt. Dél fö termékét, a gyapotot, hagyományosan közvetlenül exportálta Európába s onnan cserébe jó minöségü iparcikkeket importált. Észak (és az Unió) célja az volt, hogy a szövetségi importvámok emelésével az északi ipar váljék a Dél fö partnerévé ilyen tekintetben s igy a haszon is ott csapódjon le (a polgárháború után ez bekövetkezett).

Az északi abolicionista mozgalom jelentöségének emelkedése s végül az unionista kongresszus által a tulajdonosok kártalanitása nélküli rabszolgafelszabaditás kimondása sokkal inkább a már folyamatban lévö háború megvivásának eszköze, mint célja volt. Ezt az is mutatja, hogy a rabszolgaságot csak az elszakadt, az unióból kilépett tagállamokra vonatkozólag törölték el, az unióban megmaradó rabszolgatartó államokra nézve nem (ez csak késöbb, a háború után, kártalanitás mellet következett be). Abban reménykedtek - hiába - hogy ennek nyomán rabszolgafelkelések törnek majd ki az ellenség hátországában.

Maga Lincoln nem igazán felszabaditani akarta a feketéket, hanem megszabadulni tölük, visszatoloncolni az egész társaságot Afrikába. Sherman tábornok meg egyenesen állatként kezelte a "felszabaditott" rabszolgákat a Dél szivén át vezetö rablóhadjárata során. Miközben a fehér lakosságot csak kifosztották a polgári személyek bántalmazásának szigorú tililalma mellett, a feketéket rutinszerüen hurcolták kényszermunkára és a nök megeröszakolása tömegsporttá vált - a parancsnokok kifejezett jóváhagyásával. A felszabaditás után a volt rabszolgák jogi státusa ugyan javult (állampolgárságot kaptak), tényleges létviszonyaik, anyagi körülményeik azonban általában romlottak és ez száz évig igy maradt, egészen a múlt század hatvanas éveiben induló polgárjogi mozgalmakig. Ha Dixie 1860-ban függetlenné válik, a feketék egyenjogusitása ennél lényegesen hamarabb (minden bizonnyal a XIX. század vége elött, talán az 1870-80-as évekre) bekövetkezik. A rabszolgaság ugyanis akkor már közgazdasági értelemben egyáltalán nem volt kifizetödö s ezt egyre többen felismerték délen is.

A hatalmi viszonyok azonban jelentösen eltolódtak: a háború elött az unió elnökeinek többsége déli volt, utána Jimmy Carter volt az elsö déli elnök (111 évvel Appomattox után). Objektiv felmérések szerint egyébként a feketékkel szembeni elöitéletek mindmáig erösebbek északon, mint délen. Az is érdekes, hogy a Déli Ligának (League of the South) fekete tagjai, söt, polgármester-jelöltjei is vannak. Ez az a szervezet egyébként, amelyik ma is a független Dixie-ért s a déli kultúra túléléséért, fennmaradásáért küzd, deklarált véleménye szerint "az Államok Háborúja semmit sem döntött el azon túl, hogy egy kétszer akkora népességü ipari ország modern háborúban le tud gyözni egy mezögazdasági nemzetet".

Azért tárgyaltam ezt az észak-dél ügyet ilyen hosszan, mert egyrészt kevesen ismerik a valóságot, másrészt abszolút példaértékü arra nézve, hogy a népfelség elve mennyire alkalmatlan a politikai nemzet határainak kijelölésére. Ha alaposan szemügyre vesszük az elmúlt kétszáz év történelmét, alig találunk olyan háborút, aminek gyökerénél ne hasonló konfliktusok bújnának meg. Adolf Hitler például mesterien használta az önrendelkezési elvet a Harmadik Birodalom hatalmának növelésére - elég az Anschluss-ra vagy a Müncheni egyezményre gondolnunk. De a nagy Európai Belháború (a két világháború + a hidegháború együtt) összességében is a népfelség elvének a politikai közösség határai kijelölésére való alkalmatlansága körül forgott. Kezdödött Boszniában egy trónörökös meggyilkolásával és ugyanott is ért véget - tömeggyilkossággal. Közben semmit, de tényleg SEMMIT sem oldott meg az eredeti konfliktusokból, amik kirobbanásához vezettek és végig táplálták a tüzet. Közép-Európa államszerkezete abszurdabb mint valaha, Elzászban pedig máig sincs német tannyelvü iskola, a felséges nép buszokkal hordja át a diákokat naponta Németországba. Belgiumot meg az Interneten bocsájtják árverésre 1 euro kikiáltási áron: eddig a legmagasabb ajánlat tizmillió dollár, lehet licitálni.

Annyit sikerült elérni, hogy mig a XX. század elején Európa - megosztottsága ellenére is - a világ vitathatatlan ura volt, mára csak egy csücsök a Nagy Kontinensen.

Szóval a népfelség elve sem fenékig tejfel. A baloldal totális gyözelme talán rosszabb, mint veresége lett volna. A kudarc olyan fokú, hogy látszólag maga a nemzetállam mint olyan kompromittálódott a múlt században, mintha az lenne az ösgonosz (a jobboldaliság utolsó fészke). Pedig egyelöre nincs más intézményes keret a láthatáron a demokratikus jogok gyakorlására. Ha a nemzetállamot eltöröljük (vagy divatosabban: "légiesitjük"), akkor egyszerüen a népfelség érvényesitésének egyetlen müködöképes modelljéröl mondunk le. Nem békességet nyerünk, hanem csupán más, kontrollálhatatlan hatalmakat szabaditunk magunkra.

A baloldali forradalom tehát végsö soron saját alapját, a népfelség tényleges, gyakorlati érvényesitési lehetöségét is szétfoszlatná. Amit közönségesen globalizációnak neveznek, voltaképp a forradalom utolsó, kétségbeesett kisérlete arra, hogy az embert minden magasabb céltól, minden tradicionális közösségtöl, formától eloldozza s igy a végsökig szabványositsa öt. Az ideálkép a minden további meghatározottságtól megszabaditott "munkaerö" illetve "fogyasztó". A folyamat sajnos egyúttal a "felség"-töl s annak érvényesitési lehetöségeitöl is megszabaditja a népet s igy már nehezen folytatható a "nép nevében". Nyiltan a nép ellenében cselekedni viszont aggályos, legalábbis a baloldal számára ez a legitimáció teljes elvesztését, legitimációs válságot jelent. A világforradalom lassan bemattolja magát.

Annak, hogy ez igy esett, egészen mély absztrakt rendszerelméleti oka van. Müszaki kontextusban közhely, hogy bonyolult rendszer (és a világ aztán tényleg bonyolult) csak moduláris lehet. Mármost a "globalizáció" valójában téves elnevezés (misnomer). A válságjelenségek ugyanis nem abból származnak, hogy a rendszer globális, hanem abból, hogy a modularitás foka csökken (a közvetlen hozzáférés és "globális változók" szaporodásával). Ezért "globalizációs válság" helyett én inkább "demodularizációs válság"-ot mondanék, az anti-globalistáknak meg azt tanácsolnám, hogy inkább modularistaként határozzák meg magukat. A rendszerelméletböl ugyanis tudjuk, hogy monolitikus (nem moduláris) rendszerben az irányitási, szabályozási, hibakeresési és javitási költségek az egekbe szöknek, egy ponton túl felemésztik a rendszer összes eröforrását, akkor pedig az egész kontrollálhatatlanná válik. Pontosan ezt a folyamatot látjuk végkövetkeztetése felé haladni a világban. Azért azt hadd jegyezzem meg, hogy ennek egyáltalán nem muszáj igy lennie. Simán lehet globális és ugyanakkor moduláris rendszert épiteni: erre élö példa az Internet (egy hidegháborús, azaz par excellence jobboldali termék).

A jelen Sötét Korban hiteles, megvalósitható jobboldali program csak a re-modularizáció lehet. Szimbóluma a kerités. Magyar kertvárosban sétálva két dolgot figyelhet meg az ember. Elöször is a hihetetlen sokféleséget. A Hamvas Béla által emlegetett öt géniusz, melyek (az európai hétböl) jelen vannak hazánkban, mindegyike megmutatkozik, szorosan egymás mellett, fantasztikus mozaikot alkotva. Szomszédos kertek, épületegyüttesek "levegöje", stilusa, hangulata, konnotációi, a bennük megtestesülö lét-álom gyökeresen eltérö lehet. A másik, ami ezt lehetövé teszi: a kerités. Minden kertet körülvesz, két egyforma nincs. És mindegyiken van kertkapu, ahol kényelmesen besétálhat a vendég, mig az idegen, a járókelö legfeljebb beleshet rajta (lásd: szabvány interfész, kommunikációs protokoll, tüzfal, szürési szabályok). Keritést csak a cigány nem húz telke köré, illetve ha integrálódik a falu társadalmába, ez az elsö dolog, amit megtesz. Majd bevakolja a házát és befesti - valószinüleg neonszinekkel, de akkor ez már rendben van, helyénvaló.

A lakótelep, lakópark ezzel szöges ellentétben az egynemüség, a baloldal birodalma. Ugyanezt látjuk amerikai kertvárosokban is: nincs kerités, legfeljebb térdigérö sövény jelzi a birtokhatárt - vagy még az sem. A kertek stilusa pedig, bár elsö pillantásra akár megkapónak is tünhet, uniformizált. Valószinüleg ugyanannak a kertépitö cégnek a müve valamennyi, vagy ha nem, akkor mind kinosan követi a környék divatját. Aki kilógna a sorból, arra meg jól rászól az önkormányzat. Ennek megfelelöen amerikai iskolában a legnagyobb szörnyüség, amit tanártól hallhat az ember a gyerekéröl, hogy "he is different" (más, mint a többi). Ugyanez nálunk - önmagában - emlitésre sem érdemes. A magyar társadalom ösztöneiben még mindig jobboldali.

Természetesen ugyanezt az elvet kell követni magasabb szinteken is. A határokat nem eltüntetni, hanem megerösiteni kell. De nem ott kell öket erösiteni, ahol épp vannak, hanem ott, ahova kivánkoznak, ahol a tényleges "birtokhatár" húzódik. És persze nem átjárhatatlan betonfalat, hármas drótkeritést, aknazárat, ilyesmit kell oda húzni, csupán alkalmas keritést nyitható-csukható kapuval, ami elválaszt ugyan, de össze is köt egyben. Igen, ez határreviziót is jelent, de erövel, fegyverrel ennek nem sok értelme van (mert aztán jön a tarkólövés meg az az aknazár). Konkrétan itt, a Kárpát-medencében az elsö teendö tudatositani (magunkban és másokban is), hogy a múlt nem holt történelem, hanem élö valóság, még akkor is, ha egy idöre a tudatból kiszorult, rémálmok foglalták el a helyét. Megint csak Deák Ferenc a példa (a "haza bölcse" - tényleg az volt, olvassátok!). A történelmi alkotmányt egytelen - jogkiterjesztö - betoldással modern liberális alkotmánnyá változtatta: csupán azt kellett kimondani, hogy "minden országlakos tagja a Szentkoronának". És ehhez kicsit sem kellett eltörölni annak tradicionális, szakrális kisugárzását.

Deák Ferencz beszédei
mek.oszk.hu/02200/02213/index.phtml

Ugyanehhez célszerü tartani magunkat az EU vonatkozásában is. Ahogy most áll a dolog, nem jó. Nem tudom megfigyelte-e rajtam kivül más is, de európai közvélemény nincs. Régen volt ilyen (érdemes ilyen szemmel újra olvasni Thomas Manntól a Varázshegyet), de ma nincs. Nincs európai TV csatorna, nincs európai közéleti napilap (hetilap se), és én az egész Interneten nem találtam európai közéleti fórumot, ahol európai polgárok össz-európai ügyekröl vitatkoznának, cserélnének eszmét. Van német, francia, brit, spanyol, stb. fórum, ahol német, francia, brit, spanyol szemszögböl tárgyalnak európai ügyeket túlnyomórészt a megfelelö nemzetek fiai. Esetleg egy-két vendég beesik olykor és beszól, de az ilyesmi ritka. Ez azt jelenti, hogy Európa ma stuporba merült. Azt is jelenti, hogy az EU jelenlegi formájában végtelenül törékeny. Ezen egy mesterségesen összetákolt formális európai alkotmány esetleges elfogadása sem segit, mert nagyobb válság esetén, ha tényleg baj van, mondjuk egy kis euro hiperinfláció, a franciák seperc alatt visszatérnek a frankra, a németek a márkára, olaszok meg a lirára, és igy tovább. Ami pedig szétesik, az - mivel rajzasztalon rakták össze - magától össze nem áll. Összehasonlitásul gondoljunk csak bele, mi történt Németországban, mikor a szovjet túlhatalom megroggyant. No, olyan nem lesz, hogy európai tömegek ujjonganak az utcán az európai egység miatt. Nincs is miért. Mikóta Ferenc 1806-ban (Napóleon Buonaparte nyomására) lemondott a Német-római császári cimröl, Európa csak bolyong, fókuszpontja oda.

Annak is véget kell vetni, hogy a politika lassan már csak a gazdaságpolitikáról szól, magasabb szempontok szinte szóba sem kerülnek. Olyan ez, mintha valaki folytonosan csak az emésztésével van elfoglalva - tulajdonképpen gusztustalan.

A modularitás rekurziv fogalom, azaz igazán moduláris rendszer olyan modulokból áll, amelyek maguk is modulárisak. A modularitás mindig kvázi-hierarchiát, a logikai szintek szétválasztását is jelenti. Európa egyszer már megélt egy demodularizációs válságot, ezt közönségesen csak úgy emlegetjük, hogy a Római Birodalom bukása - azokat az idöket nyilván senki sem kivánja vissza. Szörnyü tömeghalál következett, mély süllyedés és századok kellettek a rekonstrukcióhoz, ami akkor igen jól sikerült. Hihetetlen kreativ energiákat szabaditott föl - lényegileg még most is abból élünk, amit akkor alapoztak meg öseink. Ezért nagyon is van értelme figyelmünket a hagyományra irányitani és újra értékelni azt, akár posztmodern rendszerelméleti szempontból is. Ez reálpolitikai szinten azt jelenti, hogy újra kell éleszteni minden kis- és nagy autonómiát, támogatni kell az elkülönülést és önmeghatározást, a tagoltságot, ugyanakkor az autonóm szervezetek magasabb szintü integrációját (de nem összeolvadását!). A politikai nyelvet ideje megújitani, azaz visszavenni azt, ami egykor a miénk volt: a magasabb eszményeknek visszaadni létjogát. Ez nem jelenti azt, hogy ezeknél leragadunk és beleveszünk a puszta szócséplésbe, de az alacsonyabb logikai szinteket - igy a gazdaságpolitikát is - alá kell rendelni a magasabbaknak, az ott végrehajtandó teendöket magasabb eszmékböl kell levezetni és NEM forditva. Csak példaként: a családi gazdaságokat nem azért kell támogatni, mert ez gazdaságilag ésszerü, hanem azért, mert ezzel egy szines, sokrétü, nem eltömegesedö, az egyéni sorsot, felelösségvállalást, személyes érintkezést elötérbe állitó világot nyerünk. Maga a vidék is egészen másként fest egy dombtetöröl alápillantva ilyen hasznositás mellett, mint az a látvány, amit egy részvénytársaságokra, óriásparcellákra és tömeges bérmunkára alapozott mezögazdaság mutat. Persze van értelme azon töprengeni, hogyan lehet mindezt gazdaságilag ésszerü, jövedelmezö formában megtenni, milyen magasabb szervezödési formák, pl. értékesitési szövetkezetek, stb. lehetnek ebben segitségünkre, de a lényeg világos: elöször ideálokat, életformát, álmokat választunk, a gyakorlati végrehajtás kérdése csak aztán következik.

Szerintem ennyi bevezetö elég ahhoz, hogy konkrét esetben szét tudjuk válogatni a bal- illetve jobboldali elemeket bármilyen kormányzati cselekvésben, pártprogramban, és talán azt is sikerült bemutatnom, hogy a valóban (és nem csak nevében) jobboldali politika mostanában tényleg jobb, gyümölcsözöbb.

Molnárgörény · http://molnargoreny.blog.hu 2007.09.26. 21:02:03

Hát ide hallgass, kedves Terembura: meg fogom csinálni veled azt, hogy aljas-alattomos módon kiadom a könyvedet, a szerzői jogaidra ügyet sem vetve, hacsak úri becsületszavadra meg nem fogadod, hogy magad teszed ezt meg... A "bevezetőd", ami harmadára csökkentette az oldal jobb csúszkájának eredeti méretét (merthogy olyan volt, mint az egyszeri professzor műve, a Bevezetés egy kísérlet vázlataiba I-IX. kötet...), bármelyik komolyabb politikai újságban napvilágot láthatna. Kellene is, hogy publikáltassék. Amit leírsz, azt nagyjából én is hasonlóan gondolom, legfeljebb a súlypontok vannak máshol. Az amerikai polgárháborúról tudtam mindezt, bár alighanem sokaknak ez teljesen új, ugyanis a szocialista kommersz világtörténelem-tanítás csakugyan a rabszolgaság ügyére helyezte a hangsúlyt (azért értelmes emberben maradt elég sok kétség, hogy ez volt-é a főtéma, hiszen ugyebár King tiszteletes egészen durva faji megkülönböztetés elleni fellépése száz évvel később történt, tehát ha valóban a feketék miatt folyt volna a harc, érthetetlen lenne, hogy miért hagyták meg őket győzelem után is a diszkrimináció alatt).

Te ennek a blognak az indításától, vagy nem sokkal későbbi időtől olvasod-kommenteled a szövegeimet - láthattad, hogy a magyar alkotmányt a tárgyi hibák, a szabadságjogok erős relativizálása mellett én elvi alapon, éppen a "jogsértés jogot nem alapít", avagy "a tolvaj nem szerezhet a lopott holmin tulajdont elbirtoklással sem" posztulátumok felhasználásával támadom. Már kifejtettem, hogy mind 1949-ben, mind 1989-ben egyértelműen antidemokratikusan választott parlament szavazta meg; 1989-ben ugyan a Kerekasztal "konszenzusát", de ott is több párt (SZDSZ, Fidesz, FKGP) nem írta alá a végső egyezséget, és az 1990-es választási eredményeket vissza-extrapolálva (más vizsgálati mód sajnos nincs) egyértelmű, hogy nem volt meg a kétharmados össznépi támogatottság. Bizony, én magam is a Szentkorona híve vagyok, mert ami ezer évig megtartott egy országot, azt nem kell megreformálni. Sőt. Voltaképpen a királyság, mint államforma, szerintem ma is jobban beválna - különösen azért, mert ebben a "demokráciában" éppen az állandóság hiányzik nagyon, és az, hogy a mindenkori többségnek parírozni nem ényszerülő, attól ötévente nem függő államfő legyen. Nem napi politikai széles hatáskörrel - az abszolutizmus elavult -, de több eszközzel, mint a mai elnöknek van. Ne fordulhasson elő, hogy egy, országát pofánhazudó, a választási ígéreteinek homlokegyenest ellenkezőjét cselekvő miniszterelnök, aki egyénileg is morális nulla, egyszerűen ne legyen alkotmányosan elmozdítható, ha a mamelukok ezt nem támogatják...

Amit pedig a gazdaságpolitika eszetlen prioritásáról írsz: szívemből szóltál. A magyar vidék kétségbeejtő helyzetben van, és egyre csak rosszabb az állapota, miközben a város sem megoldás, hiszen Budapestről menekülnek az emberek. Én ugyan budapesi vagyok (szerencsére csak éppen hogy, zöldövezeti peremkerületben lakom), de mindig is jobban otthon éreztem magam a Ráckevei-Duna mentén, annál inkább, minél kevesebb volt a népesség arrafelé. Nem vagyok embergyűlölő, hanem a vidék személyes, a város tömeges és személytelen. Nincs szükség az emberek ekkora koncentrációjára pusztán termelési-fogyasztási praktikus okból: ma a városokat az ipar nagy részének csődje óta jórészt az tartja egyben, hogy itt két megállónyira van a Tesco...

Írj már saját blogot legalább, a fenébe is!

terembura · http://lassan-a-testtel.blog.hu/ 2007.09.26. 21:33:18

Molnargoreny 2007.09.26. 21:02:03
"a szerzői jogaidra ügyet sem vetve"

OK, akkor tisztázzuk ezt a kélnyes pontot :)

copyright 2007 Terembura

Permission is granted to copy, distribute and/or modify this document under the terms of the GNU Free Documentation License, Version 1.2 or any later version published by the Free Software Foundation.

E közlemény felhatalmazást ad önnek jelen dokumentum sokszorosítására, terjesztésére és/vagy módosítására a Szabad Szoftver Alapítvány által kiadott GNU Szabad Dokumentációs Licensz 1.2-es, vagy bármely azt követö verziójának feltételei alapján.

hu.wikipedia.org/wiki/GFDL

Molnárgörény · http://molnargoreny.blog.hu 2007.09.26. 21:54:07

Menj már...

Egyszerűen próbállak rávenni (mint ahogy más is írta már itt), hogy az így elég szűk körben maradó gondolataidat publikáld. Mintha épp te írtad volna, hogy egy nemzet szellemi kapacitása a Gauss-görbe miatt véges!? Akkor viszont felelősséged (felelősségünk) van abban az irányban, hogy amennyiben van gondolatunk, törekedjünk azt másokkal megosztani, közkinccsé tenni. Mindenesetre ha végre (tudom, időhiány, de ne haragudj, akinek akkora kommentre van ideje, hogy elkopik a scrollkerék míg elolvasom, annak mégse kéne ezt mondania...) indítanál legalább egy saját blogot, hát biztosan folyamatosan olvasnám - még ajánlót is tennék ki, bár ehhez az volna szükséges, hogy valaki elmondja, hogy kell - ugyanis saját, állandó blogajánlók egyelőre azért nincsenek, mert nem sikerült egyedül kreálnom ilyesmit. Hiába, gépügyekben amatőr vagyok.