Magyarország a politikai gazemberek által tönkretett letargikus romállam. Vétkesek a háttérben lapuló tudósok, civilek, az írástudók. A nemzet valódi sírrablói a kisebbségi jogokat turbózó, valójában a magyar érzelmüeket szándékosan sárba taposó jött-mentek, akik liberális maszlag mögül vadidegen érdekekért jól megtömik zsebüket-büntetlenül.

Nem büntetlenül, hanem ilyen-olyan érdemrendekkel meg is jutalmazva, ha egészen pontosak akarunk lenni...

a második bécsi döntést is elfogadták a nyugatiak, és azért nem vettek rajta részt, mivel kijelentették, hogy őket nem érdekli ez a térseg.

Igen Charlie, így van, de a magyar diplomácia elfelejtette/elmulasztotta ezt írásban konfirmáltatni velük. Más kérdés, hogy a háború után az se ért volna semmit...

Az alkotmány nem tisztelete nem jogi, büntetőjogi kategória, ezért ne is reménykedj körömletépésben.

Számodra olyan Magyarországról szólhat az Alkotmány, amilyet szeretnél oda képzelni, de jogi kodifikációban kultúrált szakember, ha lehet, szakkifejezést fog használni. Az ország földrajzi megnevezése Magyarország, nem Kismagyarország, nem Csonkamagyarország, stb. Az, hogy Te a bécsi döntést még legitimnek, érvényesnek tekinted, szintén Te ügyed.

A bizonyos függetlenségi és szuverenitási kérdésekről annyit, hogy az EU és a NATO kérdését összemosni a szovjet megszállással erőteljes sarkítás. A szovjet megszálláshoz nem kellett a lakosság, a parlament beleegyezése, és nem foglalták pl. bele az Alkotmányba. Ez önkéntes dolog volt, és sirathatjuk az eladott függetlenséget, de ugyanennyit kellett hozzátenni a többi tagállamnak. Szóval sírdogálhat az ember, hogy megint eladtuk magunkat. Csak ez egy önkéntes szövetség, bizonyos előnyökért és feltételekért cserébe. És mint olyan, elvileg kölcsönös.

Azt kell mondjam, hogy a demokrácia fogalmába az általad Gyurcsánnyal szimbolizált jelenség is belefér bőségesen. Ígérgetett rendesen, de azóta senki sem állt fel Viktorék köréből. hogy "bocsi, minket megvezettek, azért mertünk 2x annyit ígérni". Nem tudom hol éltél, baloldali szavazók jelentős része bizony nem hitte, hogy a Paradicsomban élnénk. Egyszerűen látták, hogy ismét van 2 választási lehetőség, és akár elfogadod, akár nem, Viktort és a körülötte lévő bohócokat még jobban utálták, mint az mszps majmokat. Jópofa hazugság az is ám, amikor árpádsávos emberkék hőbörögnek az utcán és üvöltözik, hogy itt hazugság volt/van/lesz. Ők eleve nem hiszik el egy baloldali, mszp-s szavát; régen sem tették. Ergo őket aztán annyira át sem verhették.
A tiltakozás érdekes dolog, volt itt már előtte is hídlezárás, egyéb bohóckodás újraszámlálással. Persze régen volt. :-)

A jogállam definíciója nem összeegyeztethetlen bizonyos visszás, az emberi igazság- és egyenlőségérzetet sértő jelenségekkel, döntésekkel, eljárásokkal. Bizony, amit itt felsoroltál, az mind a jogállami keretek között zajlik. Akkor volna értelme megkérdőjelezned ezt a fogalmat az itthoni állapotok esetében, ha pl. nem a rendőrésg, hanem a Párt járna el mondjuk a felsorolt ügyekben; vagy olyan jogszabályra hivatkoznának, ami nem volna ismert, mert tegnap hozták és mától érvényes. A jogállamiság nem egyenlő az igazsággal, főleg nem a mindenki számára egyenlő igazsággal. Egyenlőség már sokkal életszerűbb volna, de ez sem garantált.
Az általad felsorolt két ügyben (tomcat és Zorro esete) pedig a végeredmény lesz majd a lényeg. Sajnos ma (is) olyan a helyzet, hogy bírósági szakaszig a hatóságok az embert megcibálhatják, ezen jogállami keretek között. De ezek nem "nem ismert, tudott" dolgok; arról, hogy az átlag ember nem fogja fel, hogy akár 2 évig is bohóckodhatnak vele, míg bíróság elé kerül, attól ez még van. A világon mindenhol, sőt olyan is van, hogy valakit ártatlanul cibálnak meg. Ez nem jó, nem szép; de ezek a keretek.

Amit az Alkotmányról írsz, az nagyjából igaz. Nagyjából. Tény, hogy az eredeti formájában kik hozták létre; viszont a 89-es verzió nem sokban egyezik a régivel. Tényleg átmeneti, erről az összes politikai párt és erő tehet, de hozzáteszem, a már nem miniszter dr. Petrétei József idején készült (állítólag) egy új tervezet. Itt lehetne kígyót, békát kiabálni, de idáig egyik kormány sem erőltette a témát, az aktuális ellenzékkel együtt sem. Nekik ez így jó. Ellenben az aktuális, fontosabb dolgoknak megfelelően azért alakítgattak rajta időközben. (Ld. EU tagság kérdése.)
Másrészt tegyük hozzá, hogy iszonyat nagy munka. Itt elsősorban nemcsak arról van szó, hogy nehéz létrehozni egy ilyen jellegű új alaptörvényt, hanem az, hogy az Alkotmány a törvények törvénye, vagyis az összes törvénynek, kormány, miniszteri, minisztériumi, szakhatósági, ilyenamolyan közgyűlési, polgármesteri ésatöbbi határozatnak, rendeletnek összhangban kell lennie vele. Ez pedig nem fekete-fehér dolog, hanem jogértelmezés. Egy dolog, hogy én azt mondom, hogy ez a 2008. évi XVI. tv. az adóhatóságról x paragrafus y bekezdés akármelyik sora megfelel az alkotmány rendelkezéseinek, de bőven lehet még személy, civil, állami szerv, amelyik nem így gondolja és akkor legyen normakontroll. Az AB előtt így is hevernek jó pár éves ügyek... Namost kijön egy új alaptörvény és biztos lehetsz benne, hogy minden második jogász azzal fog foglalkozni, hogy valamilyen hibát, az új Alkotmány valamelyik pontjának értelmezésével ellentétes mondatot keressen és találjon abban a kisebb joganyagban, amellyel ez az ország rendelkezik.

Én már annak örülnék, ha a jelenlegi és mostani jogszabályok, főleg az alacsonyabb szintűek megfelelnének az Alkotmánynak, sőt, akár a jogi alaptan elveinek (pl. jogforrási hierarchia, mikor egy kisvárosi pl. rendőrségi ügyintéző felülbírál valamilyen szempont, utasítás alapján egy magasabb szintű jogszabályt).

Az, hogy a mostani Alkotmány elfogadása szerinted nem történt demokratikus módon, nagy kaland. Alapvetően a Sólyom-féle alkotmányértelmezésbe nem is fér bele, hiszen nem tekintette (Ő sem) a szabad választások előtti rendszert jogállamnak.
Ellenben Ő azt mondja, hogy formailag rendben zajlott, egyfajta jogállami forradalom zajlott le, tehát az akkori, nem jogállami, nem demokratikus hatalom képviselői elfogadták az általuk ismert legerősebb eszközzel azt az új alaptörvényt, amelyet az akkori ellenzék, a hatalmon lévő erő és a harmadik oldal közösen létrehozott. Itt most vitatkozhatnánk a tojás és a tyúk dilemmájáról, csak nem érdemes.
Többek között ezért átmeneti.

Ellenben ez nem jelenti azt, hogy az Alkotmányt "nem demokratikusn"-nak kellene minősíteni. Főleg nem azért, mert a későbbi, demokratikusan megválasztott OGY-k már megerősítették ezen alaptörvényt.

"Az AB nemegyszer olyan kérdésben sem habozott dönteni, ami egyértelműen a politika hatáskörébe tartozott volna: például, amikor a halálbüntetést alkotmányellenessé nyilvánították."

LÓZUNG. Sőt, nyíltszíni hülyeség. Mitől csak a politika hatásköre egy jogi és társadalmi kérdés, és nem az AB-é (is)? Elvileg minden kérdés, az utcán való köpködéstől a kenyér árán át a halálbüntetésig a politika hatáskörébe (is) tartozik, hoznak róla különböző ötletek alapján, más-más szinteken döntéseket; ha ezt már valamilyen állami szerv, szervezet szintjén teszik, akkor a jogforrási hierarchia elvének megfelelően ebből jogszabály lesz. Ellenben az, hogy egy törvény, más jogszabály (jelen esetben a szintén eredetileg nem demokratikusan választott OGY által megalkotott 1978. évi IV. törvény, vagyis a Btk.) bizonyos rendelkezése (ebben az esetben a 38. § (Főbüntetések felsorolás) első tétele, a 39. § egy az egyben, a 84. §, valamint az ezekre vonatkozó kiegészítések) ellentétes az Alkotmánnyal: ennek megállapítása és jogszabályon kívül helyezése az nem a politika hatásköre, hanem az AB-é. A politikának (?), vagy a politikusi gárdának és az állampolgárnak, meg ebben az országban mindenkinek, kutya kötelessége ezt elfogadni.
Egyáltalán mi az általad meghatározott politika? Mi tartozik alá? És ha ezt definiáltad, akkor mi a hatásköre? Ne válaszolj rá, ez saját ügyed, csak közben ne próbáld felülbírálni, hogy az AB adott jogállami törvények között jól járt-e el.

Egyébként amit feszegetsz, az átmeneti alkotmány, a gyülekezési- és sztrájktörvény, szólásszabadság kérdései sajnos mind nagyon aktuálisak. Itt sajnos igaz az, hogy ezen jelenlegi szabályok, törvények sajnos lózungok, időnként slamposak, általánosak és idejétmúltak. Ne feledjük, ezek olyan jogszabályok, amelyek egy "régi" rendszerben születtek. Nem szabályozhattak, alakíthattak olyan dolgokat, fogalmazhattak meg olyan szempontokat, amelyek akkor sokszor gyakorlati tapasztalat hiánya miatt, szinte ismeretlenek voltak.
Ezeknek a dolgoknak azonban nemcsak a Köztársasági Elnök a rabja. Az egész ország, poltikai világnézettől függetlenül.

daito: úgy írsz, mintha egy jogász és egy politikus veszekedne benned. Amikor a baloldal felé van egy használható érv, akkor jön a jogász, de amikor végképp nincs, akkor jön a politikus aki magasról, minősítgetve ordibál.

A bécsi döntés(ek) nem érvényesek a szó jogi értelmében - de annak idején konszenzuson alapultak. Vérlázítóan szomorú paródiája az igazságnak, hogy a zsarnok Hitler rendezte eddig talán a legigazságosabban Magyarország helyzetét (nem a megszállásra, hanem a bécsi döntésekre értem, mielőtt ordítanál - a megszállás már háborús, katonai kérdés volt). Én ezért a bécsi döntéseket elfogadom és legitimnek tartom, mint ahogy akkor minden nagyhatalom elfogadta.

A NATO-ról még volt népszavazás. Az EU-ról már nem... Ennyit a demokráciáról. Ilyen kérdésekben a "parlamentáris demokrácia" nem demokrácia. Arról nem is beszélve, hogy az ellenérveknek lényegében semmi lehetősége nem volt kifejtődni-elterjedni-mérlegre kerülni. Most aztán szívhatunk...

A Gyurcsány-jelenség a demokráciába belefér? Neked, hiszen a híve vagy... Japánban kisiklott az expresszvonat, lemondott a miniszter. Azonnal, vizsgálat nélkül. Angliában a vak (jaj, de politikai korrekt helyzet!) miniszter egyetlen apró simliért azonnal ment. Itt a pénzügyminiszter egy maffiózó családjával együtt: üzlettársa a börtönben, fiai zsarolók, lecsukott üzlettársa családja másik cége most kapott 160 milliót, Veres maga milliárdokat - Gyurcsány meg a közélet megtisztításáról beszél. Ez neked belefér a demokráciába? A tiédbe, öregem: soha ne is élj másmilyen demokráciában!

Amíg a rendőrség a Párt(od) utasításait teljesíti: amíg Gergényi Gál J. Zoltán mobilhívásával a fülében kommandírozta, hogy NE menjen segítség a tévészékházhoz, addig szamárságot beszélsz. Nem kell ide SA vagy SS, mert a mai magyar rendőrség pártirányítás alatt a feladatot ellátja. Aki azt mondja, hogy valójában nem pártirányítűás van, az hülye vagy hazudik.

Az 1989-es alkotmánymódosításról leírtam, hogy a kerekasztal mellől aláírás nélkül távozó pártok pár hónappal később akár kormányalakításra is képesek lettek volna (SZDSZ-Fidesz-FKGP). Nagyon olcsó dolog ezen ténnyel szemben azt propagálni, hogy formailag szabályosan fogadta el az akkori parlament. Továbbá: mikor is "erősítették meg" ezt később? Nem erősítette meg soha senki.

A halálbüntetés egyértelműen nem az AB ügye - ahogy ezt a döntés ellen különvéleményt felhozó alkotmánybíró (Dr. Scmidt Péter) is leírták (ő is hülye, biztosan, csak te vagy nagyon okos). Az alkotmány ugyanis az élettől való önkényes megfosztást tiltja, ebből a halálbüntetés alkotmányellenesssége ipso jure nem következik. Csak hogy tanulj valamit, itt az a bizonyos különvélemény:

"A hatályos Alkotmány 8. és 54. szakaszai egymásnak ellentmondó rendelkezést tartalmaznak. Míg az 54. § (1) bekezdése az élettől való önkényes megfosztást tiltja és ezzel nem helyezi hatályon kívül a halálbüntetés lehetőségét, addig az időben később keletkezett 8. § (2) bekezdése még törvények útján sem engedi meg az alapvető jogok lényeges tartalmának korlátozását. Ebből már levezethető a halálbüntetés tilalma is.
Az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik ugyan az Alkotmány értelmezése, de az egymással ellentétes alkotmányi rendelkezések feloldása már az alkotmányozási hatalommal rendelkező Országgyűlés joga és kötelessége. Ezt a jogkört az Alkotmánybíróság nem veheti át.
Ezért álláspontom szerint az Alkotmánybíróságnak le kellene szögezni hatáskörének hiányát és fel kellene hívni az Országgyűlés figyelmét az ellentmondás kiküszöbölésének szükségességére. Mindez nem zárná ki, hogy az Alkotmánybíróság állásfoglalásában felsorakoztassa mindazokat az érveket, amelyek ma a halálbüntetés ellen szólnak."

Vannak olyan párhuzamos vélemények, melyek elemzik, hogy az alkotmány szövege ellentmondásos, de formailag a halálbüntetést nem zárja ki.

Éppen ezért a joganyag elégtelensége miatt politikai döntést kellett volna hozni. De szerinted az ezt leíró alkotmánybíró is nyíltszíni hülye. Bár szerintem inkább te vagy az.