Görénylyuk - ha büdös, ne panaszkodj!

Mindenféléről, ami éppen eszembe jut. Politika, közélet, irodalom, természettudomány, jog - ki mit szeret ebből. Konzervatív nacionalista blogsite: vagyis a 168 Óra levitézlett szadeszpárti, valamint a kádárista Orbánt imádó Hírtévé mércéje szerint szélsőjobbos és fasiszta. Mindazonáltal hiszek abban, hogy vannak még az országban gondolkodni képes, tisztességes és magyar emberek, akikre hiába öntik az ócska tévék a nyállal hígított fost, mégis használják az agyukat, vagy legalább megpróbálják. Nekik írom ezt a blogot.

Friss topikok

  • Molnárgörény: @hullajelölt88: Nekem rengeteg "fakultatív" macskám volt a tényleges sajátok mellett (így hívom az... (2018.05.10. 02:05) Macskákról
  • Molnárgörény: @Petitprince: Pedig az is teljesen igaz. A vidéki embert sokkal könnyebb hülyére venni. Minél kise... (2018.04.24. 00:00) Talpra magyar, lopjad haza!
  • flash.gordon: Szia Molnár nem úgy van, hogy 14 alatt megrontás a szex 12 alatt meg erőszak ha akarja ha nem? (2016.11.22. 21:16) LMBTQ + P?Be?Z?N?SM???
  • Péter Ferenci: Egy nem túl ismert videó: www.youtube.com/watch?v=1Z-kvyFDvpE "Itt mindenkit tisztelettel fogadn... (2016.11.03. 22:27) Carlos-szindróma?
  • biboldó: @-JzK-: Világos. Gyártunk magunknak egy ellenségképet (jelen esetben ballibsizmus) oszt jókat harc... (2016.02.20. 21:26) A szélsőjobboldal skizofréniája

Címkék

(numerus (1) 1956 (1) abortusz (1) abszurdisztán (4) adórendszer (1) agyelszívás (1) agyi ct (1) aljas (1) alkotmány (7) alkotmánybíróság (1) alkotmányosság (1) állami vagyon (1) államok (1) állampolgár (1) al kaida (1) amarok (1) antiszemitizmus (2) arvisura (1) ateizmus (1) athenia (1) autonómia (1) autópálya (1) ávh (1) ávó (7) bajnai (4) baleset (1) barany (1) belgyógyászat (1) benes (1) beteg (1) betli (1) bicikli (1) biológia (1) bíróság (3) bkv (2) blaha (1) blog (6) blogadmin (1) blogajánlás (1) blogcsúcs (2) blogger (1) blos (1) bolsevik (2) bolsevikok (1) bombagyár (6) börtön (1) bosch (1) boulahrouz (1) bridzs (2) bulvár (1) bűnözés (3) bűnöző (1) bűnpártolás (1) büntetés (1) büntetjog (1) büntetőjog (1) butaság (1) buzi (5) carlos (1) celeb (1) cenzúra (3) cigány (21) cigánybűnözés (16) cigányréce (1) címlap (1) civil virtus (1) clausus) (1) család (1) csatahajó (2) csiga (1) csóka (1) csónak (2) csótány (1) darwinizmus (1) deák (1) demokrácia (6) demszky (2) deutsch (1) deviancia (1) dialízis (1) diktatúra (4) dodlenyák (1) doktor (1) draskovics (1) drog (1) droid (3) duna (2) duplacsavar (1) egészségbiztosítás (1) egészségügy (6) éghajlat (3) egyesült (1) egyetem (1) éhségsztrájk (1) eladósodás (1) elfekvő (1) ellenállás (1) ellentengernagy (1) ellenzék (1) elnyomás (1) élősködés (1) ember (1) emberijog (1) emberi jogok (1) emlékmű (1) énblog (3) építkezés (1) eresőkifejezések (1) erőszak (3) éticsiga (1) etika (1) európai (1) európa bajnokság (2) eutanázia (1) eu választás (1) evolúció (2) fa (1) fagyhalál (1) fasiszta (3) fasizmus (1) faszság (1) fecske (1) fecskék (1) feketeistván (1) fekete istván (2) fekete pákó (1) felelősség (1) felfüggesztés (1) félhülye őrnagy (1) feljelentés (2) felmelegedés (2) fico (1) fidesz (8) filozófia (1) flashmob (1) foci (7) fodor (3) fogoly (1) fogyasztóbutítás (1) folyó (1) fony (1) forradalom (4) főváros (1) freeblog (2) fuchs (1) függetlenség (1) füst (1) futball (2) fűtés (1) gáboráron (1) gáz (2) gáza (2) géb (1) genetika (1) genfi egyezmény (1) gergényi (7) gessler (1) globalizáció (1) goldenblog (1) göncz (1) gönczkinga (1) göncz kinga (1) gondolatébresztés (16) gondolatrendőrség (1) görénylyuk (44) gulág (1) gumibot (1) günter grass (1) gustloff (2) gusztos (1) gyász (1) gyásznap (1) gyerekgyilkosság (1) gyilkos (1) gyilkosság (3) gyöngytyúk (1) gyújtogatás (1) gyűlölet (1) gyűlölettörvény (2) gyurcsány (41) gyurcsány viccek (1) háború (1) háborús bűnös (1) hadiflotta (1) hadifogoly (1) haditörvények (1) hajléktalan (1) halak (1) halál (2) halálbüntetés (2) hálapénz (2) halott (2) hamis vád (1) hanuka (2) harry potter (1) hazaáruló (1) házasság (1) hazug (1) hazugság (1) hebron (1) hedvig (1) hiddink (1) hirdetés (2) hírszerző (1) hit (1) hoki (2) holland foci (1) holocaust (3) homokos (1) homoszexuális (1) honfoglaló (2) horgászat (2) horn (1) horváth molnár (1) hülye (1) idióta (1) idő (1) időjárás (3) igazság (1) igazságszolgáltatás (2) ignore lista (1) imf (1) ingatlanadó (1) internet (1) ip cím (1) irodalom (1) isten (3) istván (1) ízlés (1) izrael (2) jános (1) játék (2) jégverés (1) jobbik (4) jobbklikk (1) jobboldal (2) jog (16) jogállam (4) jogászképzés (1) jogsértés (1) jogtalanság (1) judapest (4) justizmord (1) jütland (1) kabai (3) kalóz (1) kambodzsa (1) kampány (1) kanalasréce (1) karácsony (1) kárókatona (2) káromkodás (1) kdnp (1) kecsege (3) keresztény (1) kertész (1) kertészpéter (2) kisebbség (7) kisebbségi kultúra (1) kiskunlacháza (1) koalíció (1) kócsag (2) koeman (1) kóka (5) költségvetés (1) komment (1) kommentválaszok (1) konzervativizmus (2) konzervatórium (4) kórház (3) kórházi napidíj (2) kormány (2) kormányőr (1) kormányválság (1) környezetvédelem (2) korrupció (1) koszovó (1) közgyűlés (1) közlemény (2) közpénz (1) közrend (1) külpoliitka (1) külpolitika (6) kultúra (2) külügy (2) kuncze (1) kunos (1) kurucinfó (1) kurvaország (1) kutatás (1) lakáshitel (1) lamperth (1) lélek (1) leszbikus (1) lételmélet (1) lettország (1) liberális (1) lift (1) lincselés (1) list of ignore (1) lomnici (1) lopás (3) lumpen (1) lusitania (1) macska (2) madárvédelem (1) mádl (1) maglód (1) magyar (3) magyaroknyilai (1) magyarverés (1) majom (1) makó (1) március 15 (1) marihuána (1) marinyeszko (2) marslakó (1) marx (1) materialista (1) materializmus (1) mathijsen (1) máv (1) mavo (2) mazsihisz (1) mdf (1) medgyessy (1) média (3) megrontás (1) menekült (1) mengelica (2) menny (1) mentő (1) mentők (1) mese (1) meteorológia (1) metró (1) migránsok (3) mikeoldfield (1) mikola (1) mindenszentek (1) moderáció (1) moderálás (2) mszp (1) mta (1) munka (1) munkakerülés (1) munkaszolgálat (1) nácizmus (1) narkós (1) nemzet (1) nemzetiség (1) népdal (1) népfelség (1) népszámlálás (1) népszavazás (9) (1) noe (1) nyérc (1) nyolcágú csillag (1) nyugdíj (1) október23 (1) olaszliszka (1) olimpia (2) ombudsman (1) önkény (1) önkormányzat (5) ooijer (1) orbán (7) őrizetbe vétel (1) orosz (1) oroszok (1) országgyűlés feloszlatása (1) ortodox zsidó (1) orvos (1) orvosiügyelet (1) orvosi fizetés (1) ősleves (1) összeesküvés elmélet (1) összefogás (2) összetartás (1) ostobaság (1) osztályharc (1) ovb (1) ózonlyuk (1) pannon (1) párbeszéd (1) parlament (1) pártállam (1) párthatalom (1) pártok (1) pártos igazságszolgáltatás (1) passzívellenállás (1) passzívrezisztencia (1) passzív rezisztencia (1) patkány (1) pedofil (1) pegasus (1) pénzmosás (2) per (1) péter (2) pető (1) petrétei (1) pilitika (1) pinkfloyd (1) pintér (1) pipa (1) pogrom (2) pokol (1) politika (111) polkorrekt (1) polkorrektség (8) pornó (1) posta (1) pran (1) prien (2) privatizáció (1) puccs (1) rába (1) rabbi (1) rabsic (1) rabszolgatartás (1) rádió (1) ráklépésben (1) rasszizmus (4) reakció (3) reform (1) reformzsidó (1) reklám (2) rektoszkóp (1) remény (1) rendőr (1) rendőrdroid (1) rendőrség (9) rendőrterror (2) rendőrvicc (1) rendszerváltás (1) repülőgép anyahajó (1) részeg (1) röhej (1) római (1) románia (1) sajtóper (1) sajtószabadság (1) sakk (1) sárgarigó (1) sarlósfecske (1) segély (1) seggfej (1) seggnyalás (1) selejt (1) shadai (2) shimoda (1) sicko (1) slota (2) sólyom (6) sovinizmus (1) sport (2) statisztika (1) steuben (1) szabadfi (1) szabálysértés (1) szadsz (1) szajkó (1) szakértő (1) szarka (1) szász antónia (1) szdsz (9) szegregáció (1) székelyföld (1) szélsőséges (1) szemét (1) szemkilövés (1) szén (1) szent (1) szerencsétlenkedés (1) szeretet (1) szervezet (1) szerzői (1) szigeti (1) szilveszter (1) szlovákia (4) szólásszabadság (2) szolidaritás (1) szőlő (1) szovjet (1) sztrájk (2) szúnyog (1) szürkegém (1) tabajdi (1) tallián (1) talmud (1) tandíj (2) tarokk (1) társadalombiztosítás (1) tavasz (1) tél (1) tell (1) temetés (1) temető (1) tengeralattjáró (3) terembura (1) teremtés (1) természet (1) természetvédelem (1) terror (3) terrorista (1) terrorizmus (2) tiltakozás (1) tisza (1) tisztesség (1) titanic (1) titkosrendőr (1) titkosrendőrség (1) titkosszolgálat (2) töltőtoll (1) tolvajbanda (1) tomcat (18) torpedó (1) történelem (2) törvény (1) tóta (1) trackback (1) trianon (1) trichinella (1) trychydts (1) tudat (1) tudomány (2) tüntetés (1) tüzép (1) tűzoltó (1) ügyészség (6) újév (1) új választások (1) új zéland (1) unió (1) urbangeri (1) usa (2) üzlet (1) vadász (1) vagyontörvény (1) vajdaság (1) választás (3) valóság (1) van bronckhorst (1) van der sar (1) varjú (1) vaskereszt (1) vegetariánus (1) vélemény (1) véleményszabadság (1) veres (3) vers (1) veseátültetés (1) világbank (1) világháború (2) vipera (1) vízirendőr (1) vizitdíj (4) vízityúk (1) vízum (1) w (1) wto (1) zámoly (1) zene (1) zsanett (1) zsarolás (1) zsidó (23) zuschlag (4) Címkefelhő

Linkblog

Újratöltődnek az olajmezők?

2008.09.02. 16:41 terembura

A mai New York Times Tudomány rovatában megjelent egy írás, amelyik szerint az olajmezők alulról, valami többé-kevésbé titokzatos forrásból újratöltődnek, némelyik egész gyorsan. A cikk Dr. Jean K. Whelan-re hivatkozik, aki leginkább az Eugene Island Block 330 nevű olajlelőhelyet vizsgálta a Mexikói öbölben. Itt 1972 óta folyik a kitermelés, már több mint egymilliárd hordónyit felhoztak, és az előrejelzésekkel szemben az olaj csak nem akar fogyni. Ez kizárólag úgy lehetséges, ha valahonnan - a csaj szerint alulról, sokkal nagyobb mélységből - folyamatos utánpótlás érkezik.

Bár a New York Times nem hivatkozik rá, a megfigyelés alátámasztja a néhai Thomas Gold asztrofizikus professzor és botcsinálta geológus elméletét a kőolaj (és földgáz) nem biológiai eredetéről, amit - mellesleg - szovjet-orosz geológusok már az ötvenes évek óta nyomattak.

Dióhéjban arról van szó, hogy a szénhidrogének több száz kilométer mélységben szintetizálódnak (lényegileg ott, ahol a gyémánt is) és folyamatosan szivárognak fölfele, különösen ahol valami gyengeség van a földköpenyben. Aztán úgy tíz kilométer körüli mélységben rávetik magukat a bacik az anyagra, félig megeszik, s a maradékból lesz az olaj meg a gáz (amúgy Gold szerint a szénmezők nagy része is). Ez szinte mindenütt jön föl magától, ha nem is egyforma gyorsan, de kitermelhető mennyiség csak ott gyűlik fel, ahol elérhető mélységben van egy vízhatlan réteg, ami alatt csapdába esik. Gold szerint amúgy gyakorlatilag mindenhol van áthatolhatatlan réteg, több is egymás alatt, csak egyes helyeken túl mélyen van a legfelső is. De ha elég mélyre fúrunk, akkor majdnem mindenütt kell lennie olajnak és metánnak. Normál olajmezőknél meg, ha átrendeződnek a nyomásviszonyok (mert kiszívják az olajat), az eggyel alatta levő záróréteg fellazulhat s alóla egyszerűen újratöltődik a mező.

A szén és hidrogén, ami a szintézishez kell, Gold szerint már az eredeti ősanyagban ott volt, amiből a Föld összeállt, hiszen a hidrogén a legközönségesebb elem a világon, a szén pedig - a hélium és oxigén után - a negyedik leggyakoribb. Itt jön a képbe egy másik meteoritkutató, Marvin Herndon, a Transdyne Corporation elnöke, aki ugyan nagyon szabadúszó, de talán mégse egészen áltudós. Szerinte a Föld, akár csak a többi belső "kőzetbolygó" eredetileg forró jupiter jellegű gázóriás volt (kb. háromszázszor akkora tömegű, mint most), csak az akkor még nagyon fiatal Nap bolondozott kicsit, T Tauri korszakában egyszerűen elfújta a hatalmas hidrogén-hélium atmoszférát, s csak a kemény vas és kő mag maradt. Később erre rakódott még egy kis anyag, de a Föld tömegének több mint nyolcvan százaléka még a gázóriás erősen redukáló belsejében ülepedett le, így sokkal kevésbé van oxidálódva, mint a jelenlegi felszín. Ennek a forgatókönyvnek sok érdekes következménye van, többek között lehet a Föld centrumában egy kb. nyolc kilométer átmérőjű urángömb (az olvadt vasmagban úszó szilárd nikkelszilicid belső mag közepén), ami ma is valami 4 terawatt teljesítményű szaporító atomreaktorként működik (azaz folyamatosan alakítja át a 238-as uránt plutóniummá), de témánk szempontjából mégis az a lényeg, hogy a Föld belsejében a szén nagy része szénhidrogénként kell jelen legyen, nem pedig oxidált formában.

Ha pedig ez így van, akkor nem annyira az a problémánk, hogy kevés a gáz meg az olaj, hanem inkább túl sok. Nálunk is csak most találtak 600 milliárd köbméter gázt, igaz, mélyen. Viszont elég lenne nekünk negyven évre, bár ha tényleg utántöltődik, akkor sokkal tovább. Ideje lenne megfúrni a régi mezőket is újra, hátha megteltek azóta :-)


2008.09.03

Hoppá, ezt benéztem. A New York Times cikk nem tegnapi, hanem 1995 szeptember 26.-án kelt, azaz majdnem 13 éves. Cserébe viszont találtam pár későbbi hivatkozást.

Wall Street Journal, 1999 április 16.
Page One Feature
Odd Reservoir Off Louisiana Prods (Fura tározó Louisiana partjainál)
Oil Experts to Seek a Deeper Meaning (Olajszakértők kutatják a mélyebb jelentést)
By CHristopher Cooper
Staff Reporter of THE WALL STREET JOURNAL

Newsday, 2002 április 16.
HEALTH & DISCOVERY
Oil Fields' Free Refill (Ingyenes utántöltő olajmezőkhöz)
by Robert Cooke, STAFF WRITER

Geotimes, 2003 június
Petroleum geology
Raining hydrocarbons in the Gulf (Szénhidrogéneső az Öbölben)
by Lisa M. Pinsker

Ezek persze csak újságok, még ha némelyik "tekintélyes" is. Viszont találtam ezt:

PNAS, 2002 augusztus 12. ( vol. 99 no. 17 10976-10981, Proceedings of The National Academy of Sciences of the United States of America)
The evolution of multicomponent systems at high pressures (Többkomponensű rendszerek fejlődése nagy nyomáson):
VI. The thermodynamic stability of the hydrogen–carbon system (VI. A hidrogén-szén rendszer termodinamikai stabilitása):
The genesis of hydrocarbons and the origin of petroleum (A szénhidrogének keletkezése és a kőolaj eredete)
by J. F. Kenney, Vladimir A. Kutcherov, Nikolai A. Bendeliani and Vladimir A. Alekseev

Nem vagyok geokémikus, de a fizika, vegytan és matematika alapjait elsajátítottam még anno, ilyen téren nem könnyű megvezetni. A cikket elolvastam, határozottan értelmesnek tűnik, áltudománynak nyoma sincs benne.

2008.09.04

Akkor foglaljuk talán össze, mit is mond Kenney & al.
  1. Termodinamikai egyensúly közelében harminc kilobar nyomás alatt (ez kb. száz kilométeres mélységnek felel meg) semmilyen körülmények között se stabilak a több szénatomos szénhidrogének. Ilyenkor a szén-hidrogén rendszer, hőmérséklettől, kémiai környezettől függetlenül metánná és elemi szénné alakul át (ha van elég idő). A bizonyítás, amit adnak, egészen általános, kivétel csak nagyon erősen nem-egyensúlyi körülmények között lehetséges, ami azonban a föld alatt kizárt.
  2. Gyémánt üllők között ötven kilobar nyomáson, 1500 fokon vasoxidot (FeO), márványt (kalcium karbonát) és desztvizet kínoztak pár óráig. Gyors lehűtés után mindenféle nehéz szénhidrogént találtak ott, ahol eredetileg csak kő volt meg víz. Az egész zenekar megjelent, kb. olyan eloszlásban, ahogy azokat a kőolaj is tartalmazza.
  3. Mindebből az következik, hogy szerves fosszíliák a földkéregben semmi szín alatt se alakulhatnak át kőolajjá, viszont pár száz km mélységben (kb. ott, ahol a gyémánt keletkezik), csak valami széntartalmú anyag kell, redukálószer meg víz és a folyamat magától végbemegy.
  4. A kőolajnak a mélységből elég gyorsan kell felemelkednie (és lehűlnie közben), különben átalakul metánná és grafittá. Ha már hideg, akkor ugyanezt teszi, de - a gyémánthoz hasonlóan, ami normál nyomáson szintén metastabil - baromi lassan.
Kenneyék ugyan ebben a cikkben nem mondják, de egyenesen következik, hogy ahol pár száz kilométer mélységben a kőzet tartalmaz szenet és vizet, túl sok oxigént viszont nem, ott kell lennie kőolajnak. Azaz gyakorlatilag mindenütt, mert abban a mélységben ilyen szokott lenni a kő. A hasznosíthatósághoz az kell, hogy legyen valami gyengeség a köpenyben, ami mentén az olaj gyorsan felemelkedhet, fölötte pedig záróréteg, ami csapdába ejti.

60 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://molnargoreny.blog.hu/api/trackback/id/tr94645108

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kitalátor (másként) gondolkodó · http://kitalator.blog.hu 2008.09.02. 19:04:21

Lehet, hogy akkor nem is az energia, hanem az oxigén és az élelmiszer mennyisége miatt kell aggódnunk? Habár a katonai kiadások töredékéből lehetne bizonyos tengereket "trágyázni", azaz nagyságrendekkel több biomassza és oxigén előállítására késztetni, tehát arra is lehet megoldás.

BlackVoid 2008.09.02. 22:53:52

Hat, ennek ellenere az olajmezok megis kimerulnek. Ha igaz is ez az un. abiotikus elmelet, az olaj keletkezesenek sebessege joval lassubb mint ahogyan kitermeljuk.

Egyenlore meg a makoi szintu "mindossze" 6km-es melysegek eseten is bajok vannak a megterulessel. Mivel fogunk melyebbre furni?

Attol hogy valahol valamibol sok van (es ez is meg csak egy elmelet), meg egyaltalan nem biztos, hogy gazdasagosan ki is lehet termelni. Es gazdasagossag alatt nem az arat ertem, hanem az energiat. Ha tobb energiat kell befektetni a kitermeleshez mint amennyit visszanyersz, akkor ertelmetlen a dolog.

Batkaa 2008.09.03. 08:50:22

Ha ez igaz, akkor nekünk reszeltek. Föl fogjuk forralni a Földet. Most még talán halovány esély van rá, hogy késélen táncolva és sok szenvedés árán, de a szénhidrogénre épülő gazdaság összeomlásával egy-kétszáz éves kríziskorszak után rendbe jöjjön a földi klíma.
Ha van (gyakorlatilag) végtelen mennyiségű szénhidrogén, akkor semmi sem állítja meg a globalizációt, csak a totális kipusztulás és a Földből kis Vénusz lesz pár ezer-tízezer évre, amikor elkezdőd újraépülni a bioszféra.
Szerintem ez nem igaz és remélem is, hogy tévednek.

Batkaa 2008.09.03. 08:53:22

Ja, még annyi, ha mégis igaz, egy kis létszámú túlélő erre a hatalmas mennyiségű energiára támaszkodva esetleg elindulhat a csillagokba, de ezt ugye senki sem tekinti elfogadható alternatívának!

anti_troll (törölt) · http://senkinemmondja.blog.hu 2008.09.03. 09:17:17

Nem rossz hoaxnak....

Ettől függtelenül welcome, már hiányoztak az írásaid.

_bdhrm 2008.09.03. 10:01:57

Molnárgörénnyel mi van?

Srí 2008.09.03. 11:44:01

Én is kérdezem: Göri hol a manóban mászkál ennyi ideig? Egy sort sem ír sehova. Terembura te biztos tudod. Jól van?

Más: energiaválságról és egyéb fontos dolgokról szól ez a blog:

terminus.blog.hu

muszáj olvasni. Fontos.

arvisura · turoczi.blog.hu 2008.09.03. 11:51:04

Akkor is gond van, ha a szénhidrogénes bázis kimerülőben van, de még inkább baj van, ha "végtelen" mennyiségben áll rendelkezésre. Dögrováson vagyunk ígyis, úgyis. A Föld szerkezetéről új elméletet olvashattam. Gyanítom az autógyárak érdekei szerinti írás a globális következményekre nem tért ki.

Batkaa 2008.09.03. 13:05:43

Ott van pl. F.W. Engdahl, egy kiváló, lényeglátó koponya, aki újabban szintén az abiotikus olaj hívévé lett.
Ismert ez a dolog szűkebb körben régóta, a geológusok egyetemi tananyagában is benne van az elmélet.
Az ismert kitermelési adatok egyelőre nem támasztják alá, hogy nagy léptékben ez igaz lenne. És ne is legyen, az élő környezet érdekében!

terembura · http://lassan-a-testtel.blog.hu/ 2008.09.03. 16:04:17

Kitalátor 2008.09.02. 19:04:21
"akkor nem is az energia, hanem az oxigén és az élelmiszer mennyisége miatt kell aggódnunk?"

Aggódni egyáltalán nem érdemes. Tenni, felkészülni viszont muszáj. De ehhez nem árt ismerni a valóságot.

Az oxigén, igen. Ha igaz a szénhidrogének abiogenetikus eredete, akkor tényleg nem a metán, benzin és olaj az igazi üzemanyag, hanem az oxigén. Egyrészt metán égetéséhez négyszer akkora tömegű oxigén kell, másrészt a szabad oxigén igazi ritkaság a világegyetemben, míg a metán (és egyéb szénhidrogének) a víz után a legközönségesebb vegyülettípus.

Úgy is lehet mondani, hogy az igazi fosszilis tüzelőanyag a levegőben levő egymillió gigatonna oxigéngáz. Persze feltéve, hogy legalább azt tényleg a növények csinálták (ez is kétséges). De mindegy, mert a jelen fogyasztás mellett - ami évi húsz gigatonna körül lehet - pár száz évig biztos kitart. De talán jóval tovább, tekintve hogy a bioszféra évente legalább ezer gigatonnát megforgat belőle.

Élelmiszer van bőven, ekkora népességre mindenképp. Igaz ugyan, hogy ehhez mezőgazdaság kell, annál borzalmasabb környezetpusztító pedig nincs (elég megnézni most ősszel a "szántóföld"-nek nevezett mérsékelt égövi sivatagot), de ezt már megszoktuk.

A gond csak az, hogy ha pár hétig nem kap enni a nép, akkor meghal, még akkor is, ha jön utánpótlás később. Még az élesztő se segít ilyenkor, az élelmiszerellátás folyamatos kell legyen.

Ezért baromság az élelmiszertermelést és elosztást tisztán piaci alapon kezelni. Ha az energiafű meg dízelrepce versenyre kel a kajával és felnyomja duplájára az élelmiszerárakat, kapásból éhen hal pár százmillió nyomorult, mert annyit fizetni nem bír. Ez azért kínos, mert ha aztán megint jó idők jönnek, hullákkal sokkal strapásabb újra lendületbe hozni a gazdaságot, mint élőkkel.

Azt is tudjuk jól, hogy évszázadonként egyszer-kétszer összeomlik a világgazdaság, a világkereskedelemmel együtt. Amelyik ország tönkreteszi az élelmiszer-termelő képességét (szivatja a parasztot), ott ilyenkor tömeghalál szokott lenni, aztán meg jön az ellen és elfoglalja a hazát.

Ráadásul néha még a termés is rossz. A Tambora 1815-ös kitörése miatt elsötétült az ég, az 1916-os "nyár nélküli évben" az egész világon alig termett valami, szörnyű éhínség pusztított mindenütt (Erdélyben is tízezrek haltak éhen).

en.wikipedia.org/wiki/Mount_Tambora

Ezért megfelelő élelmiszertartalékok felhalmozása és raktározása kimondottan állami feladat - ezt, ha máshonnan nem, a bibliai József-történetből illik tudni.

netbiblia.hu/karoli/1moz/41.html#14

BlackVoid 2008.09.02. 22:53:52
"ennek ellenere az olajmezok megis kimerulnek. Ha igaz is ez az un. abiotikus elmelet, az olaj keletkezesenek sebessege joval lassubb mint ahogyan kitermeljuk."

Az olajkészlet nem merült ki, csak az utóbbi húsz évben alig ruháztak be valamit az olajkutatásba és kitermelésbe. A szénhidrogének keletkezési üteme, tekintetbe véve a Föld 40 terawatt körüli hőteljesítményét, valóban el kell maradjon a mostani fogyasztástól, de azért nem mindegy, hogy az eddig felhalmozódott föld alatti készlet harminc évre elég vagy harmincezerre.

Batkaa 2008.09.03. 08:50:22
"Ha ez igaz, akkor nekünk reszeltek. Föl fogjuk forralni a Földet."

Nem. A "globális felmelegedés" körüli hisztéria baromság. Mondok példát. A metán üvegházgáz, legalább hússzor olyan hatékony, mint a széndioxid. A tehén kérődző állat, belében bacik bontják a cellulózt, a melléktermék metán, amit az állat felbüfög. Sokat. Egyetlen tehén kb. nyolcvanszor akkora üvegházhatás-növekedést okoz, mint egy átlagosan használt személyautó a kipufogott széndioxid révén. Van a világon 1,2 milliárd tehén, azaz a tej százszor annyira növeli a felmelegedést, mint a közlekedés.

Hallottál arról, hogy a világot felforralja a tej? Meglepne, mert nem forralja fel. De akkor mit görcsöl mindenki az autókkal, amik ennek a hatásnak kb. 1%-át produkálják? Amúgy szó se róla, az autó tényleg büdös. Több okból is, de ezek között a széndioxid nem szerepel, mert az szagtalan.

arvisura 2008.09.03. 11:51:04
"Dögrováson vagyunk ígyis, úgyis."

Ez lehetséges, de az ok nem valamelyik népszerű katasztrófa-scenárió, hanem a szellemi hanyatlás.

Srí 2008.09.03. 11:44:01
"Göri hol a manóban mászkál ennyi ideig?"

Beszéltem vele, minden szabadidejében horgászik :-)

Majd gyün.

Pilgrim 2008.09.03. 16:34:52

Görinek üzenjük, hogy hagyjon halat későbbre is! :)

Pilgrim 2008.09.03. 16:37:58

A témával kapcsolatban Batkaaval értek egyet: a legjobb az lenne, ha a "fejlődésnek" valami kényszerítő erő útját állná vagy legalábbis ránkijesztene, mert ebben a tempóban haladva fenntartható fejlődésről szó sem lehet.

terembura · http://lassan-a-testtel.blog.hu/ 2008.09.03. 17:31:45

A "fejlődés" tényleg hülyeség, élni azonban nem az. Azt se hiszem, hogy jobb a nyomor, jobb éhezni, fázni, vakoskodni, betegeskedni, gürizni szakadásig, mint meleg vízzel zuhanyozni és felkattintani a villanyt az olvasáshoz.

Az energia-kérdés hosszú távú ("fenntartható") megoldása kristálytiszta. Van itt a közelben egy nagyobbacska (1,3 millió kilométer átmérőjű) fúziós erőmű, amit ki se bírunk kapcsolni, de így is eljár még pár milliárd évig. A világ jelenlegi energiafogyasztása 15 terawatt, a földet érő hasznosítható napenergia több mint százezer. A Nap összteljesítménye még ennek is milliárdszorosa.

A napsütéssel, ami egyébként már régóta mindent éltet, csak két baj van. Az egyik az, hogy viszonylag kicsi az energiasűrűsége (Föld körüli pályán négyzetméterenként 1,37 kW, de a felszínen átlagosan ennek is csak hatoda), a másik meg az, hogy a nyomorult Nap nyáron szeret sütni és nappal, nekünk meg leginkább télen és éjszaka kell az energia.

A megoldás az, hogy a napelem ne közvetlenül villanyt termeljen, hanem valami energiadús vegyületet, ami se nem gyúlékony, se nem robban, se nem mérgező. Mondjuk cukrot. Aztán kell még tüzelőanyagcella, ami cukorból villanyt csinál, ha kell. Az a jó, ha az összhatásfok 20% fölötti, ha mindkettő kicsi (mikronnál kisebb), rengeteg van belőle (sok ezerbillió) és még olcsó is. A lényeg, hogy a négyzetméterár semmiképp se legyen több, mint a tetőcserépé.

Ha mindez összejön, akkor energiagond nincs egy darabig. Márpedig molekuláris nanotechnológiával simán megvalósíthatók ezek a műszaki célok, csak kell még kis idő meg pénz a fejlesztéshez. Lehet, hogy pár évtized is elég, de tízezer év biztos, ha van még annyi.

Srí 2008.09.03. 18:45:49

Köszi, Terembura:) Legalább megnyugodtam.

Kitalátor (másként) gondolkodó · http://kitalator.blog.hu 2008.09.03. 23:39:55

"A megoldás az, hogy a napelem ne közvetlenül villanyt termeljen, hanem valami energiadús vegyületet, ami se nem gyúlékony, se nem robban, se nem mérgező. Mondjuk cukrot."
A kékalgáktól a mamutfenyőkig ez megy. Hatásfokát leginkább az ember tudja lerontani, bár fajszegény (emiatt rossz hatásfokú és sérülékeny) monokultúrák esetenként emberi közreműködés nélkül is kialakulhatnak a stabil, nagy hatásfokú élő rendszerek helyén. Nemcsak nano-, hanem tudtommal ígéretes biotechnológiai kutatások is folynakjól tárolható-szállítható energiahordozók (hidrogén, metán) közvetlen, növények által történő előállítására, bár megjegyzem, hogy a szervezett szennyvíz- és hulladékkezelés melléktermékeként megfogható (egyébként is keletkező) metán mennyisége is óriási lehetne.

Batkaa 2008.09.04. 09:13:21

terembura,
a felmelegedés tény, vitatkozhatunk, hogy milyen összetevői vannak, de aligha lehet megkérdőjelezni, hogy emberi tevékenység okozza és az is kétségtelen, hogy az ipari forradalom, a modernizáció és globalizáció óta gyorsult föl.
A metán valóban erősebb üvegházhatású gáz, mint a széndioxid. Ezért kínos, hogy a felmelegedés miatt, a szibériai permafrost olvadása következtében megindult a metánhidrát fölszabadulása a légkörbe.

A fosszilis tüzelőanyagok égetése az a tényező, ami elbillenti a hőháztartást nem kívánatos irányba. Hiszen ne csak a járműveket nézzük!
Ott a rengeteg gáz, szén, amit eltüzelünk, a mindenféle ipari kibocsátás. Ezek azért partiban vannak a tehenekkel...
...és itt van még 6 és fél milliárd metántermelő ember is! :)

Ajánlott irodalom:
terminus.blog.hu/2008/07/30/meleg_helyzet_5

terminus.blog.hu/2008/08/20/cool_it

terembura · http://lassan-a-testtel.blog.hu/ 2008.09.04. 12:22:35

Batkaa 2008.09.04. 09:13:21
"a felmelegedés tény, vitatkozhatunk, hogy milyen összetevői vannak, de aligha lehet megkérdőjelezni, hogy emberi tevékenység okozza"

Ezek olyan fajta kijelentések, aminek az ellenkezője se igaz.

A tények (a valódiak) ugyanis ezek:

1. A X-XIII. században Európa (és valószínűleg az egész Észak-Atlanti térség) melegebb volt, mint most. Magyarországon 1216 januárjában virágoztak a gyümölcsfák, mióta én élek, ilyesmi nem fordult elő.

2. Utána jött egy drasztikus lehűlés (un. kis jégkorszak), ami több hullámban kb. a XIX. század közepéig tartott.

3. A XIX. század végét - XX. század elejét gyors felmelegedés jellemezte, ami nagyjából a II. Világháborúig tartott.

4. Az összes antropogén széndioxid-kibocsájtás 90%-a 1950 után történt, a XIX. század közepe óta mért felmelegedés több mint fele előtte.

5. 1950 után dinamikusan nőtt a széndioxid-kibocsájtás, közben az első harminc évben, kb. 1980-ig az átlaghőmérséklet nem nőtt, hanem csökkent.

6. A teljes felmelegedés tized fokokban mérhető (százötven év alatt kevesebb, mint egy fok). Az átlaghőmérséklet mérési hibája kb. hasonló nagyságrendű.

7. Az éves humán szénkibocsájtás most évi 6 gigatonna körül van, a légkör széntartalma 700 gigatonna, az óceáné harmincnyolcezer. A légkör széntartalmának éves ingadozása meghaladja a száz gigatonnát.

8. A termális infravörösben a széndioxidnak egyetlen olyan elnyelési vonala van, ahol a vízpára nem teljesen átlátszatlan. Itt viszont mindent elnyel már a mostani koncentráció felénél is, a sávközép-frekvencián tehát a koncentráció növekedésével kicsit se nő az elnyelés. Az elnyelési vonal szélesedik, de ez csak a koncentráció logaritmusával arányos.

9. A napállandó korábbi változásairól egyáltalán nincs megbízható mérési adatunk, az utóbbi pár évtized műholdas mérési adatait valószínűleg szisztematikus hiba terheli.

10. A Föld albedójának (fényvisszaverő-képességének) változását nem ismerjük. Annyit tudunk, hogy ennek a paraméternek a változékonysága sokkal nagyobb, mint akár a felszíni hőmérsékleté, akár a légköri széndioxid-koncentrációé.

11. A troposzféra magasabb rétegeiben nem mutatható ki semmiféle hőmérséklet-emelkedés, csak a felszín közelében. Ilyet akkor várna az ember, ha a besugárzás nő, a légköri elnyelés viszont nem.

12. Folyamatos légköri széndioxid-szint mérés csak az ötvenes évek vége óta van, ezek az értékek tényleg emelkedést mutatnak (50 év alatt kb 100 gigatonnát). Méréseket a háború előtt is végeztek, de mivel ezek gyakran a jelenlegi koncentrációnál is jóval magasabb értékeket mutatnak, a régi adatokat nem szokás figyelembe venni.

------------

Lehet még folytatni, de a lényeg annyi, hogy a "felmelegedés" távolról se "tény". Azt meg egyenesen _kötelező_ megkérdőjelezni, hogy az emberi tevékenység okoz-e bármiféle mérhető változást az éghajlatban.

A hetvenes években, jól emlékszem, hasonló hiszti ment a globális lehűlés miatt. Olyan is volt aki be akarta kormozni a sarkvidéket.

Batkaa 2008.09.04. 14:36:01

Azzal azért kellene kezdeni valamit, hogy 300 év alatt elégetjük a fossziliák többségét. Ezek rendkívül hosszú idő alatt képződtek és most egy pillanat alatt a légkörbe kerülnek vissza.
Ez alkalmas átrendezni a Föld klímáját rövidtávon. Esélyes a 6 fok átlaghőmérséklet emelkedés. Aligha fog megszűnni az élet, viszont az emberi élet komoly korlátok közé szorulhat.

Kitalátor (másként) gondolkodó · http://kitalator.blog.hu 2008.09.04. 19:05:12

Terembura!
Mi az, hogy >>a "felmelegedés" távolról se "tény".

terembura · http://lassan-a-testtel.blog.hu/ 2008.09.04. 21:06:28

Magyarázzam?

Mi melegedik fel mihez képest? Azaz mi a bázis, amihez viszonyítunk? Ugyanis az ötezer évvel ezelőttihez, a római császárkorhoz valamint a középkorhoz képest egyáltalán nincs meleg. A XVIII. századhoz képest pedig meleg van, de akkor az egész előző nyolcezer évhez képest piszok hideg volt, a felmelegedés nagy része meg a XX. század első negyven évére esik, amikor a szénkibocsájtás a mostaninak még csak tizede volt.

Aztán meg itt a hőmérséklet-ingadozás problémája. A valaha mért legkisebb és legnagyobb hőmérséklet között van majdnem százötven fok különbség (El Aziz, Afrika, 1922 szeptember 13: 57,8 °C, Vosztok állomás, Antarktisz, 1983 július 21: -89,2 °C). Ugyanakkor a száz év alatt végbement felmelegedést 0,8 °C körül szokták megadni. Ez természetesen átlaghőmérséklet, no de minek az átlaga?

A hőmérséklet helyről helyre, óráról órára, napról napra, hónapról hónapra és évről évre változik. Nyilván sokat kell mérni, sok helyen, sokszor, ezeket össze kell adni és elosztani a mérések számával. No de pontosan hol és mikor kell mérni? És mi van, ha ott és akkor senki se mért? Mi van, ha a mérés szokásos módszere azóta többször is változott? Mi van ha egy csomó mérést elcsesztek és ezt akkor még csak észre se vették?

Ilyenkor mindenféle modellekkel szokták korrigálni a nyers mérési eredményeket, de a modell érvényességét nyilván nem lehet igazolni a mérések nélkül. Itt az a pont, ahol az interpretációnak, a hallgatólagos és/vagy kimondott előfeltevéseknek tág tere nyílik.

További probléma, hogy a légkörnek tulajdonképpen nincs is hőmérséklete. Ugyanis ez a termodinamikai mennyiség kizárólag hőmérsékleti egyensúlyban lévő rendszerre van értelmezve, a termodinamikai egyensúlytól távoli állapotra nem. Márpedig a földfelszínnél távolabb kevés dolog van az egyensúlytól, hiszen az égbolt egy kétszázezred része 5700 fokos, a maradék meg -270. Ezért a környezetbe kihelyezett hőmérő semmi mást nem mér igazán hitelesen, csupán a saját hőmérsékletét. Lehet próbálkozni trükközéssel, de igazán átugorni ezt az árkot nem lehet.

Pilgrim 2008.09.04. 21:52:33

Éppen most olvastam egy cikket a témában, hátha érdekes lehet:

Magyarul, átvéve:
www.168ora.hu/cikk.php?cikk=23824

Eredetiben:
www.spiegel.de/wissenschaft/natur/0,1518,575794,00.html

terembura · http://lassan-a-testtel.blog.hu/ 2008.09.04. 23:33:05

Baromság. Vesznek egy globális modellt, aztán azt finomítják tovább.

A kulcsmondat ez: "A modellek között is van különbség, egészen más eredményeket kapunk, ha más-más modellekbe helyezzük bele ugyanazokat az adatokat – közölte Pongrác Rita"

Kérdés tehát, hogy milyen az IPCC klímamodellek minősége? A válasz pedig az, hogy: gyalázatos.

Ezek után - GIGO (Garbage In, Garbage Out)

en.wikipedia.org/wiki/Garbage_In,_Garbage_Out

Kitalátor (másként) gondolkodó · http://kitalator.blog.hu 2008.09.05. 13:01:49

Bocs, de úgy látszik, valahol a hipertérben lemaradt a kérdésem második fele, de bosszúból kiegészítem:

Akkor mivel magyarázod a legalább évenként ismétlődő undorító melegfelvonulásokat és egyéb hasonló, járványosan terjedő szociális deformitásokat?

Az ivarzó tehenet kvázi leszbikusan megugró csordatársak jelensége nem új számomra, amikor én falusi gyerek voltam, még nem tanulták meg a tévéből meg a rádióból a magyarok, hogy nem érdemes tehebet tartani. (Az osztrákok, svájciak stb. most sem tudják, és vígan fejegetik 3-4 tehénkéjüket.) Később megtanultam, hogy a bikák számára a kapuív-reflexet jobban kiváltja a másik bika fara, mint a műtehén. Sötét gyanúm támadt: csak nem valamai titokzatosan ferőző betegségről van szó, mint a prionok esetében?

terembura · http://lassan-a-testtel.blog.hu/ 2008.09.05. 15:55:10

Te most a globális elhülyülésről beszélsz? Mert az tény.

Egyébként döntöttem, hamarosan csinálok posztot a szén és klíma kapcsolatáról, tehát ezt a szálat most ejtsük, ha lehet.

Maradjunk inkább a tárgynál, azaz hogy sok a föld alatt az olaj és a gáz vagy kevés? Érinthetjük az olajár jelenlegi eszement hullámzását is.

arvisura · turoczi.blog.hu 2008.09.05. 20:57:19

Minden tekintetben világcsőd előtt állunk. Csak a szélsőségek, esztelen fegyverkezés és "helyi" háborúk, a meg nem érdemelt luxus keveseknek, éhhalál millióknak. 2012!

terembura · http://lassan-a-testtel.blog.hu/ 2008.09.06. 12:14:37

Földrengés 1763-ban Komáromban
Vasárnapi Újság
45. szám, Kilenczedik évi folyam, 536. oldal
Pest, november 9-én 1862.

"a Vág partján maga a föld is meghasadt, vörös lángok lobogása közben nehézszagu kénköves vizet lövellve a magasba"

www.epa.oszk.hu/00000/00030/00454/pdf/00454.pdf

Mi a fene táplálta a "vörös lángok lobogását"?

dmarci 2008.09.06. 23:40:16

"Egyébként döntöttem, hamarosan csinálok posztot a szén és klíma kapcsolatáról, tehát ezt a szálat most ejtsük, ha lehet."

Hohó, az engem érdekelni fog :)
Egyébként én sem aggódnék az energia miatt. Amíg az ekkora üzlet, mindig lesz, aki feltalálja magát...

vaffanculo 2008.09.07. 20:04:36

terembura, én is várom a posztot. Addig is itt van egy kapcsolódó link:

index.hu/tudomany/szen080907/

refuse/resist! · http://torzskocsma.blog.hu 2008.09.08. 10:53:49

"Egyébként döntöttem, hamarosan csinálok posztot a szén és klíma kapcsolatáról, tehát ezt a szálat most ejtsük, ha lehet."
Várjuk. A mostani metános-tehenes példáddal és a levegő CO2 tartalmának emelkedésével asszem tévedtél a nagyságrendet illetően, de majd annál a posztnál megtárgyaljuk.

Az önmagában nem meglepő, hogy a föld alatt van még jó sok szén, szénidrogén.
Hisz a levegő O2 tartalma a mai álláspont szerint az élet által jött létre, CO2-ből. Vagyis annak a rengeteg szénnek ott lenn kell lennie, mert a bioszférában annyira sok nincs.
A kérdés inkább az, hogy mennyi energiába és nyersanyagba kerül a kitermelése...

A másik kérdés meg a CO2, de ez tényleg megér egy külön posztot.

dmarci 2008.09.08. 12:17:03

refuse-resist!:
Abból a sok légkörben "tárolt" szénből lett a bioszféra, illetve minden, ami a bioszféra terméke - így a kőolaj, a földgáz és a széntelepek is. Tehát van annyi a bioszférában, bár ez igazából a trópusokon tűnik csak ki, ahol jóval többször annyi élet van jóval kisebb helyre összezsúfolva mint itt, nálunk :)

Batkaa 2008.09.08. 13:59:02

"Maradjunk inkább a tárgynál, azaz hogy sok a föld alatt az olaj és a gáz vagy kevés?"

Majdnem mindegy! A lényeg a csap átmérője, amin keresztül ezt kiszedjük. Lehet, hogy rengeteg anyag van még a földben, lehet, hogy visszatöltődik. De a kitermelési adatok mégsem akarnak növekedni és a termelők ebből is egyre többet maguk használnak el.
A hozzáférhető olaj és gáz a pazarlás jelenlegi ütemével már nem sokáig enged növekedni. Takarékoskodás? Azt nem szereti a GDP!
Szopó.

refuse/resist! · http://torzskocsma.blog.hu 2008.09.08. 16:35:38

dmarci:
carbonpro.net/docs/lwboards/H/Barcza_present.pdf
ld. 4. dia
A bioszférában alig van megkötött szén, az "ültessünk fát, hogy megkösse a CO2-t" gyakorlatilag probafingó ökörség.

terembura · http://lassan-a-testtel.blog.hu/ 2008.09.08. 19:01:56

Batkaa 2008.09.08. 13:59:02
"a kitermelési adatok mégsem akarnak növekedni"

Iternatinal Herald Tribune
2008 április 15
Russian oil production fails to grow for first time in a decade (Tíz év óta először nem növekszik az orosz olajtermelés)
www.iht.com/articles/ap/2008/04/15/business/EU-GEN-Russia-Oil-Slump.php
"It's not that we don't have enough oil," he said. "We just don't have enough capital going into developing the fields."
(Nem mintha nem lenne elég olaj - mondta - csak nincs elég tőkénk az olajmezők fejleszésére)

Amúgy ez a "nincs elég tőke" is vicces. A lényeg az, hogy mi a fenének emelje bárki duplájára a termelést, ha a termelés visszafogásával, "keresleti piac" generálásával három-négyszeres árat lehet elérni? A pillanatnyilag kiépített olajtermelő kapacitás messze meghaladja a kersletet, csupán egy jó részét nem működtetik. Azaz - részben explicit (OPEC), részben implicit - kartellezés folyik. Ilyen körülmények között persze bolond, aki még további kapacitás kiépítésébe (azaz olajkutatásba) pénzt fektet.

A kérdés nem is ez, hanem hogy mi lenne akkor, ha megint üzlet lenne új olajtartalékok után nézni (előbb-utóbb az lesz). Ha sok az olaj a föld alatt, akkor az új olajlelőhelyek nagyjából a kutatásba fektetett forrásokkal arányosan bukkannak fel, ha viszont kevés, akkor van egy "kemény" plafon, amikor egyre több befektetés egyre kevesebb növekményt hoz.

terembura · http://lassan-a-testtel.blog.hu/ 2008.09.08. 19:31:49

refuse/resist! 2008.09.08. 16:35:38
"A bioszférában alig van megkötött szén"

A szárazföldeken (biomassza+talaj) kb. kétezer gigatonna szén van megkötve. Ez háromszorosa a légkör széntartalmának és háromszázszorosa az éves termelésnek. Viszont csak huszada az óceánban tengődő szénnek.

dmarci 2008.09.08. 21:20:44

"A bioszférában alig van megkötött szén, az "ültessünk fát, hogy megkösse a CO2-t" gyakorlatilag probafingó ökörség. "
Teremburának igaza van, istentelen sok szén van a biomasszában. Egyébként színtiszta matematika a reduktív légkörben lévő CO2, valamint a biomasszában található szén tömegét összevetni. Az "ültessünk fát" az más miatt ökörség. Bár akkoris, inkább ültessünk fát, mint ne :)

Az általad említett ábra amúgy másról szól. Hogy pontosan mi van rajta jó kérdés, de kétlem, hogy a pontos becsült értékeket mutatná. Két variáció van:
Vagy a CO2 cserét mutatja az aktuális értékekkel. Ezt azért nem hiszem, mert az emberiség nem nyomja a levegőbe az óceáni és szárazföldi szénkészlet jó hétmilliárdszorosát.
A másik variáció, hogy az aktuális készletet mutatja, csak nem rakták ki a mértékegységet (ez a valószínűbb). Ebben az esetben viszont az van amit terembura mondott, tehát 2000Gt szén a szárazföldön, 38000Gt az óceánokban és 760Gt a legkörben.
Egy szó mint száz nyugodj bele, az őslégköri szén-dioxid ott van benned, nem a föld alatt várja, hogy egyszercsak kibányásszák :)

refuse/resist! · http://torzskocsma.blog.hu 2008.09.08. 21:56:14

számoljunk:

O2/CO2 a levegőben:
20/0,04= 500

megkötött CO2/atmoszférikus CO2:
40 000/760= 53

Tehát durván a szén 90%-a lenn van.

dmarci 2008.09.08. 23:59:19

Oké, számoljunk. Bár én a te módszeredet nem értem, de biztos.

A levegő össztömege durván 520000Gt. Ennek 0,035%-a CO2, aminek kb az1/3-a a szén. Ez kitesz kb 606Gt-t. Ámde mivel közelítgettem és nem csak CO2 van a levegőben ami szenet tartalmaz, ezért kicsit melléfogtam a hivatalos 7-800-nak.
www.kfki.hu/chemonet/hun/olvaso/histchem/korny/meszaros.html

A bioszférában található szenet nem állok neki kiszámolni, vannak belőle remek oldalak (kivételesen a wikipedia sem ír nagy hülyeséget): 1900-2000Gt.

Hamár így belementünk :) De te pont azt számoltad ki nekünk, hogy a szén 90%-a nem a légkörben, hanem a szárazföldi, illetve tengeri bioszférában van...

dmarci 2008.09.09. 00:00:10

Illetve bocsánat, látom, hogy te már elhitted az arányokat. Illetve olyan, hogy szárazföldi/tengeri bioszféra nincs. Tehát te ezzel a számolással pont bebizonyíottad az igazunkat, miszerint a szén tömegének 90%-a jelenleg a különböző élőlényekben található :)

refuse/resist! · http://torzskocsma.blog.hu 2008.09.09. 11:07:59

dmarci,

előbb gondokodj, utána írj :)

dmarci 2008.09.09. 17:13:26

Azért ezt elmagyarázhatnád, mert bár gondolkoztam rajta, csak nem értem, hogy pl. az O2/CO2 aránnyal mit akartál...

terembura · http://lassan-a-testtel.blog.hu/ 2008.09.09. 21:04:00

refuse/resist! 2008.09.08. 21:56:14
számoljunk:
Tehát durván a szén 90%-a lenn van.

Amit számoltál, abból az jön ki, hogy a szén 98%-a van lenn.

Amúgy a földkéregben a szén szinte mind kőbe (mészkő, dolomit, márvány, stb.) van bezárva. A gyakorisága 200 mg/kg körül van, ami összesen kb. ötmillió gigatonna (ez több mint százszor annyi, mint ami a levegőben, biomasszában, talajban és tengerben van együttvéve).

education.jlab.org/itselemental/ele006.html

Ez azonban oxidált szén. Ha a levegőben levő egymillió gigatonna oxigén mind széndioxidból keletkezett fotoszintézissel, akkor 375 ezer gigatonna fosszilis eredetű redukált szénnek (azaz kőszénnek, grafitnak, gyémántnak és/vagy szénhidrogénnek) is kell lennie valahol a föld alatt (ez 550-szer annyi, mint ami a levegőben van).

De egyrészt lehet, hogy a molekuláris oxigén (egy része) fotodisszociációval keletkezett vízből UV sugarak hatására a magaslégkörben (ehhez valamikor a régmúltban egy időre el kellett romlania a páracsapdának a troposzféra-sztratoszféra határán), másrészt egyáltalán nem biztos, hogy csak széndioxidból származó redukált szén van a föld alatt.

A kéreg nagyon vékonyka, alatta a köpeny vagy háromezer kilométer vastag. Hogy ebben az irdatlan mennyiségű kőben mennyi a redukált szén, azt nehéz megmondani, mint ahogy azt is, hogy abból mennyi tud feljönni a felszínre. De valamennyi biztos van és fel is jön, méghozzá sebesen, különben nem lenne gyémánt.

dmarci 2008.09.09. 23:52:21

Hja igen. Az komplett karbonátos kőzet-állomány is a biomassza produktuma... :)

terembura · http://lassan-a-testtel.blog.hu/ 2008.09.10. 10:16:06

Nem feltétlenül. Ha elég koncentrált az oldat, a karbonát magától is kiválik (lásd: vízkő, cseppkő). De az már igaz, hogy a lények sokkal hígabb oldatból is ki tudják vonni a kalcitot. Valahol olvastam - a forrást most kapásból meg nem mondom - hogy az olajcsapdák fedőrétegében levő karbonátos cementet (ami a légmentes zárást biztosítja) szintén bacik gyártják, méghozzá magából a szénhidrogénből.

A lebukó óceáni lemez mindíg visz le magával karbonátot is, több száz kilométer mélyre. Ezért is fontos Kenney kísérlete, amikor márványt, vasoxidot (FeO) és vízet jól összenyomott és felhevített, mire olaj lett belőle. A vasoxid helyett nyilván bármilyen redukálószer megteszi, tehát az igazi kérdés az, hogy nagy mélységben is oxidatív-e a környezet vagy sem?

Magyarország alatt van egy nagy darab óceáni lemez, majdnem függőlegesen le több száz kilométer mélységig. Elég öreg, bele is olvadt a köpenybe már jól. Akkor ment le, amikor felgyűrődtek a Kárpátok (az ív külső oldalán volt valami óceáni árok, ami bezárult rég). Hogy azán ez mit vitt le magával s abból mennyi jött fel, csak a jó ég tudja, de a lemezdarab már korábban is be volt szorulva Afrika és Európa közé, tehát nyilván kapott a hátára egy csomó üledéket.

refuse/resist! · http://torzskocsma.blog.hu 2008.09.10. 10:48:25

"molekuláris oxigén (egy része) fotodisszociációval keletkezett vízből UV sugarak hatására a magaslégkörben"
Huh, ez termodinamikailag hogy lehet?
Még akkor is, ha úgy veszed, hogy a H2-t folyamatosan vonod ki a rendszerből (szökik a világűrbe), ránézésre nehéz elképzelni, hogy a H2O keletkezése felé legyen eltolva az egyensúly. Van erről valami linked, magyarázatod?
Off: attól, hogy valamit nehéz elképzelni, még létezhet, ld. pl. en.wikipedia.org/wiki/Gabriel's_Horn
(nagyon tetszett, amikor először láttam).

"másrészt egyáltalán nem biztos, hogy csak széndioxidból származó redukált szén van a föld alatt."
Ez igaz.
Érdekes megfigyelni, hogy mennyire szórnak a szén mennyiségének becsült értékei.

dmarci 2008.09.10. 16:16:04

"Nem feltétlenül. Ha elég koncentrált az oldat, a karbonát magától is kiválik (lásd: vízkő, cseppkő)"
A cseppkő is végeredményben a biomassza produktuma, a legtöbb esetben. A karbonátos kőzetek nagyja elhalt élőlények vázából épül fel, ebből kifolyólag a belőlük kioldott CaCO3 szintén biogén eredetű... :)
De szeretek szakszavakkal dobálózni.


Gratulálok refuse/resist!, remek vitapartner vagy ^^

refuse/resist! · http://torzskocsma.blog.hu 2008.09.10. 17:15:29

dmarci,

:D, bocs, majd ha kicsit több idő lesz, leírom a számolásokat érthetőbben. De terembura megértette...

terembura · http://lassan-a-testtel.blog.hu/ 2008.09.16. 16:36:00

Batkaa 2008.09.03. 13:05:43
"Ott van pl. F.W. Engdahl, egy kiváló, lényeglátó koponya, aki újabban szintén az abiotikus olaj hívévé lett"

Engdahl-t tényleg érdemes olvasni, eddig nem ismertem.
www.engdahl.oilgeopolitics.net/

"Ismert ez a dolog szűkebb körben régóta, a geológusok egyetemi tananyagában is benne van az elmélet"

Az jó, ha ismert, legalább berkekben. De mondjuk ez azért olyasmi, amihez mindenkinek van köze, tehát illene népszerűsíteni.

Hanem van egy nagyon egzak, nagyon konkrét kérdésem, lehetőleg vegyészhez.

Kenney igen határozottan állítja (és absztrakt termodinamikai érvekkel bizonyítja is), hogy harminc kilobar alatti nyomáson metánnál nehezebb szénhidrogének _semmilyen_ körülmények között se jöhetnek létre biológiai anyagból (igazából semmiből se) termodinamikai egyensúlyhoz közeli körülmények között (márpedig mélyen a föld alatt más nem lehet).

A "biotikus" kőolaj-keletkezési elmélet szerint viszont az olaj 1 kbar körüli nyomáson max. 150-200 fokos hőmérsékleten keletkezik eltemetődött biomasszából, azaz szénhidrátok, zsírsavak és fehérjék vagy ezek bomlástermékeinek keverékéből.

Ez Kenney szerint lehetetlen, kritikusai viszont - például az alábbi - folyton arra hivatkoznak, hogy "laboratóriumi kísérletek újra meg újra megmutatták, hogy kőolaj tényleg létrejön szerves anyagból olyan körülmények között, amilyeneknek az feltehetőleg ki volt téve geológiai korokon át" (laboratory experiments have shown repeatedly that petroleum is in fact produced from organic matter under the conditions to which it is assumed to have been subjected over geological time):

Energy Bulletin, Oct 6 2004
The “Abiotic Oil” Controversy
by Richard Heinberg
www.energybulletin.net/node/2423

Csak az a baj ezzel, hogy egyetlen ilyen laboratóriumi kísérlet leírását se találom sehol. Nagyon hálás lennék, ha valaki mutatna ilyen szakirodalmat, mert vagy Kenney hazudik, vagy Heinberg, vagy mindkettő, de az lehetetlen, hogy egyik se. Márpedig egyáltalán nem mindegy, hogy melyiknek van igaza.

---

Ez is érdekes...

Olaj Magyarországon (2003)
www.petroleum.hu/oilngasinhungary.pdf

Különösen az, hogy - míg 1990 után tizedére esett vissza az olajkutatás intenzitása az országban (az előző harminc év átlagához képest), azaz évente mindössze 9 milliárd forintot fordítanak erre (miközben az ország teljes olajszámlája nyolc-kilencszázmilliárd körül jár). Mégis évente 2-2,5 millió tonnávan növekszik a MOL bizonyított készlete, miközben a kitermelés ennek alig fele (egymillió tonna/év).

Ebből egyszerű lineáris extrapolációval az következik, hogy ha a teljes olajszámla 3%-át kutatásra fordítanánk, akkor valószínűleg önellátók lehetnénk, méghozzá úgy, hogy a bizonyított készleteket is szinten tudnánk tartani, idő múltával esetleg enyhén növelni.

terembura · http://lassan-a-testtel.blog.hu/ 2008.09.18. 15:20:45

Alakul ez. Ebben a cikkben arról számolnak be, hogy gyémántokban szénhidrogén zárványokat találtak. Igen fura volna, ha ez is biológiai eredetű lenne...

Hydrocarbons Encapsulated in Diamonds From China and India
AU: * Leung, I
EM: irene.leung@lehman.cuny.edu
AF: Dept. of Geology, Lehman College, CUNY, 250 Bedford Park Blvd. West, Bronx, NY 10468 United States
AU: Tsao, C
EM: cstsao@juno.com
AF: Linus Pauling Institute of Science and Medicine, 440 Page Mill Road, Palo Alto, CA 94306 United States
AU: Taj-Eddin, I
EM: itaj-Eddin@gc.cuny.edu
AF: Dept. of Mathematics and Computer Science, Graduate Center, CUNY, 365 Fifth Avenue, New York, NY 10016 United States
www.agu.org/cgi-bin/SFgate/SFgate?&listenv=table&multiple=1&range=1&directget=1&application=sm05&database=%2Fdata%2Fepubs%2Fwais%2Findexes%2Fsm05%2Fsm05&maxhits=200&=%22V51A-12%22

adsabs.harvard.edu/abs/2005AGUSM.V51A..12L

refuse/resist! · http://torzskocsma.blog.hu 2008.09.22. 00:02:34

Vegyész törzskommentelőként megszólítva érzem magam :)
150-200 fokon biztos, hogy termodinamikai egyensúly van?
ld. www.agraroldal.hu/krakkolas_szotar.html - itt 500 fokról van szó.
De ennek jobban utána kell járnom, ha nincs benne a cikkben.
A cikken is át kéne rágni magam, de most volt sürgősebb kémiázás is...
Talán 1 hét múlva.

terembura · http://lassan-a-testtel.blog.hu/ 2008.09.22. 11:20:18

Nem az a kérdés, hogy a kerogén max. pár kbar nyomáson le tud-e bomlani kőolajjá, hanem az, hogy ilyen nyomáson létrejöhet-e kerogén biomasszából a föld alatt.

abandi 2008.09.23. 17:31:33

Tiszteletem /Sziasztok!
Véletlenül vetődtem ide -az alternatív Termbura.hu, illetve a Bombagyár lelkes olvasójaként-
és bele-bele olvastam a "cikkekbe", hozzászólásokba.
Nagyon tetszett és elgondolkodtatott ...
(Végzettségem szerint csak építőmérnök volnék, ám mostanság én is sokat foglalkozom a történelem és a politika megismerésével...)
No, ennyit erről...
Én is kérdezni szeretnék (most eltekintve a mesterséges piaci kufár-mentalitásból adódó egyebektől...) :
- A jelenlegi Magyarország területe alatt sok gáz és kőolaj (jó minőségű, kénhidrogénekben szegény) található viszonylag nagy mélységben. Ezek a mezők természetesen átnyúlnak a környező -elrabolt- területekre is.
Szabályozható-e a "közösködés" ?
- A németek a II.Vh. alatt mesterséges benzint tudtak előállítani, viszonylag nagy mennyiségben.
Hogy csinálták?
- Egely György szerint a mai gépjárművek fogyasztását 3l/100 km környékére lehetne szorítani egyszerű vízbepermetezéssel (a technológia régen megvan, mint az ólmozatlan benzinhez az 5-10 százalék alkohol adagolása) csak hát az olaj/állam lobby...Igaz ez?
(Sajnos az olajiparunk visszafejlődése egyenes arányban alakult a KGST által meghatározott államközi kirablással, illetve a későbbiekben bevezetett piacgazdaság nevű haszonélvezeti tolvajlással...)
Üdv.:
abandi

VLaci 2008.09.23. 19:12:50

Azért Egelyt a helyén kéne kezelni... Az áltudományok között.

A vízbepermetezést szerintem minden gépész, mérnök végzettségűnek tanítják. Nem új keletű dolog. Viszont iszonyúan csökkenti a motor élettartalmát (korrózió). És a károsanyag-kibocsátásra sincs jó hatással.

terembura · http://lassan-a-testtel.blog.hu/ 2008.09.23. 20:09:08

abandi 2008.09.23. 17:31:33
"Szabályozható-e a "közösködés" ?"

Gondolom, szabályozható. Az más kérdés, hogy mennyire kényszeríthető ki az egyezmények betartása.

Viszont előbb fúrni kellene, a mai olajár mellett egészen mélyre is érdemes. De még azelőtt rendet kell tenni a koncessziók körül és radikálisan fel kell emelni a bányajáradékot.

De még ennél is tovább megyek. Természeti erőforrások esetén különböző helyeken nagyon eltérő a termelési költség, szabadjára eresztett piac esetén viszont a nyersanyag-ár a legdrágábban kitermelhető lelőhelyhez igazodik. Ez azt jelenti, hogy egészen elképesztő extraprofitok keletkeznek. Ha ezzel szemben a kitermelés átlagköltségéhez igazodna az ár, akkor összehasonlíthatatlanul olcsóbb lenne minden.

Az igazi baj a jelen rendszerrel az, hogy nagyon kicsi az ösztönzés arra, hogy a többlet-nyereséget új, gazdaságosan kitermelhető lelőhelyek felkutatására és termelő infrastruktúra kiépítésére fordítsák. Miért is próbálná duplájára emelni a termelést az, aki a termelés visszafogásával (lásd: OPEC) három-négyszeresére tudja felnyomni az árat? Senki se olyan hülye, hogy azért dobja ki a pénzt az ablakon, hogy később kevesebbet keressen.

Hatalmas a hazai geológiai adatbázis és lényegileg az egészet közpénzen hozták létre még 90 előtt, amikor még legalább tízszer annyit fúrtak, mint ma. Ehhez képest semmit se látunk belőle, ezzel az információval is csak a pad alatt mutyiznak, holott normális világban ennek közkincsnek kellene lennie.

Most már nagyon látszik, hogy a korlátlanul szabad világkereskedelem nem oldja meg a létfenntartáshoz nélkülözhetetlen dolgok (az energia mellett ilyen az élelmiszer is) biztonságos elosztását - az ilyesmit lehetőleg lokálisan kell előteremteni mindenütt. Azért nem oldja meg, mert nyilvánvaló történelmi tapasztalat, hogy évszázadonként egyszer-kétszer a világgazdaság összeomlik. Olyankor pedig ahol nincs mit enni és nincs mivel fűteni, ott éhenhal illetve megfagy a nép. Ez azért baj, mert amikor később rendeződnek a gazdasági viszonyok, halottakkal bekapcsolódni a fellendülésbe macerás.

"A németek a II.Vh. alatt mesterséges benzint tudtak előállítani, viszonylag nagy mennyiségben.
Hogy csinálták?"

A Fischer-Tropsch reakciót használták.

en.wikipedia.org/wiki/Fischer-Tropsch_process

Ebben szénmonoxid és hidrogén keverékéből (vízgáz) katalizátorokkal alkánokat (műbenzint) állítanak elő. A vízgázt úgy nyerik, hogy izzó kokszon forró gőzt áramoltatnak át. Ez a reakció energiát fogyaszt (endoterm), ezért a szén egy részét el kell égetni hozzá. A végeredmény azonban az, hogy szénből, vízből és levegőből folyékony üzemanyag, motorbenzin lesz (az ismert széntartalék még Európában is legalább ezer évre elég).

Németország valóban sok millió tonnát gyártott ebből az anyagból, de a háború után a győztesek felrobbantották az összes műbenzin-gyárat.

Ma is termelnek műbenzint, főként Dél-Afrikában és Izraelben, de Németországban is van valami jelentéktelen kísérleti üzem. Szerintem a mai olajárak mellett simán gazdaságos lenne nagyban csinálni - a széndioxid körüli habverés egyik célja éppen ennek megakadályozása. Ugyanis mai technológiával lehetne ezt környezetbarát módon is intézni, úgy, hogy mérgek ne kerüljenek ki a gyárból. Szédioxid viszont (ami, ugye, nem mérgező), kétségtelenül több keletkezik, mint szénhidrogének égetésénél - ugyanannyi energia előállítása esetén kb. kétszer annyi.

"egyszerű vízbepermetezéssel"

Jaja. Itt van pl. a 4442802-es számú amerikai szabadalom (1982-es, a védettség már lejárt).

Internal combustion engine water injector (Vízbefecskendező belsőégésű motorhoz)

patft.uspto.gov/netacgi/nph-Parser?Sect1=PTO1&Sect2=HITOFF&d=PALL&p=1&u=%2Fnetahtml%2FPTO%2Fsrchnum.htm&r=1&f=G&l=50&s1=4442802.PN.&OS=PN/4442802&RS=PN/4442802

De van sok hasonló. Csodát nem tesz, de alacsonyabb oktánszámú benzinnel is elmegy, kevesebb a káros anyag kibocsájtás meg a lerakódás a motorban és azonos teljesítmény mellet még valamivel kedvezőbb a fogyasztás is. Persze nyilván okoz más problémákat (pl. korrózió), tehát a piaci bevezetéshez jó sok kutatási pénzt kellene belenyomni előbb.

abandi 2008.09.24. 17:18:46

Köszönöm!
-Egelyt nem ismerem. A munkássága meg lehet, hogy a homályzónába veszik elfele...Ma még.
- A nagy hőfokra bevezetett H2O oxidálóképességét nem ismerem sajnos...
- Állítólag a CO2 mérgező gáz (kis dózisban orvosság, nagyban méreg ).
(Kémiából (is) roppant gyönge vagyok, minthogy nem bírtam megérteni , hogy miért lesz xyz betűkből w hozzáadásával xaybzw és felszabadul bé...Valószínűleg ezért sem értem a finnugor összehasonlító nyelvészetet sem...)
Vissza a kőolajhoz:
Létezhet az, hogy addig vártunk a meglévő bázisaink kitermelésével amíg az mások kezébe került?
Áááá, nem hiszem el!
Különben mi értelme lenne a hanysi-manysi- oroszföldön koncesszióban fúrkálni...?

Kitalátor (másként) gondolkodó · http://kitalator.blog.hu 2008.09.29. 15:43:05

A CO2 nem mérgező, hanem fulladást okozó gáz. Kiszorítja az oxigént és eloltja az élet tüzét is. Állítólag az egyik legkellemesebb halálnem, de én még nem próbáltam...

terembura · http://lassan-a-testtel.blog.hu/ 2008.09.30. 00:34:14

A légkör széndioxid-tartalma jelenleg kb. 387 ppm (azaz egységnyi térfogatú levegőnek háromszáznyolcvanhét milliomod része)

Erdőben, hajnaltájt elérheti az 500-700 ppm-et.

Irodában 1000 ppm (0,1%) alatt normálisnak tekinthető.

1%, azaz 10000 ppm alatt semmiféle élettani hatása nincs, ennél a koncentrációnál egyes emberekre hosszabb idő után álmosító hatása van.

2%-os töménység alatt a legtöbb ember észre se veszi a jelenlétét.

2% fölött szorító érzést okozhat a mellkasban vagy mélyebb, szaporább légzést.

Ezen a szinten néhány óra után acidózis (a vér savasságának növekedése) következhet be, de csak ritkán.

A kilégzett levegő széndioxid-tartalma 3,8%.

3%-nál megduplázódik a légzés gyakorisága, 5%-nál már négyszerese a normálisnak.

5% fölött közvetlenül toxikus.

7-10% között szédülést, fejfájást, látási és hallási rendellenességeket okoz, néhány perctől egy óráig terjedő kitettség után eszméletvesztést.

Ennél magasabb koncentráció kómát, agykárosodást majd halált okoz. A hatást súlyosbítja, hogy ilyen magas széndioxid-szint egyben csökkent oxigéntartalommal is szokott járni.

www.inspect-ny.com/hazmat/CO2gashaz.htm

A lényeg az, hogy a jelenlegi széndioxid-szint huszada sincs annak, ami bármiféle egészségügyi problémát okozna.

Molnárgörény · http://molnargoreny.blog.hu 2008.09.30. 13:24:02

Terembura, ez picit téves, az 5% már tudtommal masszívan altató-mérgező hatású, egyre mélyebb alvással és légzésdepresszióval - de az alacsonyabb koncentrációkat tekintve így igaz, ahogy írtad.

abandi 2008.10.01. 01:49:16

Szóval akkor nem mérgező, csak halálos....
Na ezt is megtudtam.
Épp a minap néztem a Spekrum tívít oszt ott aszonták, hogy az oxigén sokkal nagyobb tömegben van a naprendszerünkben, mint a Földön....hukkk....
Állítólag:
A német, közép-európai tudósok sokkal közelebb álltak a fizikai "csodákhoz", mint a brit nemzetközösségiek....
Na, most azt szeretném kérdezni, hogy miért konvergál a tűzifa ára a kőolajhoz???
Csak nem valami kereskedőféle eszmefuttatás miatt...?

terembura · http://lassan-a-testtel.blog.hu/ 2008.10.14. 22:35:40

Fentebb idéztem egy kutatást, ami kínai és indiai gyémántokban mikroszkopikus szénhidrogén-zárványokat mutatott ki.

A dolog másik oldala is létezik. Bizonyos nehézolajoknak elég magas az oldott diamondoid tartalma (pár milliomod rész). Ezek olyan szénhidrogénmolekulák, amelyeknek az alapszerkezete megegyezik a gyémántéval, azaz olyanok, mintha a gyémántrácsból lenne kimetszve néhány cella s a külső, szabad vegyértékek mentén az egész hidrogén-burkolatot kap.

Az első, legegyszerűbb ilyen molekulát, az adamantánt 1933-ban fedezték fel Csehszlovákiában, kőolajban. Ez egyetlen gyémánt-cella (10 szénatom), amit kívülről 16 hidrogénatom zár le. Kámforillatú, színtelen kristályos anyag. Egyébként egyik származéka, az aminoadamantán később elég jó vírusellenes gyógyszernek bizonyult, de állítólag a Parkinzonkór esetén is csökkenti a remegést.

en.wikipedia.org/wiki/Adamantane

Ezt és a sor következő két tagját, a diamantánt és triamantánt (két illetve három egymáshoz csatlakozó gyémántrács-cella) nagy nehezen még lehet szintetizálni laboratóriumban (bár igen drágán, grammját száz dollár körül), ennél nagyobb, bonyolultabb diamondoid molekulát azonban eddig nem sikerült létrehozni egyáltalán.

Valószínűleg azért nem, mert 30 kbar alatti nyomáson a gyémántszerkezet csupán meta-stabil, magától nem szeret létrejönni, sőt, lassan (bár normál hőmérsékleten tényleg baromi lassan) átalakul grafitszerkezetté illetve ebben a nagyságrendben inkább egymáshoz csatolt, benzolhoz hasonló aromás gyűrűkké. Spontán létrejöttéhez csak száz kilométernél mélyebben elég nagy a nyomás, mélyen a kéreg alatt, már a földköpenyben.

Bizonyos szempontból nézve maga a gyémánt is szénhidrogén. Ugyanis a gyémántkristály felületén a szabad vegyértékeket mindig hidrogén köti le. Friss törés esetén a levegőben levő bármily csekély nedvesség is elég ahhoz, hogy az aktív szénfelület önmaga burkolásához elegendő hidrogént tépjen ki a vízmolekulákból.

Ezért a gyémánt állítólag zsíros, műanyagszerű tapintású, bár nyilván kevesen fogtak akkora gyémántot a kezükben, hogy ez nyilvánvaló legyen. Megjegyzem ugyanakkor bizonyára piszkosul hidegnek is hat az anyag, lévén a gyémánt a legjobb hővezető, ötször olyan jó, mint a réz.

Kőolajban, mint említettem, vannak apró, nanométer nagyságrendű gyémántszilánkok - más nézőpontból gyémántszerkezetű makromolekulák. Méghozzá a triamantánnál jóval nagyobbak is. A Texaco (már négy éve) nagyobb mennyiségben is von ki ilyen anyagokat az olajból, egyelőre kutatási célokra. A kivonat 11 gyémántcellából álló molekulákat is tartalmaz mindenféle érdekes alakban, köztük rúd, lemez és csavarformájút is.

Space Daily
Diamondoids Can Be Refined From Crude Oil
by Charles Choi
New York (UPI) May 07, 2004
www.spacedaily.com/news/energy-tech-04ze.html

Azt azért megjegyzem, hogy amennyire tudom, élőlényekben gyémántszerkezetű makromolekula egyáltalán nem fordul elő.

abandi 2008.10.15. 13:12:46

Én még hozzá tenném ezt:
A múltkor beleolvastam egy 1960-as könyvbe...(A Föld címűbe) és az ottani kéreg-köpeny-mag keletkezési-viselkedési teóriák lényegében ma is megoldatlanok, vitatottak...
Irány: a Mars...!