egész jo film, bár ugye azért nem lehet neki elhinni mindent 1:1-ben.

Letölteni meg mindenki letöltheti, jogkovetkezmenyek a megosztasnak vannak.

Ja. A hatályos magyar másolásjogi törvény szerint csak a "publikálás" esik korlátozás alá, azaz ahhoz kell a "copyright holder" (másolásjog-tartó?) engedélye. A letöltés nem publikálás, tehát szabad. Ez alól csak a szoftver kivétel, ott a másolat puszta birtoklása is bűncselekmény. A törvény egyébként szemét és nemzetellenes.

Az anyag pillanatnyilag az ITConsult Pro IP tartományában van, az InterWare hálózatán. A szolgáltató csak akkor jöteles azt eltávolítani (vagy az érintett szervert leválasztani a hálózatról), ha a copyright holder vagy annak megbízottja un. "teljes bizonyító erejű magánokiratban" (azaz aláírt papíron) felszólítja erre és egyben nyilatkozik, hogy ő nem adott engedélyt a publikálásra. Akkor viszont 12 órán belül.

Egyúttal 3 napon belül értesítenie kell az ügyfelet a korlátozás tényéről és okáról. Ekkor az ügyfél - hasonló okiratban - nyilatkozhat arról, hogy de nem, szerinte neki joga van ezt az akármit publikálni. Ha ez megtörténik, akkor a szolgáltatónak mérlegelési lehetősége nincs, a hozzáférést helyre kell állítania.

A copyright holder ezek után csak feljelentést tehet, az ügyből per lesz és csak bírósági döntés kötelezheti az ügyfelet (vagy a szolgáltatót) az anyag ismételt eltávolítására.

Mindegy, valaki gyorsan csináljon torrentet a filmből, akkor gyakorlatilag kivitelezhetetlen ez a jogi procedúra.

miért lenne a magyar szerzio jog ezen resze "szemét és nemzetellenes"?

nagyon engedékeny ilyen téren, más országokba letölteni se legális. akkor mi a baj ezzel?

jajj, ránéztem a főoldalára, és mit láttam ott: "A feltöltött anyagokat átnézzük, de ha mégis törvénysértő anyagot talál, jelezze!"

az oké, hogy feltesznek filmeket, engem nem zavar, de ilyen hülye szoveget mégse kéne kiirni.

charlie 2007.12.02. 19:07:21
miért lenne a magyar szerzio jog ezen resze "szemét és nemzetellenes"?

Hosszú história, erről is nyitok majd külön posztot. Nem csak a szerzői jog átverés (ami valójában nem az, hanem másolásjog, azaz copyright), hanem az un. "szellemi tulajdonjogok" általában. AZ IPR (Intellectual Property Rights) nagyon problémás ügy, leginkább azért, mert Isten ugyan mondta, hogy "Ne lopj!", de azt nem, hogy "Ne másolj!". És nem azért, mert tudatlan, hanem mert nem az. Addig is egy kis kötelező olvasmány:

WTO TRIPS page
href.hu/x/4328

USTR 2007 Special 301 Report
href.hu/x/4323

Watch List (Hungary on page 3)
href.hu/x/4327

"The United States urges Hungary to provide an effective coordination system between its health and patent authorities to prevent the issuance of marketing approvals for patent-infringing pharmaceutical products."

(Az Egyesült Államok sürgeti Magyarországot, hogy hozzon létre hatékony együttműködési rendszert egészségügyi és szabadalmi hatóságai között azért, hogy megelőzze forgalmazási engedély kiadását szabadalomsértő gyógyszerészeti készítményekre)

Fizess vagy halj meg, bazmeg.

charlie 2007.12.02. 10:05:50
"egész jo film, bár ugye azért nem lehet neki elhinni mindent 1:1-ben"

Akkor mondok olyat, amit 1:1-ben el lehet hinni.

Kb. 10 éve töltöttem 2 évet az USA-ban. Nem vagyok ott állampolgár, de volt munkavállalási engedélyem, ennek egyik előfeltétele pedig az egészségbiztosítás, így az is volt, méghozzá vonatkozott az egész családra. Nem volt olcsó, de fizette az egyetem.

Tulképp nem vettem igénybe semmilyen eü. szolgáltatást, mert nem voltam beteg. Csak a fogam fájdult meg egyszer, de arra nem vonatkozott a biztosítás, anélkül pedig a gatyám is ráment volna. Szerencsére épp akkoriban utaztam haza egy kicsit látogatóba, így megcsináltattam itt.

A gyerekeket viszont vittük időnként orvoshoz, ez elkerülhetetlen. Ezért kerestünk egy gyerekorvost, aki magyar volt, de 18 éves kora óta ott élt és ott is végzett. Azért kellett magyar, mert a gyerekek eleinte nem tudtak angolul. Az első probléma a BCG oltás volt, amit mindkét gyerek megkapott itt. Amerikában viszont BCG oltás nincs, ezért akinél a TBC teszt (olyan kis tapasz) immunreakciót mutat, az hivatalosan tébécésnek minősül és azonnal kényszergyógykezelésre viszik egy zárt intézetbe. Mármost addig, amíg ilyen teszten át nem esik a gyerek, iskolalátogatási engedélyt nem kap. A fiamnál a teszt negatív lett (a "school nurse" - iskolai ápolónő csinálta): vagy a teszt volt rossz, vagy a BCG oltás hatása múlt el nála.

De a lányomé szépen bepirosodott, lett is nagy ijedelem. Ugyanis ilyenkor szabály szerint jön a rendőr és elviszi a gyereket. Mondtuk, hogy BCG oltás, de hiába. Az itteni gyerekorvos küldött egyébként igazolást, angolul (mert azt is tud), de azt nem vették figyelembe. Végül annyi engedményt tettek, hogy ha az amerikai gyerekorvos vállalja a felelősséget, akkor OK.

Tehát irány a gyerekorvos, 5 dollár vizitdíj leróva, aztán ő is ragasztott rá egy tesztcsíkot. Pár nap múlva vissza kellett menni, újabb vizitdíj, a gyerek karja megint piros. Elküldött a rendelőintézetbe tüdőröntgenre, ott újabb co-payment, fénykép elkészült. Vissza a gyerekorvoshoz, vizitdíj, majd beírta a lapra, hogy negatív. Hurrá, mehet a gyerek iskolába és csak 20 dollár volt az egész.

Szerencsére igazán beteg csak egyszer lett a gyerek (a lányom, aki akkor 6 éves volt). Ez külön történet.

Június volt, közel az iskolaév vége. Ez New Jerseyben már elég rémes, baromi meleg van és elképesztően fülledt az idő, az emberről szakad a víz. Gyerek elkezd hányni. Irány a gyerekorvos, vizitdíj, ránéz, azt mondja ne nagyon egyen egy napig, elmúlik és annyi. Nem múlt el. Se másnap, se harmadnap. Gyerek óránként hányt, hasán meg kis víztiszta hólyagok jöttek ki. Itattam, de azt is kihányta, pedig már semmi se volt benne. Kezdtem beaggódni, néztem a nyelvét, hogy száraz-e. Annyit még én is tudok, hogy a kiszáradás nem tesz jót.

Gondoltam veszek a patikában fiziológiás sót meg egy kis szőlőcukrot, feloldom vízben és azzal itatom: kolerásokkal is ezt csinálják, ha nincs infúzió, aztán tényleg kevesebben halnak meg így. A patika ott nem egészen patika, hanem drugstore (háztartási bolt). Van egy külön pult a "prescription drug"-ok számára (tehát amit receptre veszünk), de egyébként mosószertől csokin keresztül iskolaszerekig és plüssmackóig minden van. A fiziológiás só és a szőlőcukor nem receptköteles, így persze nincs. Szőlőcukortartalmú cukorka volt, de csak mindenféle ízesített tablettákban, tisztán nem. A gyerek meg éppen eléggé undorodott ízektől-szagoktól. A fiziológiás sót nem ismerték, csak infúziós oldat lett volna receptre méregdrágán. Helyette ajánlottak sportolóknak való energiaitalt, amiben minden volt, még koffein is (20 dollár palackja) - százféle illattal és ízesítéssel. Kösz.

Vissza a gyerekorvoshoz, vizitdíj. Nézi, nézi, azt mondja itt laborvizsgálat kell. De sajnos ha beutalót ír, akkor csak jövő héten lesz meg az eredmény. De - azt mondja - van megoldás. Menjünk be az ügyeletre, ott sürgősséggel elvégzik a vizsgálatokat. Jó.

Irány a Szentpéter kórház. Elég jó a híre, egytemi klinika, meg minden. Előcsarnokban pult, nővér, bejelentkezek, mondom a gyerek már harmadnapja hány, gyerekorvosa ez és ez. Van-e biztosításom? Van, bazmeg. Jó, akkor fizessek húsz dollárt. Rendben. De készpénzben nem lehet, csak csekken. OK. Csekkönyvet előveszem, megírom, odaadom. Várjak. Eltelik fél óra, közben gyerek hányt egyet. Csapvíz nem iható, kérek nővértől vizet: nincs. Kérdezem mi lesz már. Ellenőrzik a hitelképességemet a bankkal, nyugi. Jó. Eltelik újabb másfél óra, mire megbizonyosodnak, hogy van 20 dollár a számlámon, közben gyerek megint hányt, víz nincs.

Akkor bebocsátanak. Egy terembe kerülünk, elég nagy, középen nővérszoba. A fal mellett körben kerekes ágyak ágynemű nélkül, olyan műbőr-borítás. Az ágyak között karnisok, a függönyt be lehet húzni. Kevesen vannak, csak a tőlünk harmadik ágyon fekszik egy zöldre sápadt, szemlátomást haldokló mexikói, körülötte népes család, elég hangosan sírnak. Orvos sehol.

Mondom szomjas a gyerek, kéne víz. Nincs. Menjek le a büfébe és vegyek. De a gyereket hagyjam itt, mert bármelyik pillanatban jöhet a doktorúr. Nem jó. A gyerek nagyon ijedt, mert tudja, hogy vérvétel is lesz meg egyébként is kivan. Kapaszkodik belém, hogy ne menjek el. Mondom neki, hogy muszáj, különben nem lesz víz. Adok neki puszit, nyugtatom, megölelelem, lassan megnyugszik. Rohanok mint állat három emeletet le, veszek egy palack vizet a büfében, nem épp hamar, mert sorba kell állni. Vissza, gyerek holtsápadtan, mozdulatlanul fekszik, de mikor meglát, szerencsére felvidul és iszik, hányni úgy látszik nem mer. Közben a mexikói rosszabbul lesz, hörög.

Doktorúr nem jön, de a nővér kedves. Odatol egy kerekes szekrényt, amin van videó és TV, a szekrénykében pedig egy csomó gyerek-rajzfilm. Hogy ne unatkozzunk. A gyereknek azonban nincs valami nagy kedve ehhez, fázik. Persze hogy fázik, kint 35 fok van, benn 19 a légkondi miatt. Mondom kéne egy takaró, mert fázik a gyerek. Nem, takaró nincs. Próbálom valahogy felmelegíteni a gyereket, nem sok sikerrel. Leveszem az ingem és betakarom vele, ott maradok félmeztelenül. Feltűnést nem keltek.

Végül odajön az egyik niga ápolónő, az a nagyseggű anyás fajta, kezében egy fekete horgolt vállkendő. Szabadkozik: ez van, ezt is csak egy beteg hagyta itt. Nyilván meghalt, gondolom, és reménykedek, hogy nem leprában. Gyereket betakarom, ingemet felveszem, doktorúr még mindíg sehol. Aztán előkerül, mexikóira rá se néz, kislányomra se nagyon, mert hamar megtudja, hogy annak van gyerekorvosa. Mondja, hogy akkor hívják föl azt és kérdezzék meg, mit kell csinálni, azzal elviharzik. Szemlátomást indiai a fickó, Dél-Indiából, nagyon fekete, dravida lehet. Angolul kivételesen rosszul beszél.

Nővér gyerekorvost felhívja, az mondja neki, hogy vér- és vizeletvizsgálat. Jó. Kapunk egy poharat azzal, hogy a WC-ben pisiljen abba a gyerek, aztán majd jön a vérvétel. A lányom akkor már tudott angolul jól, a vérvételtől viszont félt, ezért a pisi nem jött. Akkor megint felhívták a gyerekorvost, aki azt mondta, hogy ha pisi nincs, akkor infúzió.

Egyszerre két nővér is jött vért venni. Az egyik nagyon fiatal, gyanúsan az. Szerencsétlen próbálta eltalálni a vénát, de nem nagyon sikerült neki. Beszúrta a tűt a könyökhajlatba, aztán kotorászott vele. A másik bátorította és drukkolt, de nem mondta, hogy mit csináljon, csak a gyereket fogta erősen. A gyereken láttam, hogy halálravált, fogtam a homlokát és azon gondolkodtam, hogy melyikbe luvnyába rúgjak bele előbb. A tű körül egyre több vér gyűlt össze a bőr alatt, terjedt a feketeség. Aztán nagy nehezen beletalált. Akkor már tényleg nehéz lehetett, mert ugyan először jól látszott a véna, de később eltakarta a véraláfutás. Jó, vérvétel megvolt, gyerek fellélegzett végre és mondta, hogy pisilni kell.

Fogtuk a poharat, WC-re ki, telepisilte, aztán vissza. Mondom úgy tűnik, mégsincs kiszáradva a gyerek, talán nem kell az infúzió. De kell, mert a doktornő azt mondta. Jó.

Jött a nővér az állvánnyal, beszúrta a tűt a gyerek kézfejébe (érdekes, ez rögtön sikerült) és bekötötte az infúziót. Szerintem nem volt nélkülözhetetlen, de valószínűleg nem ártott. A gyerek viszont nagyon utálta és jó sokáig tartott.

Mikor ezen is túl voltunk megnéztünk pár hülye rajzfilmet. Közben a mexikóit kitolták, szerintem meghalt. A rokonság nagyon hangosan jajveszékelt, utána tódultak.

Végül előkerült az indiai orvos a vér- és vizeletvizsgálat eredményével együtt. Negatív. Próbálom mesélni neki a kórtörténetet, de nem érti. Mutatom neki a gyerek hasát, ahol a kezdeti hólyagocskák már kifakadtak és elég ronda var borította őket. Ránéz és azt mondja: fungus. Mondom neki, hogy NEM bőrgomba. Láttam már olyat, az nem jár csillapíthatatlan hányással és nem víztiszta hólyagokkal kezdődik. Nem érti, makacs, angolul nem tud, latinul is csak ennyit: fungus.

Odamegy a számítógéphez, párat kattint az egérrel, aztán elkezd kerepelni a nyomtató. Készül a zárójelentés. Mikor a kezembe nyomja, kicsit kimegy az erő a lábamból és leülök. Egy előre elkészített tájékoztató a lábgombáról [Athlete's Foot (Tinea Pedis)] és annak kezeléséről. De odaadja a vér- és vizeletvizsgálat eredményét is, azzal kedvesen elköszön.

Kitámolygunk, vissza a gyerekorvoshoz, vizitdíj. Megnézi a laboreredményeket és azt mondja: negatív. Mondom tudom. Ebben maradunk.

Mikor hazaérünk, a gyerek ismét hány. Eddig nem mert. Végső kétségbeesésemben felhívom azt a kubai gyerekorvosnőt, aki a feleségemmel járt angol nyelvtanfolyamra, onnan ismerjük. Kalandos körülmények között menekült el Kubából, aztán hozzáment egy venezuelai fizikushoz, aki éppen ösztöndíjat kapott Amerikába, azért vannak itt.

Azonnal átjön, belenéz a gyerek torkába, megnézi a nyelvét. Megszagolja. Hasát megnyomkodja, hátát kopogtatja, meghallgatja a szívét (csak úgy, fonendoszkóp nélkül). Megnézi a hasán a kiütések maradványait. Szóbaáll a gyerekkel, megnyugtatja, kikérdezi. Velem részletesen elmesélteti, hogy mi volt eddig. Azt mondja nem tudja pontosan megmondani, hogy mi lehet ez, mert a diagnózishoz székletvizsgálat kellene, de azért menjünk el a drugstore-ba. Ott sokáig nézegeti a recept nélkül kapható gyógyszereket, mert az amerikai fantázianeveket nem ismeri. De minden dobozon rajta a hatóanyaglista, azt böngészi. Végül kiköt egynél, azt megvesszük. Mondja hogy jó lenne még egy kis fiziológiás só meg szőlőcukor. Haha, az nincs. Aztán még veszünk ropit.

Visszajön velem, megnézi, hogy le tudja-e nyelni a gyerek a tablettát (igen), megmondja hogy naponta hányszor adjak neki belőle, mondja, hogy jól tettem, hogy adtam sok vizet, így tovább, és hogy próbáljon enni egy kis ropit.

Másnapra elmúlt a hányás, gyerek jobban lett, pár nap alatt teljesen összeszedte magát. Kiütések is elmúltak.

Mikor vége lett az iskolának, hazajöttünk nyaralni. A gyerek akkor már megint makkegészséges volt, de azért elvittem az itthoni gyerekorvosához és elmeséltem a történetet. Mondta, hogy gyanítja, mi lehetett ez, de biztosat csak akkor tudna mondani, ha lett volna székletvizsgálat. Aztán belenézett a torkába, megnyomogatta a hasát és megkipikopizta, mire a gyerek nevetett, ő meg azt mondta, hogy rendben.

és meg lehet tudni, hogy milyen betegsegre gyanakodott az orvos?
Elég durva lehetett...

Tudtam, hogy a "Vészhelyzet" csak a "demóverzió", bazeg!
Durva történet: iszonyúan kilehettél...szegény gyerek...

Nem emlékszem már, valami fertőzés. Neve is volt, de elfelejtettem. Talán Molnárgörény - akinek jobbulást - tudja rekonstruálni ennyiből.

Lehet, hogy a csapvíz okozta, ami ott ihatatlan. Bakteriálisan fertőzött, nitrátos és még ólmot meg egyéb nehézfémeket is tartalmaz.

A legrosszabb az volt, hogy éppen akkor egyedül voltam ott a gyerekekkel, mert az anyósom itt kórházba került és a feleségemnek haza kellett utaznia. Ha nem olyan toleráns helyen dolgozom, mint az egyetem, akkor végképp mattot kapok, mert gyerek miatt betegszabadság nem járt.

Hát, ennyiből nem tudnám megmondani, micsoda - ellenben a Te kezelésed határozottan értelmes volt, sokkal jobban álltál a kérdéshez, mint a live-Sicko doktorok.

Itthon is ez lesz hamarosan - már csak azért is, mert a a szakmát ismerő magyar orvosok csapatostul húznak külföldre.

Tehát: megnövekszik a dravida nyelv tanulása iránti kereslet: édemes rágyúrni gyorsan...

"Ez alól csak a szoftver kivétel, ott a másolat puszta birtoklása is bűncselekmény."
A szélsőközép egyszer meghívta az Artisjus jogászát, ő azt mondta, hogy a szoftver telepítőjét birtokolni nem illegális, csak az, ha valamit jogellenesen telepítesz.
Ez egyébként logikus, mert te letöltöd valahonnan, nem tudhatod, hogy illegálsi, csak a telepítéskor jön a jogi szöveg.

Lehet, hogy az Artisjus jogásza mondta, de a törvényben nem ez áll.

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról

18. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét többszörözze, és hogy erre másnak engedélyt adjon.

35. § (1) Természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem vonatkozik az építészeti műre, a műszaki létesítményre, a szoftverre és a számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázisra, valamint a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való rögzítésére. [...]

amugymeg az Artisjusnak mi koze a programokhoz? azok a filmekert csorog a nyaluk.

Terembura: most nem jól írtad. A telepítőprogram csakugyan nem lehet szerzői jogvédett, hiszen köztudott, hogy vannak ingyenes programok, tehát senki se köteles automatikusan a visszterhességet vélelmezni. A telepítőprogram híján pedig nem jelenik meg a jogvédettségre figyelmeztető ablak, vagyis nem tudható, hogy nem ingyenes a felhasználás.

R/R a telepítőprogramról beszélt, és igaza volt - ez nem maga a működő szoftver. A törvényben ez nincs pontosítva: maga az exe file az, ami alapvetően védett (kivéve, ha setup.exe). Látod, mennyit fejlődtem számítástechnikailag?:-) A törvényalkotóknak persze fogalma se volt a szoftvertelepítés lépéseiről, és a jogszabály ezt nem kezeli, csak a gyakorlat, amit az Artisjus jogásza szerintem korrektül mondott el.

Nézd, az egész úgy zavaros, ahogy van. A joggyakorlat lehet, hogy elmegy az ésszerűség felé, de a törvény akkor is rossz. Mivel nálunk nincs precedensjog, az se garancia semmire, ha egy-egy bíró véletlenül normális.

Szoftver-ügyben tartott házkutatásoknál simán lefoglalják a telepítő diszkeket is, meg mellesleg a monitort, zenei CD-ket, szkennert, mindent. Aztán ülnek rajta minimum egy évig.

Ha beletennék a a törvénybe a "telepítő" és "futtatható" progi közti megkülönböztetést, akkor is rossz lenne. Ilyen különbség valójában nincs, illetve egészen felszínes, semmi sem írja elő, hogy legyen.

Szerintem már ott kezdődik a baj, hogy egyáltalán kiterjesztették a copyright-ot a az un. "zárt kódú" (closed source) programokra is. A copyright jogfilozófiai értelemben NEM tulajdonjog, hanem alku a "köz" és az "alkotó" között, amiben a "köz" korlátozott időtartamra monopoljogokat biztosít a "copyright holder" számára cserébe azért, hogy az alkotás az időtartam lejárta után közkinccsé válik.

Mármost publikált forráskód hiányában majd valamikor 70 év múlva SEMMI se válik közkinccsé. Az "exe", a futtatható verzió, a bináris kód addigra garantáltan használhatatlan lesz, mert sem az a hardver-architektúra, sem az operációs rendszer nem fog létezni már, ami a futtatáshoz szükséges környezetet biztosítja.

A forráskód pedig, ami ember számára is olvasható és a tulajdonképpeni gondolatokat tartalmazza, addigra sehol sem lesz, mert sohase publikálták.

Ha a forráskód publikálása előfeltétele lenne az abból származtatott (automatikusan generált) futtatható verzió copyright védelmének is, akkor szóba se jönne az egész, mert a copyright notice a forrással együtt terjeszthető.

Persze, zavaros - azt ne várd, hogy a házkutató rendőr majd disztingvált lesz. Az ugyanúgy szarul alkalmaz egy szar jogszabályt: ám ő se a joghoz, se a számítástechnikához nem ért, mitől lenne több esze...

Biztos, hogy csakis újfajta szabályozás teremthetne megfelelő helyzetet, de az előtt ott áll a Microsoft, és ordít. Márpedig ahhoz túl sok Windows fut, hogy ne hallanák meg az ordításukat...

No jó, ez itt nagyon off. Tényleg csinálok külön posztot az un. "szellemi tulajdonjogokról" (Intellectual Property Rights).

Csak rajta! Amúgy a hosszabb kommentsorok mindig offba futnak, de az nem akkora nagy baj: az offolás is lehet minőségi. Bármit írsz, szívesen olvassuk...

a rendorok olyannal se tudnak mit kezdeni, hogy GPL.
lefoglaljak a linuxos gépedet is. meg a linux vagy akármilyen GPL-es cucc telepitojet is.

és nemám, hogy pár napon suro bocsanatok kozepette adnak vissza, ulnek rajta honapokig...

jajj, de elmennek en is ilyen igazsagugyi szakertonek, nem lehet egy megerolteto munkajuk...

naponta egy gepet alaposan at lehet kutatni, ha titkositva van ugyis mindegy mert a budos eletbe nem tori fel. ehelyett jol fizetik ezeket az embereket az adonkbol es meg honapokat tokoresznek is vele.
nomeg ez a legnyagyobb hulyeseg, hogy az egesz gepet visizk hangszorostul.
eleg lenne csak a hdd-t vinni, és igazan felvilagosithatn ak mer a rendoroket ez ugyben, ha mar ilyenre mennek ki kutakodni...

nomeg mondjuk mit csinalnak ha az embernek/cegnek terminal szervere van? vagy jol osszerakott tartomany. ott akkor a gépen egy deka adat nincsen.

(a hwsw ide vonatkozo topikjaba irta egy emberke, hogy a rendorok nagy boszen lefoglaltak a VAX gep klienset is. amibe még ram se nagyon akad...)

Könyörgöm, ne legyen már Michael Moore mérvadó a magyar jobboldalon... ez hihetetlen, komolyan mondom. Miért kéne bármit is elhinni ennek a faszinak. Csak azért, mert amit mondani _látszik_, az úgy _látszik_, mintha pont ellentétes lenne azzal ami, amit Fletó/Ágika tenni _látszik_ ? Ne menjünk már le erre a szintre.

Egyébként meg, akkor már, lehetne beszélni pl. a teljesen állami brit egészségügyről, ami a világ második legnagyobb munkaadója a kínai kibaszott néphadsereg után, és elhiheteted, hogy nem orvosból meg ápolóból van sok, és közben a minőség meg olyan, hogy aki teheti, Amerikába, aki nem, Magyarországra meg Lengyelországba jár kezeltetni magát. Gondolom, az Angliából Magyarországra irányuló fogászati turizmusról már szakmai ismeretségek vagy efféle révén hallottál már?

Ja egyébként ezzel nem azt akarom mondani, hogy privát = jobb, hanem hogy ez baromira bonyolult kérdés és talán nem egy félkomcsi limousine liberal propagandista filmje alapján kéne döntéseket hozni. Ez igénytelen.

A fogászati turizmus oka nem a minőség, hanem a sokkal alacsonyabb ár. Mellesleg a legjobb barátom szájsebész volt, de kiment Ausztriába fogorvosnak, mert itthon nem élt meg a fizetéséből, noha olyan műtéteket csináltak, hogy hajnaltól éjfélig leszerelték a pali fél fejét, aztán innen-onnan vett saját anyagból újraépítették...

Nálunk is olyan lesz a minőség, Shenpen - és egyre inkább. Aki tud angolul, azt kihordja a Wizz meg hasonlók hétvégére Londonba ügyelni, pl. aneszteseket. Kimegy péntek reggel, hétfő reggelig dolgozik (nem 72 órát! Van rendes pihenőideje közben), és két ilyen hétvégéért kétszer-háromszor annyit kap, mint itt ahavi bére. Csoda, hogy itt nem akar dolgozni? Jön helyette szar egyetemen képzett felvidéki, kárpátaljai, erdélyi meg délvidéki magyar, akinek még a szakmát is itt kell megtanulnia.

Elhiszem, hogy propagandista. De én is mostanában lettem pályaelhagyó, ráadásul a mentőknél szinte minden részt láttam-átláttam. Nem lesz itt jobb. Sőt. Sokkal rosszabb lesz.