A kecsege (Acipenser ruthenus) az ősibb, vértes-porcos halak közé tartozik. Idegrendszere kevésbé fejlett, mint a csontoshalaké, és nehezebben alkalmazkodik a változásokhoz. Karcsú, elegáns (és nagyon finom a húsa, vesztére). Rokonai, a viza (Huso huso) a vágó tok (Acipenser queldenstaedti), a sima tok(Acipenser nudiventris) és a sőregtok (Acipenser stellatus) gyakorlatilag már kipusztultak Magyarországról: nem tudnak a Vaskapu-erőművön áthaladni. A tokfélék ugyanis a tengerből és a torkolati brakkvizekből járnak fel ívni; egyedül a kecsege tisztán édesvízi hal - illetve, a sima toknak is kialakult a Vaskapu feletti állandó édesvízi állománya.
A kecsege kicsi. A többi tokféle mázsásra-félmázsásra megnő, így a kifejlett halaknak természetes ellenségük nincsen, csak az ember. A kecsegében az ötkilós már nagyon nagynak számít, de a többsége fél-egy kiló között van.
És karcsúak! Nem véletlen, hogy ezt másodszor is leírom, illetve "és"-sel kezdek hangsúlyozási célból egy mondatot. Karcsúak: vagyis leférnek a kárókatona torkán...
A kárókatona (Phalacrocorax carbo) halászmadár, méghozzá termetes. A hetvenes-nyolcvanas években majdnem kipusztult, de aztán egész Európában védelem alá került. Természetes ellensége neki sem lévén - a nagy ragadozó madarakból mutatóba maradt egy-két példány - gyorsan szaporodni kezdett. Ma már gyakori költőfaj, és még ennél is gyakoribb téli vendég: ezres csapataik lepik el a jégmentes téli Dunát, de minden vizünket, amíg nem fagynak be. Márpedig újabban egyre ritkábban és rövidebb időre fagynak be a vizek...
A kárókatonának van még egy nagyon sajátos tulajdonsága: hogy a tollazata nem igazán vízálló. Ezért sokkal nagyobb energiatermelésre van szüksége, hogy testhőmérsékletét fenntartsa. Vagyis: többek kell ennie.
Mit eszik? Hát, többek között kecsegét. Nemrég láttam, ahogy a pesti Dunán lebukott az egyik, majd fél perc múlva olyan félkilósforma kecsegével a csőrében bukkant fel, és már nyelte is. A karcsú hal lefér a torkán, és mivel a hideg vízben a halak lelassulnak, a kecsegének nincs sok esélye.
Olyan jól sikerült a természetvédelem a kárókatona vonatkozásában, hogy lassan el kell kezdeni gondolkodni a kecsege hasonló védelmén. Elsősorban azon, hogyan lehet a kárókatonától megvédeni... Mert ha a dolog így megy tovább, akkor hamarosan a kecsege fogy el a Dunából...
