A magyarországi népszámlálásokat elrendelő jogszabályok, a hatályos statisztikai törvények, valamint az összeírások előkészítésében és végrehajtásában közreműködők mindenkor kiemelt figyelmet fordítottak a személyiségi jogok védelmére. Ennek ellenére a nemzetközi politikai események egy alkalommal kikényszerítették a népszámlálási kérdőívek átadását más szerveknek, statisztikai céltól idegen felhasználásra. A második világháború után a hazai németek kitelepítéséhez az 1941. évi népszámlálás személyi adatait is felhasználták.
A statisztikai célból gyűjtött adatok törvénytelen felhasználása körülményeinek levéltári dokumentumok alapján történő feltárására a 2001. évi népszámlálás előkészítése kapcsán került sor. A kutatás eredményeit 2005-ben A magyarországi németek kitelepítése és az 1941. évi népszámlálás című kötetben tettük közzé. A következő összeállítás e kiadvány adatait tartalmazza. Az első részben a korabeli (magyar nyelvű) dokumentumok közzétételével célunk a hazai állami szervezetek, elsősorban a Központi Statisztikai Hivatal szerepének bemutatása a kitelepítések előkészítésében és végrehajtásában.
A második részben a kitelepítés befejeztekor készített, csaknem hiánytalanul előkerült névjegyzékek adatait foglaljuk statisztikai táblázatokba, összevetve az 1941. és az 1949. évi népszámlálásból a hazai németek számára vonatkozó adatokkal. Amíg a kötet csak magyar nyelven készült el, az itt közzétett táblázatok magyar és német nyelven is rendelkezésre állnak. A kötet táblázatait településregiszterrel és – az 1949. évi közigazgatási beosztás szerinti 3347 magyarországi város, község – településenként önálló oldalra összegyűjtött adataival is kiegészítettük.
Olvassatok!