A cím nem kérdezve, hanem hangsúlyosan kiabálva a legfőbb privatizációs érv a szadeszosok és a hasonlóan érvelő (és még többet lopó) szocialisták részéről. Érdekes, hogy az MSZP, melynek tagságában tán még ma is a volt MSZMP-tagok viszik a prímet, milyen tökéletesen át tudott állni a marxizmus állampártiságától a kapitalista eszményekre - feltehetően azért, mert a privatizációnak, különösen az úgynevezett "spontén privatizációnak" 1988-90 között a káderállomány volt a legfőbb haszonélvezője.

Ha az Antall-kormány ereje és hatalma elég lett volna ahhoz (ugye, mennyire kéne egy jó és legitim alkotmány?), hogy a szabadrablást fékezze és korlátok közé szorítsa - avagy netán ahhoz is, hogy a rendszerváltásban ne a megfelelő székek birtokosai gazdagodjanak meg (akik ezekbe a székekbe még MSZMP-korifeusként kerültek), akkor vélhetően az MSZP sokkal nyilvánvalóbban utódpárti lenne. Nem csak május elsején élnék meg a bolsevik nosztalgiát, de a parlamentben is tirádákat ordítoznának a privatizáció ellen - feltéve, ha oda a lopott-síbolt vagyonok nélkül egyáltalán be tudnának jutni...

Privatizálnak rendületlenül. Most újra jön az egészségügy szétlopásáról és a TB-vagyon magánzsebekbe folyatásáról szóló "reform"-törvény; aztán lassan már csak a hadsereg meg a rendőrség marad, amit el lehet adni. Ez nem is olyan vicces: a rendőrségben is megindult már régen a kváziprivatizáció. Ma már a rendőrségnek ezerszám vannak támogató alapítványai: ezeket általában az önkormányzatok töltögetik pénzzel, hogy az adott településen legalább részben legyen némi közbiztonság. A zsarualapítványok meg szabadidős rendőrökkel járőröztetnek, akik így jutnak szégyenletes fizetésükön felül némi legális többlethez (az illegális forrásaikat ugyebár tapasztaljuk - legalábbis aki vezet autót, mert én nem, így még nem vesztegettem rendőrt).

Igaz-e, hogy az állam rossz gazda? Egy nyavalyát. A "tulajdonos" egy nyílt részvénytársaságként működő multicégben sok-sok részvényes - közvetlenül semmi befolyásuk nincs, a menedzsment csinál mindent. Akik ugyanolyan bénák tudnak lenni, mint egy állami cég, legfeljebb nem segítik ki őket jogszabállyal.

Van-e olyasmi, amit nem bölcs dolog privatizálni? Persze. Egyrészt a stratégiai ágazatok (különösen a közszolgáltatások, azon belül is az energia lenginkább, vagyis a gáz meg a villany), mert ezek külföldi kézben az állam vezetésének mozgásterét nagyon lerontják. Putyin csak a gázcsapot tudja elzárni, de a francia, német, stb. tulajdonos esetleg azért emel energiaárat, hogy a kormányra gyakoroljon nyomást. Sikerrel: aki az országon belül a szolgáltató tulajdonosa, az ellen nem használ az, amit Putyin ellen meg lehet játszani: hogy máshonnan veszünk. A fogyasztóhoz csak egy cső megy...

Nem célszerű olyan közszolgáltatásokat sem magánosítani, mint a vasút vagy a posta. Ezeket nagyrészt még nem adták el, de intenzíven rohasztják le, hogy megint a magántulajdont lehessen csodagyógyszerként propagálni. A tömegközlekedésre ugyanez áll. Az egészségügy és az oktatás pedig egyrészt szintén stratégiai ágazat, másrészt itt az állam hathatós gondoskodása nélkül nagy és behozhatatlan hátrányba kerülhet az, aki hátrányos helyzetű valamiért (nem, nem a cigányokra gondolok, hiszen ők a hátrányos helyzet fenntartásáért szinte mindent megtesznek, különben nincs segílyke...). Mindkettő a lerohasztás előrehaladott, illetve a privatizáció kezdeti állapotában van.

Na de miért rossz gazda az állam? Miért impotensek a közalkalmazottak, és miért korrupt a rendszer?

Egyszerű. A közalkalmazotti bértábla maga a szégyen. Továbbá az egész "jövedelem" adóköteles, még költséggel se lehet trükközni. Majd hülye lesz nem elfogadni a kenőpénzt például az, ami 230 ezerért veszi meg a postásbiciklik darabját nagy tételben... Mit tartalmaz a közalkalmazotti törvény? Ha az ürge kárt okozott, és rábizonyítják (feltéve, hogy büntetőjogilag nem lehet elmeszelni, márpedig a korrupciót bizonyítani alig-alig lehet - tudni mindig könnyű, de bebizonyítani csakis titkosszolgálati eszközökkel lehetséges...), akkor háromhavi fizetéséig felelős. Ha nagyon nagy vezető, akkor ez hathavi is lehet.

Ha az átlagos 10 % a csúszópénz egy egymilliárdos postásbicikli-ügyben - vagyis 100 millió forint - akkor vajon mit választanak majd a döntéshozók? Elosztják ezt mondjuk hárman - és még ha kirúgják őket, és soha többet nem kapnak állást, akkor is a bankba rakva évi 3 milliós jövedelmük lesz életük végéig - vagy becsületesek maradnak havi nettó 200 ezerért? Továbbá mi van, ha csak egy döntéshozót kell megkenni?

Az állam nem rossz gazda - mert semmilyen különbség nincsen az állami és a magáncég emberei között. feltéve, ha az állam is részint megbecsüli (anyagilag), részint szigorúan felelősségre vonja disznóság esetén azt, akire a pénzét bízta.

Hogy erre ma nincs törvény? Hát legyen!