Molnargoreny: "Már azt is olvastam konzervatív blogokon, hogy az éghajlatváltozásról beszélni PC duma"

Amit a szölöröl irtál, az szép. Viszont hogy van-e éghajlatváltozás vagy sem, illetve hogy PC duma-e, az más kérdés. Nagyon sok konzervativ, söt szélsöjobbos helyen is nyomatják világszerte, tehát nehéz igy minösiteni.

A személyes véleményem az, hogy parasztvakitás és gumicsont, ugyanúgy, mint a dohányzás elleni kampány. Azt pl. eredetileg azért kezdték, hogy a melósnak (és az irodistának) még cigarettaszünetet se kelljen adni, aztán túlszaladt, igy hamarosan a kocsma is egészséges lesz (nem számitva a tablettás bort), viszont beszélgetésre alkalmatlan. Ugyanakkor a népegészségügyi hatása legalábbis kérdéses, miután pozitive és biztosan tudjuk, hogy a várható élettartamot elsö, másod és harmadsorban a szegénység és túlmunka röviditi meg, az összes többi csak ezek után jön. Tehát normális világban értelmes politika ezzel kezdené a rendcsinálást ilyen-olyan pótcselekvés helyett.

Visszatérve az éghajlatváltozáshoz. Egyedi idöjárási események, mint idén az enyhe tél és a nyári nagy meleg az éghajlatról semmit sem mondanak. Idöjárás mindig is volt és voltak szélsöségek is. Ez egyszerüen a rendszer fizikai természetéböl következik, ami erösen kaotikus, igy nagyon pontos, egzakt értelemben - kiszámithatatlan. Más szóval: olyan, mint az idöjárás (vagy a nök hangulata).

Éghajlatváltozás detektálásához hosszabb idösorokra van szükség. Mármost rendszeres meteorológiai mérési adataink legfeljebb 150 évre visszamenöleg vannak, de közben rengeteget változtak a mérési technikák, a meteorológiai állomások közvetlen környezete, maguknak az állomásoknak a helye, stb. igy csak bonyolult, ezért nehezen verifikálható módszerekkel lehet homogén adatsorokat elöállitani. Tekintve hogy pl. az átlaghömérséklet a klimaváltozás hivei szerint is legfeljebb néhány tized fokot emelkedett az elmúlt évszázadban, még az sincs kizárva, hogy az észlelt hömérséklet-növekedés csak a mérés valamilyen szisztematikus hibájából ered.

A jövöre vonatkozó elörejelzések még ennél is problematikusabbak. Ezeket számitógépes modellekre szokták alapozni, a modellek megbizhatóságának ellenörzése azonban megoldatlan, maguk a modellek pedig hihetetlenül elnagyoltak. Többnyire az a legnagyobb gond velük, hogy ha múltbeli adatokkal táplálják meg öket, akkor is egészen mást "jósolnak", mint ami késöbb ténylegesen bekövetkezett.

Annyit tudunk biztosan, hogy 1959 óta a Mauna Loa tetején (Hawaii) folyamatosan emelkedik a levegö mért széndioxidtartalma, kb évi 1,6 milliomodrésznyivel. Ugyanez a déli sarkon 1957 óta évi 1,3 ppm emelkedést mutat. Lakott vagy akár csak növényzettel boritott területekhez közelebb a mérési adatok széles határok között össze-vissza változnak és gyakorlatilag értékelhetetlenek.

A széndioxid mint üvegházgáz eléggé jeletéktelen a többihez - elsösorban a vizpárához - képest. A széndioxidnak csak egy lényeges elnyelési vonala van a közeli infravörösben (a viznek sok), azon a frekvencián viszont olyan erös az elnyelés, hogy a légkör ott tök átlátszatlan. Ez azt jelenti, hogy a széndioxid-koncentráció növekedése a sáv közepén nem növeli az elnyelést, csupán szélesiti az elnyelési sávot. A sávszélesség azonban nem a koncentrációval arányos, hanem annak logaritmusával, ami azt jelenti, hogy mindig duplázni kell a koncentrációt ahhoz, hogy az elnyelés egyenletesen növekedjék. Ennyire gyorsan azonban nem nö a széndioxid szintje, a mért növekedés közel lineáris.

További gond az, hogy a széndioxid jól oldódik vizben (lásd szódaviz), ezért az óceánok széndioxidtartalma nagyságrendekkel nagyobb, mint a légköré, ugyanakkor kevéssé értjük a viz és légkör közötti gázcserét befolyásoló okokat.

A "napállandó" változásait szinte egyáltalán nem ismerjük, mert földi mérések a sok zavaró körülmény miatt abszolút megbizhatatlanok, müholdas adatok pedig csak az elmúlt 15-20 évre vannak, bár kalibrációs problémák miatt azok körül is sok a vita. Márpedig az, hogy milyen meleg van, nyilván elsösorban attól függ, mennyire süt a nap.

Az utolsó jelentös éghajlatváltozás tizenháromezer éve kezdödött és kb. háromezer évig tartott. Akkor ért véget az utolsó jégkorszak, akkor olvadt el a nagy észak-amerikai és észak-európai jégpajzs, az óceán szintje több mint száz métert emelkedett és egészében jó nagy volt a felfordulás. Azóta, az utóbbi tizezer évben nagyon stabil az éghajlat, az átlaghömérséklet ugyan ingadozott, de még két fokot sem változott (korábban tizet is). Ezzel együtt ötezer éve, a római császárkorban és Árpádházi királyaink idején európa valamivel melegebb volt mint most, az egész tizezeréves idöszak során pedig inkább hült, mint melegedett. Leghidegebb (és legszárazabb) a kiegyezés utáni évtizedekben volt, akkor a Velencei tó pl. annyira kiszáradt, hogy Gárdonyból Sukoróra szekérrel mentek át a tómedren keresztül - és porzott az út!

Egyáltalán nem értjük, mitöl olyan stabil az Észak-Atlanti térség éghajlata a holocénban. A megelözö kétszázezer évben a grönlandi jégminták tanúsága szerint folyamatosan vadul változott az éghajlat, a leghosszabb, a jelenkorihoz hasonlóan stabil periódus se tarott háromezer évig. Ennél régebbi adatunk meg nincs, mert kb. kétszázezer éve olyan meleg volt, hogy a grönlandi jég az alapközetig leolvadt. Mondjuk ez tényleg érdekes tudományos probléma, de amennyire én tudom, egyelöre fingunk sincs arról, hol keressük a megoldást. Pedig nem mindegy, mert enélkül a stabilitás nélkül lehetetlen lenne a mezögazdaság és milliárdszám halna éhen a nép. Annyi azonban látszik, hogy melegebb idöszakokban általában stabilabb volt az éghajlat, mint a hidegebbekben.

Mármost akár van felmelegedés, akár nincs és ha lenne, akkor akár van ahhoz köze az emberi tevékenységnek akár nincs, nekünk nyilván az a dolgunk, hogy a magyar nemzeti érdekek szempontjából vegyük szemügyre a dolgot és azokhoz szabjuk a cselekedeteinket.

A legvadabb prognózis szerint 2100-ra a Kárpátmedence olyan meleg lesz, mint mostanában Firenze környéke. Nem tudjuk, hogy igy lesz-e, de ha igy lesz, akkor sem válik az ország lakhatatlanná. Én voltam Firenzében többször is és mondhatom, nagyon is kellemes, lakható és termékeny vidék. Ami a csapadékot illeti, minél melegebb van, az annál több. Ez egyszerü fizika: melegben jobban párolog a viz. Persze változhat az idö- és térbeli eloszlása, de a téritöi leszálló áramlás olyan messze van tölünk, hogy itt még akkor sem éreztetheti a hatását. Ez azt jelenti, hogy az országból nem lesz sivatag (emiatt aggódjanak a spanyolok), egyébként meg Magyarországon mindig a hüvösebb periódusok voltak szárazabbak - a jégkorszak idején különösen (akkor fújta ide a szél a sok löszt Lengyelországból).

Mindebböl az következik, hogy nekünk NEM érdekünk rengeteg pénzt költeni a széndioxid-kibocsájtás csökkentésére. Az egyéb szennyezöanyagok kibocsájtását persze tényleg csökkenteni kell, különösen a mérgekét, de az egészen más tészta.

Azt sem árt végiggondolni, hogy ez a széndioxid-hisztéria kinek is áll érdekében. A gazdaság müködtetéséhez mindenképp kell az energia. Az un. "alternativ" ill. "megújuló" energiaforrások nevetségesek. Egyrészt sokkal drágábbak, tehát állami támogatás (az adófizetök pénze) nélkül nem versenyképesek, másrészt úgysem lehet a teljes energiafelhasználás néhány százalékánál többet ilyen forrásból fedezni. Azt meg máris jól látjuk, hova vezet a kukoricából készült üzemanyag: felmennek az élelmiszerárak, mert közvetlenül kell versenyezniük az üzemanyagárakkal. Ezzel szemben tudjuk jól, hogy szénböl is lehet(ne) csinálni mübenzint, a háború alatt csináltak is, sokat. Azóta meg csak-csak fejlödött valamit a technológia.

Villanyt ipari mennyiségben és elfogadható áron csak vizierömüben, atomerömüben vagy höerömüben lehet termelni. Vizienergia annyi van, amennyi (a Kárpátmedence közepén kevés). A höerömüben meg vagy szenet égetünk, vagy szénhidrogént. Mármost ha az egységnyi villamosenergia megtermeléséhez kapcsolódó széndioxid-kibocsájtást minimalizálni akarjuk, akkor egyértelmüen az atomerömü a pálya. Höerömü esetén pedig a szénhidrogének égetése feleannyi széndioxidot termel, mint a széné (mert ilyenkor a hidrogén is elég, de abból viz lesz). Igy a széndioxid-hiszti elsöszámú nyertese az atom-lobby, a második a szénhidrogén-érdekeltségek, mig az egyértelmü vesztes a szén.

Tekinteve hogy a kiégett atomerömüvi fütöelemek feldolgozása és tárolása rengeteg problémát vet fel és sok rajta a hosszútávú rejtett költség, szénhidrogénünk (földgáz és köolaj) pedig nincs elég, maradna a szén (mert az van, rengeteg). De ha azt meg nem lehet, akkor vesztettünk. Ennyi.

Ahhoz képest, hogy általános vélekedés szerint a globális felmelegedést tagadó álláspont képviselöit (akiket sokszor már úgy kezelnek, mint a holokauszt-tagadókat) az olajtársaságok pénzelik, a tényleges érdekviszonyok méltóak a figyelmünkre.

Egyébként ha tényleg félünk a globális felmelegedéstöl, akkor elöször a tejröl, vajról és sajtról kell leszoknunk, mert a tehén nyolcvanszor annyi üvegházgázt bocsájt ki (fingik), mint egy gépkocsi. Igen, a metán is üvegházgáz, ráadásul SOKKAL durvább, mint a széndioxid.

Pár évtizeden belül ez az egész kérdéskör úgyis elavul, mert minden napenergiával fog járni. Ehhez csak az kell, hogy legyenek hatékony és olcsó (a tetöcserépnél nem drágább) napelemeink, amik nem villanyt termelnek, hanem cukrot, továbbá legyen hatékony és olcsó tüzelöanyag-cellánk, ami cukros vizzel jár és villanyt termel. Molekuláris nanotechnológiával mindkettö megvalósitható.

Nyilván ez a végsö megoldás, mert a Nap itt van és úgysem tudjuk kikapcsolni. A baj csak az vele, hogy egyrészt a napelem drága, másrészt a fránya jószág nappal szeret sütni és nyáron, nekünk meg az energia leginkább éjjel kell és télen. Megjegyzen a cukor azért jó, mert elég sok energia belefér, ugyanakkor nem gyúlékony és nem is robban, igy decentralizáltan tárolható. Még akkor is, ha ismerünk olyan terroristát, aki állitólag cukorral akart robbantani.

Szent ég!-:) Kedves terembura, tényleg nem szabad leírnom egy talán pongyolácska félmondatot, mert olyan komment-tehervonat érkezik, hogy elgázol és kilapít. Légyszíves írjál már blogot magad is (vagy ha írsz, linkeld be, hogy olvashassam), ugyanis ez nem komment, hanem poszt - helyesebben, 4-5 poszt!

Nehogy letolásnak érezd! Én nagyon szívesen olvasom az írásaidat, mert érdekesek, alaposak, és értelmes ember gondolatait tükrözik.

Ami a leírtakat illeti: természetesen cáfolni nem tudom, amit felsoroltál. Én a kérdést nem is tudományos alapossággal szemlélem, hanem kizárólag saját életem erősen szubjektív tapasztalatait hozom fel. Gyerekkoromban - ami a hetvenes években volt - minden télen mentünk szánkózni, és a fehér karácsony szinte állandó volt. Továbbá télen fáztam doszt (bár olyan cingár kölyök voltam, hogy a saját hőszigetelés a nullával volt egyenlő). Nyáron meg általában a 30 fok volt a nagyon meleg, a 38-40-re nem is igen emlékszem. A 30 fok nekem sose volt sok, szívesen elvagyok benne, sőt, engem a 40 se zavar annyira, mint másokat. Régről nem emlékszem 28 fokos márciusra, míg manapság ez szinte minden évben kialakul.

Egyszóval: nekem szubjektíven tűnik úgy, hogy Magyarország klímája a 20-30 évvel ezelőttihez képest melegszik. Nem is okvetlenül a matematikai átlag szerint, hanem az emberek és a természet "hőérzete" szerint. Szinte minden korábban érik, és például az általan azért elég jól ismert halak téli aktivitása is növekszik (na jó, ebben benne lehet az, hogy egyre ügyesebb horgász vagyok, és régen nem is igen mentem télen). De sok, régóta télen is horgászó emberke figyel meg hasonlót. Vagyis: az is lehet, hogy az éves átlag nem változott érdemben, a megoszlása mégis olyan, mintha akár 3-4 fokot melegedtünk volna. Ez elég hülyén hangzik, de nekem ez a szubjektív véleményem.

A jövőbeli energiafelhasználásban remélem, igazad van... Az atomerőművel kapcsolatban én nem vagyok igazán elutasító, bár a használt fűtőelem csakugyan gond (nem kéne a Holdra vinni, az úgyse lesz lakható?).

Majd ha kiforr a Bianca, esetleg leülhetünk mellé, mert ahogy elnézem, talán szóban jobb volna mindezt megvitatni, nem?

Ejha, Terembura, nagyon érdekeset írtál - tényleg blogolhatnál. Ott lennék az állandó olvasóid között én is.

Két éve kimentettem a lomtalanításból másfél évad Élet és Tudományt, 1971-72-ből. Három dolog megmaradt belőlük (több is, de ezekről gondolom, hogy érdekesek):
1., Akkor találták fel az "önbontós" konzerveket Japánban.
2., A négyes metró körüli viták akkor is ugyanott tartottak, mint most (azaz egy évvel ezelőtt, mikor olvastam).
3., Már akkor is azon ment a sírás, hogy bezzeg régebben télen volt tél és nyáron volt nyár.

a teremburáját, terembura:) ez kurva jó és érdekes vót. egészen más szemmel látom má ezt a global wormingot (jönnek a férgek:)
MG, a Bianca tőke kapható kertészetekben? (bocs, ha böszme kérdés vót)
én jelenleg a bodzaboron gondolkodom. az ilyen színes gyümölcsök tele vannak antioxidánsokkal, meg egyéb egészséges szarokkal, az erjedés meg élvezhetőbbé is teszi:)

Kösz hogy ennyire unszoltok a blogolásra (egyébként a fiam is ezzel zaklat), de igy is kevés az idöm, még csak ez az újabb csapda hiányzik :)

Majd ha beadom a derekam, szólok, illetve beteszek egy elegáns linket a blog.hu-s profilomba, az látni fogjátok.

Atomhulladék: a Hold jó lenne, de hogy juttatod oda az anyagot? A rakéta-baleset sokkal gyakoribb, mint a földi hulladéklerakók szivárgása. Még csak az hiányzik, hogy egy-két felrobbant rakomány országnyi területeken szóródjon szét. Egyébként szerintem lehetséges a jó, tartós, biztonságos elhelyezés, ha nem is olcsó. Az igazi probléma az örzés. A kiégett fütöelemekben vannak elég hosszú felezési idejü radióaktiv izotópok is, plutónium 239 pl. jó sok. Ez utóbbinak huszonnégyezer év a felezési ideje, egyszerü kémiai módszerekkel kivonható a fütöelemekböl - különösen akkor, ha azok már pihentek pár száz évet, igy a rövid felezési idejü izotópok pusztulása miatt lecsökkent a radioaktivitásuk. És nagyon könnyü bombát csinálni belöle. Ezért a hulladéktemetöt illik pár százezer évig folyamatosan örizni, különben jönnek a cigányok és plutóniumbányát nyitnak, a terméket meg eladják a szabadpiacon. Ha csak az utóbbi ezer év történelmét nézem, akkor is lett volna pár "lyukas" évtized, amikor senki se fizetett volna az örzésért és nem is ellenörizte volna senki az öröket. Nem igazán látom, hogy mitöl lenne kevésbé turbulens az eljövendö kétszázezer év történelme, mint az eddigiek.

Egyébként ha mégis lehetséges lenne a folyamatos örzés, akkor meg ennek költségeit illene beleszámitani az atomenergia-termelés árába. Ettöl viszont az megfizethetetlenül drága lenne - egyetlen hulladéklerakó örzésének összköltsége elvinné Magyarország jó pár évi teljes nemzeti jövedelmét. Persze ez olyan költség, amit nem kell azonnal megfizetni, de nem árt tudni, hogy az atomenergiával tulképp igen hosszú lejáratú hitelt veszünk fel.

Régi szép idök: Az emlékezet furán müködik. Én is úgy emlékszem, hogy gyerekkoromban nyáron nyár volt, télen tél, tavasszal meg tavasz. Ugyanakkor arra is emlékszem, hogy nagyanyám mennyit panaszkodott arra, hogy "megbolondult az idöjárás" mert "ezek" robbantgatják az atomot (ez még az atomcsend egyezmény elött volt - igen, ilyen öreg vagyok). Szerintem az a kulcs, hogy gyerekkorunkban nem nézzük annyit a naptárt, igy egy februári "tavaszi" nap igazi tavaszként marad meg az emlékezetünkben, stb. A boldog hetvenes évekröl, amikor molnargoreny minden télen szánkózni ment annyit, hogy 1972-73 telén egy szem hó nem esett, legalábbis Hódmezövásárhelyen nem. Ezt azért tudom ilyen biztosan, mert akkor és ott voltam katona és ugyan egész télen fenyegettek a hólapátolással, de erre végül nem került sor. Párszor ugyan reménykedve lezavarták a századot az udvarra hólapátokkal, de csak esö esett és a kavicsot kaparásztuk. No meg jól eláztunk, persze.

terembura - ez igen : )

Mai, manipulált világunkban nem lehetünk biztosak abban, hogy az általad vázoltakat vajon nem a benzinlobbi fejesei adták-e a szádba (vagy ujjaidba, amivel begépelted)... Itt olyan óriási érdekek (és pénzek) feszülnek egymásnak, hogy azt szerintem el sem tudjuk képzelni.

Tavaly vagy tavalyelőtt olvastam a National Geographicban, hogy Földünk olajkészletei tíz-tizenöt évre elengedőek, ha a mostani ütemben nő a fogyasztásának mértéke.

Ez az adat nekem egyrészt gyanús, mert ez rendkívül rövid idő, és az autógyártók még nem nagyon rukkoltak elő igazi alternatívával (vagy a jövőben csak a gazdagok járnak kocsival), másrészt pedig, ha tényleg így van, annyira talán nem kell aggódni a környezetszennyezés miatt. Meglátjuk.

Én személy szerint a napenergia és a nagy fogyasztású autók híve vagyok, ez utóbbiaké azért, hogy minél előbb fogyjon el az olaj, másrészt egy szépen belőtt V8-as hangjánál nincs szebb : )

Számomra a probléma inkább azért sürgősen megoldandó, mert nagyvárosokban rengeteg gyereknek kell súlyosan szennyezett levegőben felnőnie.

Fel is merült bennem a kérdés, hogy a tüdőgondozókat vajon támogatják-e az autógyártók és az olajtársaságok?

Terembura: hadd tiszteljük benned (még egy fronton) a nagy tárgyi tudású bölcs öreget. ;]

Én a V1-est szeretem. Tudjátok, a szárnyasbombát (nem is, de nem lehetett kihagyni).

Amúgy meg, bár ifjonc voltam, de emlékszem, hogy az első olajválság idején is 20-25 évre tették a maradék olajkészletet. Az meg már letelt.

Továbbá: jó fejek vagytok, írok a borról, aztán doszt világpolitizál mindenki ennek apropóján! Azt senki se bökte ki, hogy a fenébe lehet 6 tőkén 23 litere bor?! De ha megkérdezitek, elárulom!

Nekem kicsit gyanús volt, de többek között a borhoz se értek. (A javát inni ugyan szeretem, csak ahhoz meg oly' ritkán jutok hozzá...)

MG, ugyan, áruld már el, hogy lesz neked hat tőkén 23 liter borod? ;]

Úgy, hogy ezeket a terasz fölé, nagy vázszerkezetre, tetőlugasnak neveltem. Így az erélyes növekedésű szőlő már be is nőtte a teraszt, nagyon hangulatos nyári árnyékot adva (mert a tetőlugas akkor árnyékol, amikor az jólesik, de beengedi a napot, amikor sütkérezni kellemes). A termést korábban visszafogtam a gyors növekedés érdekében, aztán amikor elérte a teljes méretét a lugas, a visszafogás (fürtök eltávolítása) immár nem kellett. Lesz egy másik is a csónakház fölött, a kettő együtt fénykorában egy hektót is összeadhat majd.

Az ismert szénkészlet valami nyolcszáz évre elég és - mint emlitettem - szénböl lehet mübenzint csinálni. Ez nem puszta elmélet, a háború alatt a németek tényleg gyártottak belöle sokat. Csak aztán a gyárak részben le lettek bombázva, részben felrobbantották öket a megszállás után. Mégiscsak ciki - és stratégiai szempontból megengedhetetlen - ha Európa önellátó üzemanyagból.

Ami az olajkészleteket illeti, csak Kanadában évszázadokra elegendö olajpala van. Igaz, a palából nem olyan könnyü kiszedni az olajat mert abból magától nem jön ki. De már a mai olajárak mellet is gazdaságos a kitermelés, ezért újra megnyitották az elsö olajválság idején létesitett majd késöbb bezárt bányákat.

Egyébként a büdös autókat én se szeretem városban. De az autó nem a széndioxid miatt büdös (mert annak nincs szaga és nem is mérgezö), hanem az egyéb tökéletlenül elégett maradványok miatt. A megoldás nyilván a villanyautó. A szerkezete is sokkal egyszerübb, mert a villanymotor kicsi és alacsony fordulatszámon is leadja a nyomatékot, igy beszerelhetö minden kerékagyba - akkor pedig nem kell sebváltó, differenciálmü meg egyéb feleslegek. Villanyt legjobb lenne cukorból, aluminiumból, ilyesmiböl szedni közvetlenül, tüzelöanyagcellában égetve, de ez még fejlesztést kiván.

Pillanatnyilag egy állandó fordulatszámra optimalizált belsö égésü motor a legjobb, gererátorral, viszonylag kevés akkuval, fékezéskor villany-visszatöltéssel. Igy külön fék se kell, a megoldás elég takarékos, a motor nagyon tiszta égést tud produkálni. Az ilyen hibrid autó nagy sorozatban gyártva sem nem bonyolultabb, sem nem drágább a mostaniaknál. Ugyan miért nem ilyennel járunk?

Vaffanculo: igen, Bianca kapható szinte mindenhol. A nagy előnye, hogy rezisztens fajtaként nem betegségérzékeny, így nem kell permetezni sem - márpedig egy gyerekek által is naphosszat használt terasz esetében ez kardinális kérdés. Én ezeket 8 év alatt egyszer se permeteztem, még tavaszi rezes lemosást se kaptak. Szőlőlevél-atka ugyan van rajta egy kevés, de az egyszerű mechanikus védelemmel (az erősebben fertőzött levelek levágása, elégetése) megoldható. "Hátránya", hogy a fürt nem mondható "piacosnak": meglehetősen aprószemű, és aránylag kicsi. Ugyanakkor jóízű, a gyerekek enni is szeretik.

Terembura: gondolom, azért, mert elég sok mai ipari érdeket sértene a dolog bevezetése, nem?

Vaffanculo: ha Biancát akarsz telepíteni, a következőkre figyelj. A telepítés előtti alapos mélyforgatást tetemes szervestrágya-deponálással erősen javaslom. A lazább talajt kedveli bár ez az alanytól is függ. Mivel erélyes növekedésű, mindenképpen a nagyobb tőkeformák célszerűek - akár egyetlen tőke képes több négyzetmétert lefedni. Fagyra sem különösebben érzékeny, ezért az alján nevelt biztonsági fagycsapok sokasága szükségtelen, ha akarsz fagycsapot hagyni, egy elég, és azt minden évben egyrügyes csapra metszd vissza. Én a tetőlugast cseres főágak mellett rövidcsapos váltómetszéssel tartom fenn: mivel hosszú ízközű, a felkopaszodás elég gyors, de az alsóbb részekből a cseres főágak néhány évente leválthatóak.

MG nagyon szépen köszi, valszeg megpróbálom. csak még hejet kell keresnem neki:)