Néhányan (mármint az értelmesebbek közül, mert a kétbites agyúaknak az efféle téma nem kenyere) nem értik, hogy miért kell az "eszmei tisztaságért" harcba szállni, emiatt gyakorta személyeskedni, és olyan vitákba belemenni, ahol a másik könnyedén próbálhat hárítani a character assasination típusú ellentámadással, amit Terembura olyan jól ismer. Amikor a Konzervatórium nevezetű nevében konzervatív, gyakorlatában az SZDSZ-től (nem is mindig) jobbra tolt liberális csapattal vívtam kisebb-nagyobb csatákat, többen föltették a kérdést, hogy mi szükség van erre a bozótharcra?

Nos, most megpróbálom bemutatni, hogy miért érdemes ilyen küzdelmekbe belekezdeni. Ha ugyanis a magukat jobboldalra sorolók között létezne egy nemzeti jellegű alapkonszenzus, akkor tilos volna éles vitákat folytatni saját táborunkon belül, hiszen ez csak gyengítene. Csakhogy ilyen alapkonszenzus nincs! Nem az gyengíti a nemzeti gondolatot, ha egy Tallián Miklóst vagy akár egy Ablonczy Balázst megbírálunk, hanem az, ha elhisszük: ők velünk vannak. Ugyanis nincsenek velünk - sőt, maguk mellé állítják azok egy részét is, akik velünk is lehetnének, de a könnyed sziporkákat többre becsülik a csúnya, néha kifejezetten ellenszenves állandó asztalverésnél - Gabrilo erre a típuspélda.

Ha tehát kialakul egy valamilyen szinten rendszerváltó, de legalább alapos reformot lehetővé tevő helyzet: akkor nagyon kell vigyázni, hogy a Talliánok és Ablonczyk ne gyűrhessék maguk alá a többieket. Abból ugyanis nem lenne reform, legfeljebb egy új, más nevű Fidesz. Márpedig a mai rendszer tarthatatlan: az ország egyre súlyosabb helyzetéért főbűnösként ugyan a Gyurcsány-banda marasztalható el, de az, hogy ide eljuthattunk, az egyben a rendszerhibát is jelzi. Tehát: most megmondom, hogy nem lesz jobb 2010 után sem. Egy picikével, esetleg javulhat - de nem annyival, amennyivel egy jól, tisztességesen és elsősorban kellő nemzeti öntudattal és magyar szolidaritással vezetett országban lehetne. Ma ugyanis a "politikai elit" - ha lehet ilyennek nevezni azt a zsebrák-társaságot - önfenntartó, a választó legfeljebb a kormányt menesztheti, de a nagy pártok csirkefogóit nem.

Hát akkor ugorjunk neki, és vegyük elő Tallián Miklóst, a legszemtelenebb és legnagyobb szájú ideológiai szélhámosok egyikét. Már az is sok mindent elmond, hogy állandó címlapos blogja van a Hírszerzőnél - amely forrás, sok mindenről nevezetes, csak éppen a tisztességéről meg a semlegességéről nem. Rendes magyar ember nem blogol se a Hírszerzőnél, se a Népszabadságnál... A blogba érdemes beleolvasni - ennyire agresszív és öntudatos arrogancia csak a régi szép Hófehér című rajzfilmben fordult elő, úgyhogy Talliánt nyugodtan átkeresztelhetnénk Első avagy Egetverő Arrogancia nevére. Helyesebben, ő csak Második lehet, hiszen a rajzfilmé az első hely...

Tallián egyébként fizikus (legalábbis valahol ezt olvastam róla) - ehhez képest nagykaliberű társadalomtudósként kezeli saját magát, és képes olyan ostobaságok kinyilatkoztatására, hogy a kicsit is tájékozott olvasónak tarkóig fut fel a szemöldöke. Érdemes bemutatni, hogy például micsoda genetikai zseni őkelme. Sajátos, hogy a különben ennél sokkal színvonalasabb Judapest miért tűrte meg ezt a förmedvényt - mert azzal még nem volna baj, hogy védi a zsidókat, na de hogy ilyen hülyén? Nézzük végig a remekművet! Tételenként, szép precízen; a JP-ről idézem a blődségeit.

1. A tanult magatartásformák nem öröklődnek, és nem alakulnak biológiai sajátossággá, tanult magatartás-forma csak tanulással adható tovább. Pont. A zsiráf nyaka sem azért hosszú, mert a korábbi zsiráfok sokat nyújtogatták, és úgy maradt. Ez egy természettudományos állítás, amiről legfeljebb természettudományi vitát érdemes nyitni. Ezt pedig nem fogom megtenni, több okból sem. Egyrészt, mert én sem vagyok genetikus szakember, csak elfogadom a genetikus szakemberek józan közmegegyezését a témában. Másrészt az olvasók, és főleg a potenciális vitatkozók nagy része még nálam is kevésbé járatos a témában, ebből a vitából pedig jelentős hozzáadott érték nem keletkezne.

Hogy a tanult magatartásforma és az örökölt magatartásforma között hol a határ: azt bizony nemhogy egy laikusságát elismerő fizikus, hanem profi genetikusok se nagyon merik már kinyilatkoztatni. Örökölt magatartásformák ugyanis vannak: sőt, igen egyszerű állatoknál igen bonyolult magatartásokat figyelhetünk meg, ami kizárólag öröklött lehet, hiszen semmilyen tanítás vagy nevelés nincsen. Na ide hallgass, Miklós, te kis buta! Olvastál volna utána például a háromtüskés pikó (Gasterosteus aculeatus) szaporodási viselkedésének... Ez az apró halacska először egy barlangszerű kuckót épít a fenéken, aztán piros foltja mutogatásával-rezgetésével odatereli a nőstényt, majd speciális tánccal ikralerakásra bírja. Igen ám, de a pikó ezt nem tanulta - nem volt kitől, hiszen a halaknál nem nevelik fel a szülők az ivadékokat. Az egész magatartásforma öröklött, és hogy pontosan hogyan kódolódik - azt a fene se tudja. És ez csak egy hal! Mi lehet emberben?

A tanult magatartásformák bizony öröklődővé válnak - hogy pontosan hogyan, azt még nem tudjuk, de az már nem kérdés, hogy van mód erre. Ha nem így lenne, a pikók rég kihaltak volna, hiszen nem tudnának fészket építeni... Márpedig hülye materialisták (mint Tallián is) nem mondhatják egyszerre azt, hogy a tanult magatartás nem öröklődik, de teremtés se volt, vagyis az evolúció során kellett ezeknek a magatartásoknak öröklődővé válniuk; ez ugyanis paradoxon.

A zsiráf nyaka bizony hogy azért hosszú, mert a korábbiak sokat nyújtogatták, és úgy maradt. Ezt nevezik evolúciónak, te ostoba fajankó... Amelyiknek nem nyúlt meg a nyaka, az éhenhalt, lent az antilopok és zebrák gyorsabbak voltak.

2. Képességek, készségek, ösztönök öröklődhetnek. Azonban a hagyomány, a zsidóság által használt tanulási módszerek és hasonlók nem ösztönök, hanem emberi konstrukciók, az előző pont értelmében genetikusan nem öröklődnek.

Nincs ilyen, hogy "a zsidóság által használt tanulási módszerek". Hülye vagy, Miklós. Magyarországon Kádár idején de facto nem volt zsidó tanintézmény, így nem lehettek külön módszerek se, ha csak fel nem állítasz valami összeesküvéselméletet, hogy márpedig a zsidók akkor is összesúgtak és vad talmudista nevelést adtak suttyomban csemetéiknek. A valóság ugyanis az volt, hogy a magyar zsidók nagy többsége a vallástalan bolsevizmus idején erélyesen asszimilálódott, és zsidóságát lehetőség szerint fel is adta. Tallián mellesleg azt se vette észre, hogy ez a tétel egy zsidó összeesküvés-félét, masszív elitizmust vizionál, tehát nem segít, hanem árt a zsidóknak - ráadásul alaptalanul.

3. A szelekció lassú, bizonytalan irányú folyamat, amely semmi mást nem garantál, mint azt, hogy a “nyertes” a pillanatnyi versenytársaknál várható értékben több utódot hoz létre. Az, hogy egy-két ezer év alatt, a szelekció által követhetőnél több nagyságrenddel gyorsabb változások mellett az emberi fajon belül megjelenjen egy olyan csoport, ami specifikusan alkalmas arra, hogy értelmiségi, vagy bankár, vagy világösszeesküvő legyen, gyakorlatilag végtelenül valószínűtlen.

Lassú a te ángyod térdekalácsa, te féleszű. Hogy a fészkes nyavalyában lettek a kártékony rovarok néhány év alatt immunisak a DDT-re? Na, hogyan, kis okoskám? Megtanulták légmentesen becsomagolva megenni? Netán kikerülik? Nem, te idióta, hanem olyan genetikai változások történtek bennük - igen gyorsan - amelyek miatt a bontóenzimek nagyon hatékonyan dolgoznak. De a lassan laikusok által is köztudott antibiotikum-rezisztenciáról is beszélhetnénk, ami szintén igen gyorsan kialakult: a penicillin eleinte maga volt a csoda, de egy-két év múlva már ott voltak a rezisztens bacik. Erre azt mondhatnád (ha tényleg lenne némi eszed), hogy ez nem bizonyíték, hiszen penicillin korábban is volt, csak természetes forrásból - vagyis a rezisztencia létezhetett, csak feldúsult. Na de az abszolút szintetikus újabb antibiotikumok? Azokra is van rezisztencia, holott azok tényleg nem léteztek korábban... Vagy térjünk vissza a tüskés pikóhoz - itt a példa a képesség-feldúsulásra, méghozzá olyan gyorsan, hogy ezt egy vizsgálatban simán kimutatták! Vízfejű-nagyszájú Miklóskám, az evolúció lassú, ha a hatás kicsi - de igen gyors, ha a hatás erős és veszélyes. Namármost, hogy a zsidókra kényszerített kétezer éves diaszpóra-lét mennyire gyorsította fel a képességek kiválogatódását, azt szép pontosan meg kéne és lehetne vizsgálni, nem polkorrekt süket dumát sóderolni róla.

Nem végtelenül valószínűtlen, hogy az értelmiségi létre kényszerített, földtulajdontól elzárt zsidók között feldúsul kétezer év alatt az ész, hanem - ez meg is történt. Az a bizonyos felmérés, amely az askenázi zsidók IQ-ját találta legmagasabbnak, valós. Szar ügy, amikor a tények nem engedelmeskednek a feltételezéseidnek, ugye, Miklóskám? Továbbá csúsztatsz, ahogy szoktál - mert az értelmiségi/bankár pályára a zsidóknak jócskán nagyobb esélyük van (képességeik révén) másoknál, de a világösszeesküvést nem kéne idekeverni - az csak a buta fejedben létezik.

4. Ha a zsenialitás nem is, a kiugróan jó teljesítmény átlagos képességekkel is elérhető. A zseninevelés természetesen nem humánus dolog, mélységesen elítélem, de ettől még, ha korlátozottan is, lehetséges. Lásd a Polgár család életművét, ahol a dresszírozás egy valóban világklasszis, és két, erősen átlagon felüli sakkozót eredményezett.

Na de honnan tudod, hogy a Polgár család átlagos? Lemérted a lányok IQ-ját, vagy csak szövegelsz szanaszét? Szerintem azért több az övék, mint a tiéd, Miklóskám - kell ott azért tehetség is, főleg a sakkban. A papának legalábbis volt sakktehetsége, miért ne örökölhették volna a lányai... Látod, egy dologban véletlenül egyetértünk: én is elítélem a zseninevelést, és bár a saját gyerekemet alávethetném effélének képességei alapján, de eszem ágában sincs.

5. Az átlagból kiugró sajátságok nagy valószínűséggel visszasimulnak a populáció többi tagjához. Ha egy nép átlagos testmagassága 180 cm, akkor a 2 méteres apukának várhatóan már nem 2 méteres, hanem csak kicsit alacsonyabb gyermeke lesz, és néhány generáción belül visszaérnek a 180 centis magassághoz. Az átlagon felüli, kiugró színvonalat örökléssel folyamatosan, nemzedékeken át fenntartani igen valószínűtlen.

Egy nagy lófaszt, szólt a grófnő. Visszasimul az átlaghoz - feltéve, hogy a párválasztás az átlagosból történik! Na de a diaszpóra-zsidóságban nem lehetett kívülről házasodni, hiszen a pap zsidót nem adott össze kereszténnyel! Ha pedig a pár is magasabb képességű: akkor bizony nem simul vissza semmi. Ha a kétméteres apuka kosaras csajt vesz el, a gyerekeik is kosarasok lesznek. Az értelmiségi létbe voltaképp belekényszerített zsidóság Európában ahhoz nagy volt, hogy a "beltenyésztés" ártalmas legyen, ahhoz viszont elég zárt közösség (összeurópai szinten), hogy a képesség-feldúsulás hatékonyan érvényesüljön.

6. Elképzelhető, hogy az orrméret- és a hajgöndörödés-gén mellékhatása a világösszeesküvésre való hajlam, de rettentően valószínűtlen.

Komoly, tudományos érv, ilyet várunk egy természettudóstól. Meg egy picit mintha rasszista is lenne, de neki nyilván szabad. A zsidók jelentős száma még csak nem is hasonlít a karikatúra-zsidókra... Az viszont az eddigi szövegelemzés alapján nagyon valószínű, hogy az arrogáns butaság génje a Tallián Miklós névvel evolúciós kapcsolatban áll...

7. Ahogy a genetikával való érveléshez érteni kell a genetikához, úgy a statisztikával való érveléshez is érteni kell a statisztikához. Közelebbről ez azt jelenti: nem szabad összekeverni az ok-okozati összefüggést (illetve figyelni kell a más oldalról is alátámasztott, helyes üsszefüggés megtalálására), a közös okra visszavezethető korrelációt, és a véletlen korrelációt. Példának okáért annak, hogy a hazai zsidóság szociológiailag, anyagi helyzetében, életminőségében valószínűleg felette van a hazai átlagnak, nem fajelméleti okai vannak. Nem azért élnek jobban, mert zsidók, hanem azért, mert zömmel budapestiek: a zsidóság jelentős része történelmi okokból Budapesten koncentrálódik, Budapest átlagos anyagi és életminőségi viszonyai pedig jelentősen felette állnak az országos átlagnak. Nem a zsidóság okozza a jobb mutatókat, hanem a budapestiség, az, hogy a zsidóságnak épp a budapesti része élte túl a vészkorszakot, történelmi kérdés.

Ó, te magyar tarka... Gratulálok, ilyen hülye ember kevés van. Él mondjuk 100-150 ezer zsidó Budapesten - és ugyanennyi csöves is. Továbbá legalább ennyi szakadt cigány, meg lecsúszott lumpenproletár. Valahogy nekik a budapestiség mégse az életszínvonal maximumát hozza el... Tallián már csak ilyen: okosan elmondja, hogyan kéne a statisztikával adatokat kezelni, aztán mond mégis egy akkora marhaságot, hogy a legelőn lenne a helye. Budapesten ugyanis százezerszámra élnek nagyon szegény emberek, tehát ha a zsidóság különbségét csak a lakhely adná, akkor ugyanannyi arányú (10-15 %) lecsúszott zsidónak is kéne lennie. De nincsenek (nem mintha ez baj lenne). Már arról az apróságról nem is beszélve, hogy mióta Budapesten a legmagasabb az életszínvonal? Hát a nyugati határszél, hát Sopron és Győr? Vas megye aligha cserélne szívesen Budapesttel, akár életszínvonalra, akár cigánymennyiségre nézvést...

A befejezés a csúcs: Gyurcsányra emlékeztet a stílus, amikor az adócsaló cégeket alapító, adómentesített úszómedencét gründoló csirkefogó okos hangon nevelgette az embereket, hogy adózzanak csak szép fegyelmezetten...

Ezek miatt kérnénk mindenkit, ha nem ért a genetikához, ne érveljen vele se pro, se kontra. Ha nem ért az örökléstanhoz, ne érveljen vele se pro, se kontra. Ha nem ért a szelekcióhoz, ne érveljen vele se pro, se kontra (olvassa A fajok eredetét inkább). Ha két, minimális szakértelem nélkül lévő bölcselkedő nekiáll genetikai érveket felsorakoztatni egy identitás-vitában, az először roppant vicces, de rettentő gyorsan válik nagyon alacsony színvonalúvá és szánalmassá. Ne tegyenek ilyet. Köszönjük.

Mit is írt Tallián az elején?

...én sem vagyok genetikus szakember, ...

Értem. Neked mégis lehet, Miklóskám. Leírhatsz egy határ baromságot, méghozzá egyrészt elemista könnyedséggel cáfolhatóakat, másrészt olyanokat, amelyek végiggondolva zsidóellenes gondolatokat ébreszthetnek - hát, én nem tudom, hogy Darwin rólad írt-e, de hogy azt a bizonyos Darwin-díjat kiérdemelnéd, az már egyszer bizonyos.

Ráadásul ez az arrogancia még kontraproduktív is: aki antiszemitizmusra hajlik, egy ilyen bicskanyitogatóan hülye szöveg miatt semmivel nem lesz megértőbb a zsidókkal. Sőt. Vagy netán ez is volt a cél???

Ami engem illet, én azt állítom: a zsidóság igenis magas szellemi képességekkel rendelkezik, amit egyrészt az újabb kutatások, másrészt a zsidó Nobel-díjasok és értelmiségiek magas száma és aránya is bizonyít. Ezt a kétezer éves diaszpóra-lét okozta, ilyen hatékonyan működött a képesség-feldúsulás. Nincs is ezzel baj: egy tehetséges népcsoport többletet ad az országnak. Ami vita a zsidókkal fennáll (holocaust-ipar jelenségei, illetve az állandó antiszemitázásuk bármilyen kritikára), az egy korrekten működő országban magától is nagyrészt megoldódik, mert egy tisztességes jogrend sem előítéletek miatti hátrányokat, sem ok nélküli rasszistázást nem bátorít, továbbá a többségi nemzetben nem nevelget bűntudatot - főleg nem olyasmiért, amiben a ma élők döntő többsége sehogyan nem is lehetne vétkes. Ennyi.

A legérdekesebb az, hogy Tallián milyen széles körben elfogadtatta magát. Hogy a Judapestre bevették, az még megérthető, hiszen az efféle harcias filoszemitizmust a zsidók rendkívül nehezen utasítják vissza. Na de a Konzervatórium?...

Furcsa számomra, hogy az alapvetően tisztességes és nem rossz képességű Gabrilo hogyan képes besodródni egy ilyen alak uszályába, és "szakértőbbnek" nevezni őkelmét. A Gabrilo-jelenség mutatja, hogy összességében normálisan gondolkodó emberekben hogy fejlődik ki a kétkedés nélküli tisztelet az efféle talliánok felé. Gabrilóval korábban egészen jókat beszélgettünk, sőt, meglehetős keményen összeveszett jó néhány konzervatorista hímvesszőkalpaggal (régi blogját már rég nem hozzáférhetővé tette, biztos szégyelli), amikor Benei barátja csak úgy ukmukkfukk kihajított, miután vitaképtelennek bizonyult. Sőt, itt ujjongó kommentet írt, amikor azt a bizonyos Hollán Ernő utcai írást megjelentettem. Aztán halálra sértődött azon, hogy Ablonczy politikai deklarációját kiveséztem - érdemben ő próbálta védeni a téziseket, ha igen vérszegényen is -, továbbá különös elszántsággal rohamozott, amikor a kellemesen átmelegedett akolajtót rányitottam.

Nincs azzal semmi baj, hogy hol egyetért velem, hol nem. Azzal van a baj, hogy észre sem veszi maga sem: milyen szélsőséges-szenvedélyes butaságokat képes leírni az akolmeleget bármi áron megvédendő. Tele szájjal bolsevikozik, miközben maga válik egyfajta szektássá, egyes emberektől még a fingot is rózsaként szaglászván. Mi lehet ennek az oka? Az együtt sörözések meghitt félrészegsége? A nyájszellem? A valahová tartozni vágyás? A Tallián-féle abszolút önbizalom vonzása? Netán az, hogy az ilyen emberek képtelenek a személyes barátaikból kiábrándulni? Akármi is a jelenség oka: tudomásul kell venni, hogy még a Tallián-féle selejtes gondolatok is képesek különben gondolkodásra alkalmas követőket szerezni. Ezért kell a Talliánokat szépen kivilágítani, hogy kifélék-mifélék... Hátha kevesebb lesz az utánfutó!?