Egy év, felfüggesztve. Ennyi jár annak, aki halálra veri az osztálytársát. Feltéve, ha cigány, és azt mondja, hogy a másik lecigányozta.
Az undoklásban - bocsánat a szóviccért - minden baromság van. ENSZ-egyezmény, meg hogy szegényke jelenleg is középiskolás. Holott pontosan mi is történt?
"A diákokat a tanár hazaküldte, majd külön-külön a veszekedő feleket is. Az élsportoló ökölvívó vádlott azonban megvárta osztálytársát, az utcán követte és amikor utolérte, megütötte és megrúgta.
A megvert fiú még hazament, de rokona már eszméletlen állapotban talált rá és nem sokkal később agyzúzódás okozta légzési és keringési rendellenesség következtében életét vesztette. Az utcai bántalmazás és a halál beállta között három óra telt el."
Vagyis, nézzük büntetőjogilag: a gyilkos, akit nem emberölésért, csak halált okozó testi sértésért vontak felelősségre, előre megfontolt szándékból ölt: megvárta áldozatát, úgy támadta meg ismét (mert nyilván már az iskolában is ő volt a támadó fél). Vajon miért nem emberölés volt a vád, amikor élsportoló ökölvívó ütött és rúgott - vagyis a gyilkos tudhatta, hogy ütése akár halálos is lehet, különösen egy nem sportoló, megfelelően védekezni nem is tudó fiatal számára.
Már akkor emberölésért kell vádat emelni, ha az eshetőleges szándéka avagy a gondatlansága kiterjedt a tettesnek a halálos eredményre. Vagyis: ha tudta, hogy ütései-rúgásai halálosak lehetnek, de könnyelműen bízott eme következmény elmaradásában. Hogy az ügyész nem szakszerűen emelt vádat, vagy a bíró értékelte le a cselekményt, azt nem tudom - de hogy az eset emberölés, méghozzá előre megfontolt szándékú, az kétségtelen.
"A bíró indoklásában azt mondta, hogy mivel fiatalkorú, jelenleg is szakközépiskolás vádlottról van szó, figyelembe vette az ENSZ Gyermekjogi Egyezményét, amelyet a magyar jogrend is átvett és amely kimondja, hogy ilyen korú elkövetők esetén csak a legvégső esetben indokolt kényszerintézkedés, illetve végrehajtandó szabadságvesztés elrendelése. Példaként említette, hogy ez alapján akár emberölés esetén is lehetőség van fiatalkorú esetében a felfüggesztett szabadságvesztés kiszabására. További enyhítő körülményként értékelte, hogy a fiatalember beismerő vallomást tett."
Vagyis: bátorítsuk a kiskorú gyilkosokat, elvégre szegények még olyan kis ártatlanok. Meggyónni elég, bűnhődni már nem kell. Súlyosbító körülmény? Hogy netán egy élsportoló ökölvívótól - mint minden küzdősportot űzőtől - elvárható a nagyobb önfegyelem, és különösen elvárható, hogy erejét és küzdőismereteit ne fordítsa civilben mások ellen? Hogy netán ezt - mivel a büntetőjogban nem az általában, hanem az adott tettestől elvárható szint a mérce - fel kellett volna hozni markáns súlyosbító körülményként?
Az ítélet egyszerűen képtelenség. Már az mutatta a magyar hazugságszolgáltatás iszonyú ocsmányságát, hogy a cigány tettesnek még csak előzetesben sem kellett lennie - így lehetett továbbra is középiskolás (hogy miért nem csapták ki gyilkosknt az ország összes középiskolájából azonnal és örökre, az is rejtély számomra). Az ilyen ítéletek után nem csoda, ha valakiknek felforr a vére, sörétest ragadnak és szétlövik a gyilkos fejét - ugyanis a büntetőjog azon társadalmi kompromisszumon alapul, hogy a magánbosszú helyett az állam osztja ki a büntetést. De ha szinte mindenki úgy érzi, hogy a büntetés nem is az - mert szándékosan okozott halálért még ülni se kell -, akkor visszatér a magánbosszú, és megint cigányokat fognak lőni. Az még csak nem is volna tragédia, ha a gyilkost szemelnék ki és intéznék el - mert neki ez bizony kijár -, hanem ha helyette mások esnek áldozatul. Ártatlanok.
Mindezért egy idióta barom, hivatását arculköpő bíró a felelős. A salamoni megoldás egyszerű lenne: vegyünk egy átlagos, fiatalkorú által előre megfontolt szándékból, aljas indokból (bosszú) elkövetett gyilkosságot. Vegyük enyhítő körülménynek, hogy a halálos eredményre (tegyük fel) csak a gondatlansága terjedt ki, továbbá az életkorát és a beismerést; súlyosbítónak meg azt, hogy élsportolóként élt vissza az erejével. Kijön vagy 10-15 év fegyház; nos, fogják meg a bírót, és csukják be őt, hogy amit nem osztott ki jogos ítéletként, az hulljon vissza a saját fejére. Ebből a többi polkorrekt barom is szépen tanulgathatna...
Nem szeretem különösebben Bayer Zsoltot - sokszor csahol, mint a kutya, és vaskosan gyűlölködik - de a Magyar Hírlapban az ügyről írt publicisztikáját nem lehet támadni. Ellenpontozza az ítéletet: amikor néhány fiatal elvert két cigányasszonyt (akik alig-alig sérültek meg), akkor bizony az öt srácból hármat becsuktak. Jogerősen. Namármost, ha a betört orr többet ér, mint az élet, akkor az igazságszolgáltatásban nagyon nagy baj van!
Lesz-e valaki, aki a bírót rasszista, aljas indokból elkövetett hivatali visszaélés miatt feljelenti? Bízom benne, hogy lesz!