Az EU-választás tagadhatatlanul belpolitikai kérdésekről szólt Magyarországon - mint ahogy gyakorlatilag minden uniós tagállamban. Ez mellékesen nyilvánvalóvá tette, hogy "öntudatos EU-polgár" alig akad az egyes nemzetállamok lakosságában; a németek elsősorban németnek, a franciák franciáknak, a magyarok pedig magyaroknak érzik magukat. A kampányban EU-szintű téma alig jelent meg; csak az MSZP próbálkozott ilyesmivel, de abszolút sikertelenül.
A választási eredmény immár közismert, és épp elegen értékelték higgadtan vagy épp érzelmesen, racionálisan vagy nyálfröcskölő fasisztázással. Tény, hogy a Fidesz győzött, de kisebb arányban, mint azt legbelül nagyon is remélték. Az MSZP akkora vereséget szenvedett, amekkorára utoljára az 1990-es rendszerváltó országgyűlési voksoláson volt csak példa. A Jobbik előlépett a harmadik legerősebb párttá, a legszegényebb (és a cigányproblémákkal leginkább sújtott) megyékben meg is előzte a szocikat. Az MDF-et a kalapból utoljára előrángatott Bokros nevű nyúl(szájú) még éppen átvonszolta a léc fölött. Az SZDSZ-t azonban hatalmas pofonban részesítették: a 62 ezer néhányszáz szavazattal még a frissen alakult, blőd érzelemkampányt folytató (szavaznak-e a biciklis futárok, meg a Kovács Pistikére hajazó gyerekes plakát) LMP-HP-t sem sikerült megelőzniük. Kiderült, hogy a cigányok sok százezres tömege képtelen politikai erővé válni, mert sem az SZDSZ megmentésére, sem az összegründolt cigánypárt leégésének elkerülésére nem bírtak megszerveződni - a cigánypárt még a szükséges 20000 ajánlásnál is kevesebb voksot kapott...
A kérdés most az, hogy az eredmény miképp fog kihatni a közeljövő politikájára. Ahogy én látom: nincs sok lehetőség. A kormánypártok (igen, az SZDSZ továbbra is kormánypárt - a szavazók is így látták, ezért büntették olyan szigorúan) egyszerűen nem tehetnek mást, minthogy addig maradnak, amíg az lehetséges.
Ebből is egyértelmű, hogy az MSZP-SZDSZ semmilyen körülmények között nem demokratikus erő. Normális országban ugyanis a kormány ért a nép szavából. Ha vagy 80 százalék ellenük szavaz, akkor a kormány szépen veszi a kalapját. Nem így nálunk: itt arcpirító szemtelenséggel nyilatkozzák, hogy "a nép stabil, további kormányzást vár el tőlünk". "Meg a kurva anyátokat, azt a hernyótalpast", ahogy Kovács János választópolgár reagált...
A bolsevikok olyanok, mint a Bourbonok voltak 1789 után: semmit se felejtettek és semmit se tanultak. Éppen csak elszenvedték az óriási vereséget, és Lendvai Ildikónak (na jó, ostoba kétbites pártbanya, mit is várnánk tőle) mi is volt az első dolga? Mi egyéb, mint szélsőségesezni, fasisztázni, aggódni egy jót, hogy bejutott a Jobbik. Nem vette észre ez a vízfejű seprűrevaló, hogy a kampányban se működött már a fasisztázás? Nem baj, csinálják csak tovább, hátha sikerül leküzdeni magukat az SZDSZ mellé...
Az MSZP nem mer most nekimenni egy parlamenti választásnak, mert rettenetesen félnek a jobboldal kétharmados többségétől. De különben is: a várható talán 50-60 képviselői hely nem elég nekik, oda a csókosok se férnének be. Bajnai kormányoz, amíg csak lehet. Már szinte mindegy, milyen a program: rosszabb nekik aligha lehet. Sőt: mivel egy év alatt a megszorításokból csakis a népharag kerekedhet ki (nem mintha hosszabb távon ez a zsebünkben turkáló politika az MSZP-SZDSZ tolvajbandája mellett sikeres lehetne), jövő tavasszal még rosszabbra számíthat a koalíció.
Egy dolgot tehetnek: aktivizálják a titkosszolgálatot. Hátha sikerül olyan zavargásokat összehozni, hogy rendkívüli állapotot lehessen hirdetni?! Ez a Gyurcsány-Bajnai-féle bagázs egyetlen esélye. Ezért szerintem a közeljövőben újabb "terrorakciók" várhatóak - de az abszolút jellemtelenség jegyében a kormány titkosszolgái valószínűleg már nem fogják operettmerényletekkel beérni. Persze nem saját maguk sorai közé lőnek majd: nem kizárt, hogy a Jobbiknak is hamar meglesz a Pim Fortuynja...
Az SZDSZ immár - szerencsére - menthetetlen. A "kint is vagyok, bent is vagyok, jaj, de nagyon boldog vagyok"-stratégia nem jött be. Már a legegyszerűbb emberek is jellemtelen hazudozónak ismerték fel ezt a bandát: elvégre kilépni a kormányból, aztán megszavazni minden megszorítást (sőt, a prés csavarását követelni) egyértelmű simlisség. Feltűnő, hogy a mintegy bő százezernyi magyar zsidó és a közel egymilliónyi cigány szalmát nem tett keresztbe a fasisztázgatáson kívül semmire sem képes szadomazo SZDSZ megmentéséért... A cigányok esetében még hihető, hogy az a (túl népes) réteg, melyet az SZDSZ támogat, még szabadlábon sem szavazhat, hiszen rövid börtönön kívüli időszakaikat is kitölti a közügyektől való eltiltás; a zsidók pedig egyszerűen értelmesebbek annál, minthogy az egyre olcsóbb és primitívebb fasisztázásnak felüljenek. Ha belegondolunk, hogy a Gusztustalan Péter által korlátlanul patronált narkósok és buzik százezrei sem viszonozták az SZDSZ szirénhangjait, megállapíthatjuk, hogy ez a párt beérkezett Piszkos Fred helyzetébe - hiába mutatja ki a szeretetét, attól a szeretett fél megijed és undorodik, akárcsak a Radzeeren a Vöröskarom...
A szadesz már végképp elvesztette a talajt a lába alól: most egész egyszerűen a választók elleni bosszúval foglalatoskodik, amikor ahhoz ragaszkodnak, hogy minden egyes ingatlan adózzon. A cigányputrik is... Megtudhattuk most, hogy mintegy hatvanezer közvetlen lekötelezettjük van (mert másoktól már legfeljebb váletlenül kaptak voksot) - de legközelebb sem számíthatnak többre, ha folytatják a népellenes hadjáratot.
Az MDF sikerrel prolongálta a hattyúdalát, de ez már nem sokat segít rajta. Újabb Bokros nem terem minden bokorban (ráadásul így, hogy felverte öt százalékig az ázsióját a Dávid-csillogtatóknak, legközelebb számíthat arra, hogy ha visszarendelik Brüsszelből, a többi párt az orra alá veri hajdani csomagja alkotmányellenességeinek egész sorát), és az is ritka visszatetsző, hogy a "sikert" újabb kizárásokkal ünnepelték. Mire Ibolykánk rájön, hogy kormánypárti vagy ellenzéki, ki is rúgják a parlamentből, hiába támogatja őtnéhány Lengyel Zoltán-kaliberű alak...
A Fidesz azt mondta, hogy semmit se mondott. ELÉG! Ennyi telt tőlük. Nem mondom, egy eleve agyonnyert helyzetben ez is jó volt 14 mandátumra (majdnem kétharmad), de legközelebb nem így fog működni a dolog. Egyrészt a parlamenti kampányban (már, ha lesz) a bolsevikok tele pofával ordítják majd, hogy a Fidesz a szélsőségesek barátja. Erre nincs jó válasz: ha masszívan elhatárolódnak a Jobbiktól, akkor saját jobbosabb szavazóikat emiatt elvesztik (ez a valószínűbb), ha pedig nem, akkor a fasisztázás a Jobbiknak nem árt, viszont a Fidesznek nagyon is, mert középső szavazóikat visszatereli balra. Másrészt Bajnai egy tévévitában simán lenyomja Orbánt (ahogy Gyurcsány is lenyomta), mert egyrészt Bajnai sokkal gátlástalanabb, másrészt Orbánon vaskos nyomot hagyott az eddigi két vereség 2002-2006-ban. Normális ellenzéki párt le is cseréli ilyenkor a vezetőjét, de nálunk nem csupán a kormányoldal, de az ellenzék se olyan, mint a demokráciákban szokásos...
A Jobbik helye a legkényelmesebb: országos döntési vagy akár parlamenti szereplési pozíciója nincs, EU-képviselőivel viszont brillírozhat, mert ott ha vastagokat mondanak, az a választóknak semmibe sem kerül, és hallhatják, amit hallani szeretnének. Mindazonáltal a Jobbik sincs páholyban. Fenyegeti egyrészt a hirtelen növekedés belviszálya (már az EU-madátumkiosztásnál elkezdtek bénázni, Szima Juditot ki kellett volna küldeni mindenképpen), másrészt a beszivárgók. Márpedig a titkosszolgálat Gyurcsány táskahordozójának keze alatt egészen biztosan leszarja az al-Kaidát és hasonló gittegyleteket, hogy a félelmetes Novák Elődre koncentrálhasson... A Jobbik ugyanolyan beszivárgásra számíthat, mint a rendszerváltó pártok a nyolcvanas-kilencvenes években; és aligha van meg az apparátusa, hogy ezt megakadályozza. Parlamenti bejutása biztosnak látszik, de hogy majdani frakciója nem szakad darabokra néhány hónap alatt, ez aligha garantálható...
A belpolitika tehát egyre keskenyebb kényszerpályákon fut. A kormány és függelékei kapaszkodnak a bársonyszékbe, és már irányt se módosíthatnak, hiszen akkor nem tudnának válaszolni arra, hogy mi szükség volt eddig a sarcolásra. A Fidesz immár nem a jobboldal egyetlen pártja, úgyhogy ha balra puha, jobbra hullanak ki a szavazói, ha pedig jobbra barátkozik, akkor balra veszít voksokat - továbbá lassan ideje lesz sokkal többet mondani annál az evidenciánál, hogy a Bajnai-Gyurcsány-bandából elég. A Jobbik káderhiányát nem pótolhatja nyugodtan a minden bizonnyal nagyszámú jelentkezőből, mert az ávósok is ott mosolyognak a bebocsáttatásra váró sorokban...
Tehát jövő tavaszig (ha ugyan nem tovább) elhúzódó haláltánc várható. Mi pedig szépen beledöglünk...
