Ez Magyarország: ha egyszer (végre) egy keményebb és elég sok embert érintő sztrájk kezdődik, akkor még az is fintorog és a buszosokat szidja, aki elvileg polgárinak, jobboldalinak, mifenének mondja magát. Én a legjobban Rajcsányi Gellért (ergé) posztján döbbentem meg; ő a Mandíner (ex-Reakció) egyik olyan bloggere volt, aki marhaságot nagyon keveset, szemétséget meg egyáltalán nem mondott. Eddig.
Hiába, közel a kampány. A hajdani UFI nem tudott fennmaradni újságként - pedig színvonalasabb volt, mint a baloldal 168 órája vagy hasonló vackai, melyekbe milliós-milliárdos állami pénzeket nyomnak, csak hogy feltehessék hetente a kérdést, hogy ki volt Kaya Ibrahim, ami (sajnos) tényleg senkit nem érdekel már. A Reakció hiába jogutódolt, a lap úgysem tudott megjelenni végül... Mostanra a blog is kényszerű névváltoztatáson esett át.
Hogy Rajcsányit mi vezeti, azt nem tudom. Lehet, hogy csak ő vonzódik a Fideszhez mértéken felül; de nem kizárt, hogy a Reakció egésze úgy gondolja (vagy a vezetése), hogy egy fideszes kormány alatt megnyílnak a mennyei manna csatornái, tehát érdemes előre is törleszkedni. Tulajdonképpen gyanús, hogy a főszerkesztő aba (Ablonczy Bálint) a Navracsics-féle Jobbklikknek is egyik rendszeresen író közreműködője - épül már a híd a Fidesz és a Reakció között...
Kár. A hajdani UFI, majd Reakció meglehetősen üde, független hang volt, cenzúra nélkül, olykor érdekes vitákkal. Nehéz lesz ezt fenntartani még a kampány alatt is, de ha a Fidesz kormányra kerül, és az óhajtott támogatás netán beérkezik, akkor pedig egyenesen lehetetlen.
Most pedig a sztrájkról. Lehet a buszosokra kaffogni: hogy százezreket keresnek (mert a buszsofőr csakugyan nem minimálbért visz haza, hanem 120-240 ezer között, tapasztalattól és túlórától függően), hogy mindenkivel kicsesznek, és így tovább. Holott az egyetlen tisztességes és célszerű hozzáállás a sztrájk üdvözlése és támogatása. Nagyon sok okból; néhányat felsorolok.
1/ Örüljünk, hogy már van egy olyan érdekképviselet, amelyik képes a dolgozókat nagy arányban és szervezetten megmozgatni. A különféle simlis kül- és belföldi tulajdonosok, munkáltatók gazemberségei ellen és az alkalmazotti kiszolgáltatottság ellen csakis az ilyen hatékony sztrájkok példája segíthet. Nem elég sírni, hogy a külföldi tulajdonos szó nélkül, törvényt sértve rúgja ki, akinek nem tetszik a pofája; szervezkedni kell, és ott, ahol ez megtörténik, azonnal erős fegyverekkel (sztrájkkal) válaszolni. Legyen sok erős szakszervezet, legyen köztük mindenféle szövetség (ahogy most a vasutasok is a BKV-dolgozók mellé álltak), és ne a pártokhoz - mint eddig -, hanem a dolgozókhoz kötődjenek a szakszervezetek!
2/ Ne csodálkozzunk, hogy éppen az a BKV, amelynél most már mindennap a vezetői gigantikus végkielégítésekről, sikkasztásokról és egyéb bűncselekményekről szólnak a napi vezető hírek, most megroggyant. Hát miért pont egy ilyen cégnél tűrnék el a dolgozók, hogy ők az infláció tizedét kapnák "béremelés" gyanánt, miközben a főnökök szarkákat megszégyenítve lopnak? Nem, tisztelt fideszes politikus urak, nem elég az újságokban élcelődni a BKV főgazemberein, meg a fővárosi vezetést szidni miattuk - kellett volna tenni is esetleg a dolog ellen! Hol tüntetett például hetekig a Fidesz, hol álltak a buszok elé, hol próbáltak meg valahogyan szövegen kívül mással is szembeszállni a lopással? Most, hogy a dolgozók besokalltak, az ellenzék inkább csöndesen fanyalog. Hát persze: érzik, hogy néhány hónap múlva az akkori hatalommal is szembeszállhatnak a buszosok - remélhetőleg meg is fogják tenni, ha kell...
3/ Talán a BKV-sztrájk az elfásult országnak is példát mutat: fel lehet kelni, nemet lehet mondani, sőt, meg is lehet azt mutatni! Most ez csak egy sztrájk egy elfogadhatatlan bérpolitika és vállalatvezetés ellen. De ha az emberek látják és elhiszik, hogy tehetnek valamit magukért, az érdekeikért, akkor esetleg egy el nem törölt ingatlanadó ellen (mert ugye a kampányígéreteket nem hisszük el, ugye?) ugyanúgy tömegdemonstráció gerjedhet fel! Esetleg a mindenkori hatalom is rádöbben, hogy nem lehet akármit, akárhogy megcsinálni velünk... Csak gondoljuk el: mi lehetett volna, ha az őszödi beszéd után az ellenzék - nevezetesen a Fidesz - általános sztrájkot és tömegdemonstrációkat hirdet? Elvégre Gyurcsány kerek perec bevallotta, hogy a választásokat a szavazók direkt és céltudatos becsapásával nyerte meg. Ehhez képest a Fidesz még azt is gyakorlati és hatékony cselekedet nélkül tűrte (mert az önkormányzati győzelmet nem akarta kockáztatni), hogy október 23-i megemlékezését erősen kiterjesztett tüntetőellenes gyalázattal szétverje a Darth Vadernek öltöztetett, azonosító nélküli rendőrbűnözők hordája.
4/ Ha pedig a buszos, aki 40-100 embert visz maga mögött, csúcsforgalomban, idióta sofőrök között, nem minimálbért keres - hát ez kérem teljesen normális! Vagy talán keressen ő is nettó hatvanat? Legyen öt másodállása, és minden megállóban aludjon két percet? És vigye falnak a buszt emiatt hetente legalább egyszer? Idióta buszosokat szidó kommentelők, próbáljatok ki hajnali fél háromkor kelni, aztán Budapest zsúfolt útjain végigvinni egy tizenöt méteres böszme gépet hatszor-nyolcsor egymás után, és tegyétek meg mindezt heti ötször-hatszor, ünnepeken is, hétvégén is. Ha valaki egy évet lebuszozott már a BKV-nál, az ugathat, hogy a mostani bér túl sok. A többinek viszont kuss!
Sztrájkoljatok, buszsofőrök! Ne adjátok fel, amíg nem győztök! Hogy zsúfolt az a néhány busz, amit ki tud a BKV küldeni az utakra? Sebaj! Álljon meg a HÉV és a metró is, mert szégyen, ha egyik BKV-dolgozó a másik küzdelmének keresztbe tesz! Emeljétek fel a fejeteket, ne horgasszátok le - hátha a néhány száz buszos fejével felemelkedik az ország népének feje is...
