Lehet, hogy túlbiztosítottam magam? Lehet. De nem baj: a módszer bevált.

Már régóta adós vagyok magamnak azzal, hogy továbbviszem a Gergényi-Szabadfi-ügyet: még a Morvai Krisztinával együtt lévő Civil Jogász Bizottság ülésére hívtak meg egyszer, ahol is bejelentettem, hogy bár a két főrendőr elleni feljelentéseimet (Szabadfit a tévéostromos kisrendőr-cserbenhagyás, Gergényit a szemkilövetés és csatolt részeinek irányítása) visszadobták, de a dolgot nem hagyom annyiban. Nevezetesen: kihasználom azt a lehetőséget, hogy az eljáró ügyészségek - bár röhejesen, bűncselekmény hiányában szüntették meg az ügyeket, mégsem éltek azzal a kézenfekvő lehetőséggel, hogy hamis vád címén engem állítsanak a bíróság elé. Az már mégiscsak nagyon snassz lett volna - annyira még tart a jogállami látszat megrepedezett máza, hogy egy ilyen per jókora indulatokat váltott volna ki.

Igen ám, de a büntetőjog nem így működik. Ha valaki csontra alaptalan vádat emel mások ellen, akkor illik emiatt őt eljárás alá vonni. Következésképpen, ha ez elmarad, ott valami hézag van...

Mindenki tudja, aki a magyar valóságról némi ismerettel bír, hogy a rendőrség bűncselekményeket követett el 2006. október 23-án (sőt, már a megelőző szeptemberi éjszakákon is). Egyértelmű, hogy miért vagyok védett a hamis vád ellen: mert a vádam objektíve valós és megalapozott, csak éppen a hatóság nem akar - politikai okból - eljárni a tettesek ellen.

Nos: rengeteg ilyen-olyan dolgom volt, építkezem is (s. k.), dolgozom is mindenfélét, írok is szanaszét, így aztán csak formálgattam magamban a feljelentést az ügyet elsinkófáló ügyészek ellen. No de most! Nehéz frappánsabb húzást kitalálni, mint bemenni a Budapesti Nyomozó Ügyészségre azzal, hogy kérem tisztelettel, hoztam egy feljelentést a vezetőhelyettesük ellen... Ezt nem lehetett kihagyni.

Ugyanakkor volt egy problémám. Az, hogy elvből nem veszek igénybe ügyvédet (bár a tanút is megilleti a védelem joga ma már), hiszen ha egyszer megtanultam a szakmát, illik a saját dolgaimat egyedül intézni. Ámde az egyedüllét nagy hátránya, hogy az embert békésen szarrá verhetik, aláírathatnak vele erőszakkal akármit, meghamisíthatják a vallomását, és nem sokat tehet ellene. Ekkora "szemtelenség" hatására nagyon is könnyen kinyílik a hatósági pofonzsák - és egymagam tehetetlen lennék. Ne feledjük, hány teljesen ártatlan embert vertek félig agyon ilyen-olyan kapitányságokon másfél éve!

Hogyan lehet ezt kivédeni?

A megoldás a következő volt. Mivel semmiképpen nem akartam kihagyni, hogy az oroszlánbarlangba bemenve megcibáljam az oroszlán bajszát, biztosítanom kellett, hogy ezt sértetlenül megússzam. Őrizetbevétel még belefért volna (bár azért erre sem vágytam különösebben, gyerekek, munka, miegyéb), de legjobb ép bőrrel kijönni, dühtől fújtató ügyészeket hagyni magam mögött. Erre azt találtam ki, hogy széles nyilvánosság előtt közzéteszem: el vagyok szánva az őrizetbevételre (végtére is erre el is voltam - csak éppen egyáltalán nem vágytam rá). Feltételeztem, hogy elég hatósági szem olvassa akár ezt a blogot, akár a Bombagyárat - attól nem tartottam, hogy az információ nem jut el a helyére.

Nos, ezek után mit tehet egy ügyész - még akkor is, ha csakugyan megcselekszem, hogy ilyesféle feljelentéssel állítok be, és annyira provokatív vagyok a kihallgatás során, amennyire csak lehet? Összeverethet - de nagyon nem jó húzás, látszik, hogy nem vagyok hülyegyerek, nyilván megmutattam magam valakinek, mielőtt odamentem, hogy semmi bajom. Valami ürüggyel fogdára vágathat pár órára - de az előre beharangozott egyszemélyes flashmob miatt túl sokan kíváncsiak arra, hogy mi történik velem...

A most már teljes őszinteséggel bevallható stratégia tehát ez volt: beharangozom amit tenni fogok, bejelentem, hogy megtorlásra számítok, és csendesen vigyorgok: nincs jó ellenlépés... Semmi más dolgom, mint megtenni, amit kilátásba helyeztem, pimaszkodni, és nézni, ki tudom-e hozni annyira a sodrából a delikvenst, hogy a jóslatom önbeteljesítő legyen. Ha igen, akkor is nyertem, ha nem, akkor is - mert akkor az asztalukra történő virtuális odapössentést bántatlanul úszom meg, miközben vérben forog a szemük, mint a láncát tépő szelindekeknek.

 

Budapesti Nyomozó Ügyészség részére

Helyben, személyesen kézbesítve!

 

Tisztelt Budapesti Nyomozó Ügyészség!

 
Tekintettel arra, hogy – megítélésem szerint utólagos (alaptalan) meggyanúsításom szándékával – „tanúkihallgatásra” idéztek be igen sajátosan, telefonon keresztül, felhasználom a nagyszerű alkalmat, hogy régi függő ügyeimet Önöknél folytassam feljelentés megtétele útján.

Ezennel feljelentést teszek a Btk. 225. §-ába ütköző hivatali visszaélés bűncselekménye miatt

1/ Dr. Turi András vezetőhelyettes ügyész (Budapesti Nyomozó Ügyészség)

2/ Dr. Margl Zoltán ales. Csoportvezető katonai ügyész (Budapesti Katonai Ügyészség)

3/ Dr. Ihász Sándor fővárosi főügyész (Fővárosi Főügyészség)

4/ Dr. Szabadvári Péter ezredes (Katonai Főügyészség)

ellen, mivel fent nevezettek alaposan gyanúsíthatóak azzal, hogy az általam megtett, Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány és Dr. Szabadfi Árpád volt ORFK helyettes vezető elleni feljelentések elbírálásánál a feljelentett személyek javára jogtalan előnyt okozva hivatali kötelezettségüket megszegték, a bizonyítékokat és közismert tényeket szándékosan iratellenesen és a logika szabályait megszegve mérlegelték és megakadályozták, hogy a két feljelentett rendőri vezető ellen a független bíróság folytathassa le a jól megérdemelt büntetőeljárást. Ügyszámok, melyeken a jogellenes határozatokat meghozták: 1/ Nyom. 728/2007; 2/ B.XIII.207/2007; 3/ NÜ 13241/2007; és 4/ Bf.VI. 112/2007.

 Dr. Turi András terhére felmerül még a magán- avagy közokirathamisítás gyanúja is (attól függően, hogy az ügyészségi határozat milyen okiratnak minősül), tekintettel arra, hogy fenti ügyszámon „elírást” javított valótlannak imponáló indoklással: Gergényi Pétert – akiről mellesleg országszerte, médiahírek alapján köztudott volt, hogy a BRFK vezetéséhez elvárt iskolája sem volt meg, ezért is nem lehetett az ORFK vezetője sem – doktori címmel ruházta fel. A kijavító határozat szerint „hivatalból” javította; de ez 2007. június 5-én kelt, miközben az én panaszom, mely ezt is kifogásolta, június 1-én datálódott. Hogy Dr. Turi András elkövette-e a szándékosan valótlan indoklás írásával az okirathamisítás valamelyik alakzatát, az a határozata elleni panasz ügyészségi kézbesítésének és iktatásának vizsgálata útján dönthető el. Amennyiben már látta a panaszt, akkor annak helytadva lett volna kötelessége javítani az iratot, és nem „hivatalból”.

Dr. Margl Zoltán terhére felróható az a súlyos jogi műhiba is (mely szakmai alkalmatlanság címén történő azonnali menesztését is szükségessé tenné), hogy a feljelentést a Be. 174. § (1) bek. f/ pontja alapján (mert már jogerősen elbírálták) utasította el. Elsőéves joghallgatót kivágnak a vizsgáról, ha az alaki és anyagi jogerő közötti különbséget nem ismeri (köztudott volt, hogy a feljelentettek semmilyen bíróság elé nem kerültek!) – egy vezető katonai ügyésztől ez vagy a szakmai teljes alkalmatlanságot, vagy a hivatali visszaélés egyenes szándékkal elkövetése közben a totális indolenciát mutatja, mely kapcsán még a formaságokra sem fordítja a minimális gondot sem, és kirívó pimaszsággal úgy utasítja el a feljelentést, ahogy azt nyilvánvalóan nem lehetne – mert megteheti… Megjegyzem, felettesével ezután beszéltem telefonon, közölve vele az esetet, de semmilyen eljárást Dr. Margl ellen nem indított…

A feljelentés kiterjed mindazon ismeretlen tettesekre is, akik ügyészségi felettesként, avagy kormánytagként-kormánytisztviselőként netán befolyásolták a megnevezetteket abba az irányba, hogy nyilvánvalóan alaptalanul, tisztán politikai indokból utasítsák el a feljelentéseket, és tegyék lehetetlenné a tettesek felelősségre vonását a 2006. október 23-i rendőri brutalitásra kiadott parancsokért, illetve a tévéostrom alkalmával a szorult helyzetbe került védő rendőrök számára a segítségnyújtás elmulasztásáért, mely a sértettek testi épségét, életét is veszélyeztette.

Részletes indoklás helyett utalok az elutasított feljelentéseimben leírtakra; továbbá arra, hogy Dr. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke számos nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a vétkes rendőrök – a vezetőket is beleértve  - elszámoltatása és megbüntetése parancsoló szükségszerűség lett volna.

Utalok továbbá arra, hogy az események óta a vétkesnek tartott alacsony rangú rendőrök elleni eljárásban a parancskiadók személyét nagy aggódással nem vizsgálták; továbbá arra, hogy immár számos alkalommal kiderült ártatlan külföldi, illetve teljesen, mindenben vétlen egyetemisták brutális összeverése – melyben indult perek kapcsán még a jobboldali rokonszenvvel semmiképpen nem vádolható Cserni János bíró is kiemelte indoklásában, hogy a rendőr tanúk össze-vissza hazudoztak. Csatolom továbbá a Civil Jogász Bizottság által összegyűjtött, azóta nagyrészt már tisztázott, ártatlanok elleni brutalitásokról szóló DVD-összeállítást. Utalok arra, hogy a rendőrség „szakszerűtlenségét” – a féllegális Kossuth téri tüntetők teljesen legális Fidesz-gyűlésbe terelését – immár a belső vizsgálat is megállapította, bár sajnálatosan következtetést nem vont le, noha a szándékosságot minimum vélelmezni kellett volna.

Ki kell jelentenem, hogy a jogellenes tüntetés vagy gyülekezés elleni aránytalan és veszélyes rendőri brutalitás sem indokolható; mint ahogy a rendőrök tömeges azonosító nélküli szereplése (mellyel kapcsolatban Gergényi Péter súlyosat hazudott eleinte) sem. Erre a parancs adójának személyét hivatalosan a hatóságok nem kívánták kideríteni…

Javaslom, sőt követelem a bűnös rendőri vezetők elleni eljárás újra megindítását, és az őket fedező ügyészek (esetleges kormánytagok) szigorú megbüntetését. Javaslom a feljelentettek előzetes letartóztatását, mert a mai politikai helyzetben a bűnismétlés veszélye fennáll.

Feljelentésemet nyomatékosítja az a tény is, hogy bár (alaptalanul) bűncselekmény hiányában utasították el azokat, az ügyészségek valamiért mégis mellőzték a hamis vád miatti, ellenem indítandó eljárást (felteszem, azért, mert ez Strasbourgban igen rossz optikával bírt volna). Márpedig feljelentéseimet konkrét személyek ellen tettem, ahogyan most is. Így, ha bűncselekményre gyanú sem volt, a hamis vád miatt az ügyészségnek kötelessége lett volna ellenem eljárni! Így a hivatali visszaélést a most feljelentettek két rendben is elkövették: ugyanis ha korrekt meggyőződésük volt, hogy határozatuk megalapozott és tisztességes, akkor az ellenem való eljárást nem mellőzhették volna!

2008. április 15.

                                        Tisztelettel: Molnárgörény (eredetiben persze név, cím)

 Mellékelve: 1 db DVD-lemez (CJB anyaga, eredeti)

Ezt kapták meg az arcukba. Elegáns, hiszen még az elszámoltatást többször szorgalmazó Sólyom is benne van... Mellé meg Morvaiék (eredeti) DVD-jét, mindkettőt (nem egyet, ezt elírtam). Van aláírt, átvetetett példány is, majd ha TC megtanít PDF-et feltenni-beilleszteni, felteszem. Meg még az kell, hogy szkennelés után PDF-et tudjak csinálni belőle...

Folytatása következik: ideje feljelenteni azokat a bírókat, akik Kabai kazánkovács urat a sittől oly hatékonyan tartották távol, míg a Hírtévé meg nem találta... Már csak azért is, mert a Magyar Nemzet azóta címoldalon hozta, hogy Kabai a börtönből irányítja a cégeit, melyeket azóta is állami százmilliókkal tömnek. Annyira bolond csupán, hogy céget vezetni még tud szegényke - még jót is tett neki a sitt levegője, ha ennyit javult. Nem is baj, hogy bezárták a diliházakat, mert szemlátomást az életveszélyes pszichiátriai betegségek börtönben jobban gyógyulnak!...

Most akkor egy keveset a kihallgatásról. Az a minimum, hogy az ember nem fog kezet, de Dicsértessék a Jézus Krisztus!-sal köszön (majd a kényszeredett "Mindörökké!" válasz után odadörgi: Ámen!). Ezt követően ki kell fejteni, hogy mivel az ügyészségek a kormány irányítása alatt állnak, és egyértelműen bűncselekményeket, azok tucatjait fedezték, a magam részéről bűnszervezetnek tekintem mind az ügyészséget, mind a rendőrséget. Ez kellemesen megadja az alaphangot, egyben jelzi is a prognózist: ha az illető vértolulásos fejjel igyekszik visszafojtani az indulatait, akkor az előzetes védelem hat, vagyis pontosan tudja, minek teszi ki magát, ha ösztönei szerint, teljes hatósági jogát használva (illetve, azzal visszaélve) vág vissza.

Ügyészem - Dr. Falvai Zsolt - szépen táguló pupillája, finom reszketése az avatott orvosi szemnek elárulta: határozottan megy föl benne a pumpa. Egyszer ki is tört, egyenesen megkérdezve: tényleg azt akarom kiporovokálni, hogy kijöjjön a sodrából? Igen, feleltem. Pupillái ekkor maximálisan tágak voltak, a tremora erősödött. Az se tetszett neki, amikor a tanúfigyelmeztetésből a "saját magát, családtagját bűncselekménnyel vádolni nem köteles" formula kihagyását rögzítettem a jegyzőkönyvbe, és közöltem vele, hogy emiatt ő maga is eljárásra számíthat, ahogyan azért is, mert telefonhívásakor elmulasztotta felhívni a figyelmemet az ügyvédi képviselet lehetőségére.

Ez annyira nem is vicc, mint talán gondolnátok. Amerikában a Miranda-Escobedo-formulát minden rendőr, hatóság úgy fújja, mint hívő a Miatyánkot. Ha nem pontosan mondják el, a gyanúsítottat általában nem lehet elítélni (tanúra ugyanilyen pontosság, de kissé más formula áll). Nagyon gyatra kis ellenkezés volt, amikor az ügyész úr elkezdte a jegyzőkönyvben magyarázni a bizonyítványt, hogy "az ő jogértelmezése szerint" csak akkor kell az önvádolás nem kötelező voltára figyelmeztetni, ha ez felmerülhet a válaszban. Frászkarikát. Úgyhogy ő is kap egy kis ajándékot, egyelőre a főnöke címére. Hátha az majd nem tesz semmit, így őt is be lehet vonni...

Megjegyzem, Falvai úr voltaképpen a végsőkig igyekezett korrekt lenni: annyira, hogy egyértelműen tudott a megjelent posztokról meglátásom szerint. Megtudtam, hogy az eljárás tényleg Pákó ellen folyik (a kérdések is olyanok voltak); ugyanis a Pákó által ellenünk tett feljelentést a Bombagyár Tévé és Rádió vágatlan felvétele alapján azonnal a szemétbe dobták már a rendőrségen (csodák csodája), mert egyrészt a felvétel, másrészt az ATV-ben elkövetett négyzetre emelt idiotizmusa miatt sehogy se lehetett a dologra ráhúzni a kényszerítést, erőszakot, miegyebet. Ennyire még a magyar igazságszolgáltatás sem bírt (még) elferdülni... Ezért folyhat hamis vád miatt eljárás: mert az alapügyet - Pákó feljelentgetéseit - már jogerősen lezárták (be se hívtak akkor, úgy látszik, nem tűnök elég erőszakosnak).

Azt azért besikerítettem a jegyzőkönyvbe, hogy az Oktogonon én a járda túloldalán három fiatal gyárlakóval beszélgetve vártam Pákó érkezésére (nem is figyeltem, jön-e, mert úgyse ismertem volna fel). Ha olvassa a három közül valaki: épp azt magyaráztam el nekik, hogy miért reális és igaz az a tudományos kutatási eredmény, hogy az askenázi zsidók intelligenciahányadosa a legmagasabb a vizsgált népcsoportok közül. Azért, mert a zsidók bő másfél-két évezredig diaszpórában éltek, csak egymás között házasodtak (de a belső migráció nagy volt, így rokonházassági ártalmak nem alakultak ki), továbbá a vallásgyakorlathoz kellett a férfiak általános írástudása, valamint a pénzgazdálkodáson és egyes értelmiségi foglalkozásokon kívül a többiből nagyrészt ki voltak zárva. Így ki kellett szelektálódjon a jó szellemi képesség, mert a sikeresség náluk ehhez kötődött.

Ja, amúgy antiszemiták vagyunk, mint tudjuk, nem?

Aztán szó volt még bomberdzsekiről (nekem sose volt), mézes pálinkáról - mind a legfeljebb másfél deciről, amit hárman megittunk, és arról, hogy egy öreg, egy pocakos és egy kistermetű ember vajon hogy a fenébe kényszeríthetett volna egy kisportolt, jókötésű fiatal néger srácot a zsúfolt Oktogonon és Nagykörúton bármire úgy, hogy az senkinek se tűnik fel a tömegben...

Nos, tehát ez az ügy úgy tűnik, tényleg nem ellenünk folyik. (Már kérdés, hogy az ügyészfeljelentéseim csak megérlelnek egy hamis vádat előbb-utóbb, a hatóságnak valamikor ki kell állnia, hiszen ez az ügyészfeljelentősdi matrjoskababa-rendszerrel bármeddig folytatható).

Fel lehet tenni azt a kérdést: a voltaképpen magát elég kínosan érző, és néha burkoltan mentegetőző Falvai ügyész urat miért kellett ilyen keményen letámadni? Megint csak elvi okból. Nem kötelező olyan szervezetnél dolgozni, amely jogsértéseket fedez, ha kényszerből is. Erre ő (persze mindez jegyzőkönyvön kívül ment) azzal érvelt, hogy egyrészt ő már 2006-ban nyilatkozta, hogy a rendőrök sok jogellenes tettet követtek el, másrészt őt sose kényszerítették politikai okból akaratával ellentétes döntésre (nem tehetek róla, én ebből azt hüvelyeztem ki magamnak: másokat ellenben igen, és tud is erről, bár ezt nem mondta ki).

Tehát: ha egyszer a magyar ügyészségek gazembereket mentenek ki a törvény karmaiból - a rendőröktől és rendőri vezetőktől a pénzügyminiszterig - a vádemelés elsinkófálásával, akkor egyetlen helyes magatartás szerintem az, ha CSAKIS testületnek tekintjük őket, jogi személyként, és semmiféle különbséget nem teszünk az egyes ügyészek között. Analóg ez a bűnszervezetek megfelelő kezelésével: azokban sincs ártatlan. Ezért aláztam meg tényleg agresszíven és keményen egy olyan embert, aki személy szerint erre nem szolgált igazán rá (az eljárási hibáit vélhetően az okozta, hogy egy pillanatra se engedtem ki az agresszív-provokatív nyomás alól): mert nem őt, hanem az ügyészséget mint szervezetet, mint Gergényi megmentőit támadtam benne.

Folytatása következik: ha a feljelentésre válasz érkezik...