Hát már megint. Jöttek, láttak, őrjöngtek, öltek. Igen, a mocskos szemét cigánycsürhe, akik harmincan kötnek bele háromba, és azonnal előrántják a kést is. Aztán szúrnak - nagy szakértelemmel és gyakorlattal, pont a szívbe, vagy a vesébe. Hogy halálos legyen, de legalábbis maradandó fogyatékosságot okozó.
Raffael Sándor és Sztojka Iván. Két színmagyar név - akárcsak a Kolompár vagy a Kalányos... Természetesen a tettesek cigány mivolta érdektelen, harsogja a polkorrekt média - bár már egyre halkabban, mert az újabb és újabb cigány rémtettek eltussolása egyre kevésbé hatékony és egyre nagyobb indulatokat kelt.
Marian Cozma nem provokált, nem randalírozott, nem kezdett ki a cigányok barátnőjével. Rátámadtak, leszúrták, meghalt. A rohadékok meg Audiba pattantak - AUDIBA, BASSZÁTOK MEG, BAROMARCÚAK, AKIK A MÉLYSZEGÉNYSÉGNEK ÉS CSAKIS A ROSSZ ÉLETKÖRÜLMÉNYEKNEK TULAJDONÍTJÁTOK A CIGÁNYBŰNÖZÉST! Arról nem is beszélve, hogy azért a kézisek nem Veszprém leglepukkantabb talponállójában szórakoztak, ott a fogyasztás nem kétszáz forint...
Félelmetes történelmi fintor, ahogy egy szerb és egy horvát csapattársa sietett a szerencsétlen román fiú segítségére - és majdnem osztoztak is a sorsában. Hol volt itt a szerb-horvát háború alig tízéves emléke, hol volt a románok és a délszlávok közötti hajdani masszív ellentét? Életveszélyben is rohantak, próbáltak segíteni - majdnem bele is haltak, életük végéig hordják majd nyomait annak, milyen állatok élnek Magyarországon két lábon járva...
Ki kell végezni a gyilkosokat! Nem büntetés a börtön, csak az ország helyzetét nehezíti a tényleges életfogytiglan csillagászati költsége - nem is beszélve egy esetleges amnesztiáról vagy szökésről. Az élethez való jog? Igen? Hát Marian Cozmáé? Aki a más életét elveszi: veszítse el a saját jogát is, hiszen a másét se tartotta semmire, ugyanezt érdemli! Szemet szemért, fogat fogért! A justizmordokat a halálos ítéletnél előírható kötöttebb bizonyítási rendszer képes kivédeni - jelen esetben kamera előtt gyilkoltak a cigányok, nem vitás, ki a tettes - nem véletlenül menekült el azonnal.
Kivégezni őket, ha formálisan törvénytelen is! Kivégezni, ha kell, magánúton, ha kell, a börtönben lemészárolva más foglyok által, ha kell, akár a bíróság előtt a vádlottak padján agyonlőve. Az ilyen állatok nem érdemelnek kegyelmet. Ki kell végezni őket - nem utolsósorban a tisztességes cigányok érdekében is! Mert ha a hasonszőrűeket megilleti a törvény védelme, a feszültség egyre gyorsabban fog nőni, és hamarosan kitör a pogrom. Amiben persze nem azokat gyilkolják majd meg, akik rászolgáltak, hanem az ártatlanokat, akiknek csak a bőrszíne egyezik az aljas, alattomos és a végtelenségig erőszakos cigánybűnözőkével.
Halál Raffaelre és Sztojkára! Galád gyilkosoknak ne legyen irgalom!