Már párszor kifejtettem, hogy Orbán Viktor semmivel sem több, mint a kisebbik rossz - és azt is, hogy mennyire nem demokrata és européer stílus az, hogy egy félsikeres kormányzás, majd két nyerésre álló választás elbukása után fel sem merül a vezetőcsere, sőt, félájult tisztelettel veszik körül Viktort, a nemzet majdani megmentőjét.

Na de ami most történt, az már minden határon túlmegy. Mádi László - aki mellesleg ősfideszes - néhány gondolatban fel merészelte vetni, hogy az ingatlanadó esetleg bevezethető. Naná, hogy a baller média nem a gondolatok lényegét idézte - mármint hogy semmiképpen sem most, és semmiképpen se általánosan, hanem kifejezetten csak a drága ingatlanokra, ami azért nem mondható abszolút eretnekségnek (a Fidesz a luxusadóhoz is meglehetősen kétesen viszonyult, de azt egyértelműen és elvi jelleggel nem merték elutasítani).

Mádi Lászlót ezután vita és ellentmondási lehetőség nélkül úgy baszták ki a nagypolitikából, hogy a taknyán csúszott... Ezt már az UFI-Reakció-Mandíner is sokallotta, holott a valaha szintén sokszínű blog derekasan beállt a Fidesz-kampányba...

Félelmetes. Hiába nyivákolnak hibáról, stratégiáról, taktikáról, bármiről: Mádival kapcsolatban semmilyen probléma nem merült fel húsz éve tartó parlamenti képviselősége során, és a párt egyik neves személyisége volt. Még ha most a jelen Fidesz-kampányszöveggel némiképp szembenyilatkozott is (bár ismétlem, Mádi egyáltalán nem állított semmi olyat, hogy a maszopos ingatlanadót bármilyen szinten is támogatná), miféle párt az, ahol egyetlen téves - de se nem sértő, se nem durva, sőt, adott esetben megfontolandó - megnyilatkozásért egy kipróbált harcostársat úgy hajítanak a szemétre, mint egy teletaknyozott papírzsebkendőt?

Miféle pártdemokrácia az, amelyben még higgadt és értelmes vitára sincs joga senkinek?

Miféle kormány lesz az, amelyik az egyre paranoiásabb minidiktátor alatt majd a nyakunkba ül? Talán ha valami nem tetszik, és leírom a blogomban, rögtön elvisznek???

Szégyen. Szégyen. SZÉGYEN!!! A jelek szerint nem hiába mondják, hogy az alacsony emberekkel vigyázni kell... Hitler és Sztálin egyaránt kistermetű volt, és a pszichológusok úgy vélik, hogy a mélynövésű emberkék hatalmi vágyai és hatalomhoz való viszonya sokkal veszélyesebbek a többiekre, hiszen ők kompenzálják ilyenkor azt, hogy különben a szó szoros értelmében kellemetlenül fel kell nézniük a mellettük állókra. Ceausescu is törpe kis szar volt, vastagtalpú cipőben járt, és a nagy ünnepségeken zsámolyon meresztette magát a karzat mögött...

Valaha a Fideszben mindenféle irányzat létezett - elvégre még Fodor Gábor is innen indult... Mostanra oda jutott a kormányzati szerepre váró párt, hogy van egy masszív központi akarat, amelyről már vitatkozni is tilos.

Ha én szocialista párt lennék, most azonnal megkeresném Mádi Lászlót, és felajánlanám neki a miniszterelnök-jelöltséget - semmi esetre sem kevesebbet. Aztán a kampányt azonnal átfordítanám a "higgadt párbeszéd embere"-stílusra, és csakis azt hangsúlyoznám, hogy Orbán milyen diktátor. Elvégre az SZDSZ-t is Fodor Gábor látványos átvétele és élre állítása segítette át az 1994-es választáson (ezzel tudta a szadesz utoljára azt a látszatot kelteni, hogy demokrata, és értékeli az eltérő véleményeket is), ahol a párt utoljára ért el ténylegesen számottevő eredményt. Persze az MSZP az idiotizmus másik fele: efféle radikális és értelmes megoldásra aligha hajlanak, már csak azért sem, mert ők aztán végképp nem olyanok, akik holmi jöttmentet megkínálnának a hatalommal. Holott a hatalomra másképp semmi esélyük, de annyi eszük nincs, hogy ezt belássák, és megpróbálják az ál-újítás helyett a valódit...