Bobby Davisont kirúgták a Fraditól. Mindhiába: a Diósgyőr elleni otthoni égést így sem kerülhette el a Ferencváros, és most a dicső utolsó helyen találta magát - és hogy a mostani balhéért mit kapnak majd, a a jövő zenéje, de a pontlevonás a legvalószínűbb. Ha a zöld sasok így folytatják, akkor az MLSZ sem kell majd ahhoz, hogy megint az NB II levegőjét szívhassa a csapat.

Ha valakit érdekel: nem vagyok Fradi-drukker, sose voltam. A B-közép törzsközönségéért se vagyok különösebben oda: nem való a foci környékére az, hogy fenyegetőznek, verekednek, miegyéb. Az anyázás még csak-csak belefér, de az, hogy saját játékosukat - még ha színesbőrű is, vagy pláne akkor - az Üllői úti aluljáróban összerugdossák, hát az már mindennek a teteje. Az angolok efféle akciói vezettek a Heysel-tragédiához - ám az 1985-ben volt, és azóta az angoloknál (holott mintha ott is lennének emberi jogok) már a pályák kerítéseit is elbonthatták, mert a gazembereket becsukták vagy kiszórták a stadionokból.

Mindenesetre Davison eleve érdekes kórkép: eleinte hatalmas pofával bajnoki címről vizionált, majd egy szem győzelem után már szinte készre jelentette a dolgot, utána meg igazi primadonnaként megtagadta a nyilatkozatot, amikor alaposan elpáholták a csapatát. Tette ezt annak ellenére, hogy a szabályzat kötelezné, és fizetni is kellett a dologért - ma sem tiszta, hogy neki, vagy a csapatnak (normális helyen ez kérdésként sem merülhetne fel, aki szabályt szeg, hát állja a cechet is érte...). Hogy a szurkolóknál őrá kinyílt a bicska, azt ha elfogadni nem is lehet, de megérteni igen... Davison Mourinho allűrjeit képes bemutatni, azzal az aprócska különbséggel, hogy mindezt egy sehol sem jegyzett bajnokság alsóházi csapatánál teszi, és eredménylistájaannyiravan Mourinhóétól, hogy onnan a bányabéka segge is csak csillagászati távcsővel szemlélhető...

A tulajdonos meg ... hát, ő a másik fele. Milliárdról, BL-szereplésről ugatott, aztán hozott pár kiérdemesült középtávfutót, akik soha, sehol nem játszottak talán normális csapatban, és ha a 37 éves Lipcsei nem fogja össze a társaságot, akkor csak rohangásznak, mint fing a gatyában babevés után. Ráadásul Davison épp Lipcseivel akart példát statuálni, hogy a szurkolók ne pofázzanak bele az összeállításba. Meg is lett az eredménye: taktikát még nyomokban sem lehetett felfedezni, amikor a veterán nem játszhatott. Persze az is szégyen, hogy egy nyugdíjkorhatáros focista a csapat esze...

Emlékszem, hogy amikor Várszegi szerezte meg a tulajdont (vagy akarta, vagy csak egy részét szerezte meg, a variációk száma végtelen, és hogy pontosan mi történt, azt csak a bennfentesek tudhatják), micsoda kaffogás volt, hogy majd most direkt kiszúr a Fradival, leépíti, szétveri, satöbbi. Nos, Várszegi idején utolsó nem volt a csapat a tabellán...

Nesze neked, magyar futball. Épphogy örülhettünk egy kicsit a fiatalok sikerének, máris a bajnokság mocska követi a diadalt, meg a Debrecen kínkeserves BL-vergődése - közben itthon is verik már szépen. Ha egy BL-csapatnak, ennyi pénzzel és magyar földön kiváló játékosállománnyal otthon két tizenegyes is kevés a pontszerzéshez, akkor ásó, kapa, és a nagyharang következzen. Mármint úgy, hogy ássák el magukat, és kérjék meg a papot, hogy harangoztasson...

A legnagyobb baj azonban a nézők - helyesebben, közülük a huligánok - "működése". Az egyik fele, hogy ebből előbb-utóbb halál is lesz; a másik, hogy nem véletlenül nincs sehol néző. Ki a fene akar pocsék meccset nézni úgy, hogy utána hazafelé kapkodhatja a fejét a betondarabok elől, vagy esetleg már a lelátón rakétát lőnek a képébe, netán csak kommersz módon alaposan elverik, ha nem a megfelelő csapatnak szurkol, vagy épp csak rossz helyen van. Hogy ma már az apukák nem viszik ki a fiukat meccsre, az több, mint érthető...

Be kéne csukni ezt a kócerájt úgy, ahogy van...