Az 1949:XX. törvény azt állítja: Magyarország független, demokratikus jogállam. Törvénybe bármit bele lehet foglalni, elfér benne... Hogy függetlenek vagyunk-e NATO- és EU-tagként (mégpedig mindkét szervezetben harmadosztályú tagként, vagyis ha tőlünk akarnak valamit, az előbb-utóbb meglesz, míg ha mi akarnánk valamit, az le van ejtve), továbbá orosz földgázvezeték végén teljes függőségben, azt lehet taglalni. Pápua-Új-Guineától például függetlenek vagyunk, tehát ez részben azért igaz.
Hogy jogállam, az már nem kérdéses: egyáltalán nem. Joga itt annak van, akinek hatalma is van hozzá. Helyesebben fordítva, de ez nagyjából mindegy. Ha a zsaru végigveri egy legális gyűlés résztvevőit a kapitány parancsára, a kapitány jutalmat kap. Az MSZP-s miniszter (Veresfejű János) sameszának még jogerős ítélettel se kell bemenni a sittre - ahol például a myagar díszterroristát, a cukorral és műtrágyával "leleplezett" Tomcatot tartják, akinek a felelősségét semmilyen bíróság nem mondta ki. A Tocsik-Vektor-ügyben lenyúlt pénzeket (a Vektor háromszor annyit szerzett, mint Tocsik) azóta se látták. Aki egymilliót lop, mehet a sittre - aki egymilliárdot, azt megsüvegelik.
Nézzük a "demokratikus" szót. Szavazni, kétségtelenül, lehet. Csakhogy! Van a magyar jogrendszerben (megjegyzem, más jogrendszerekben is, de ott a politikai kultúra megléte a hibát nem teszi akuttá) egy csúnya hézag. Nevezetesen: kedves olvasóm, ha kötünk egy szerződést, amiben én egy sárgára festett ócska autógumit eladok neked mint ementáli sajtot, perbefoghatsz megtévesztés címén, megtámadod a szerződést és meg is nyered a pert. Ha fondorlatos módon kicsalom a pénzed, feljelentesz csalásért, és engem elítélnek (mellesleg még a pénz iránti igényedet is érvényesítheted). A megtévesztés és az erőszak még a nemzetközi jogban is a szerződések érvénytelenségi oka.
Hol a joghézag? A választási jogban... A Gyurcsótány Fegyenc által elkövetett és töredelmesen beismert össze-vissza hazudozás akár a büntetőjog, akár a polgári jog nyelvére lefordítva nem más, mint színtiszta (és szankcionálandó) megtévesztés. A választási jog ilyen szankciót nem ismer... Vagyis: pénzt nem lehet büntetlenül kicsalni, de szavazatot igen. Ezt semmilyen szabály nem torolja meg. Érdekes, hogy holmi pimf kampánycsendsértésért megismételtetik olykor a választást (példa erre Franka Tibor kerepesi bravúrja, amikor is valami olyan internetes műsorban szerepelt, amit a kutya nem hallgatott, mégis csak a második választás után ülhetett be a polgármesteri székbe) - ugyanakkor a fél ország totális hülyére vétele nem jelent hatalomvesztési okot. Az EU - Magyarország, illetve Gyurcsótány nagyobb dicsőségére - már fontolgat valami hasonló szabályozást, bár a sikerre kevés az esély: nem hiszem, hogy a politikusok szívesen tennék ki magukat efféle kellemetlenségeknek (bár akkora pszichopata, mint Gyurcsótány, aki palam et publice még ki is hirdetné, hogy hazudozott, kevés van hatalmon szerencsére).
A választók büntetlen átverése érdekes módon csak aszimmetrikusan valósulhat meg (jaj nekem, jöhetnek a liberális látszatdemokraták a doronggal): ugyanis ezt hatékonyan csakis a mindenkori kormány követheti el - tehát a szankció se lehet azonos, a kormány súlyosabban büntetendő az ellenzéknél. Miért? Mert a kormány van a tényleges adatok birtokában - emlékezzünk csak vissza, hogy Gyurcsótányék hogyan ködösítettek a gazdasági adatokról, hány érdemi adatot nem adtak ki a költségvetés állásáról; amit meg igen, azt meghamisították. Ha az ellenzék hazudozik, a kormány mindig ledorongolhatja az elvileg közhiteles állami szervek adataival. Más kérdés, hogy a maszop-kormánynak köszönhetően hiteles állami szerv nemigen maradt...
A választók becsapása összefügg azzal a szintén látszatra antidemokratikus, de a rohamosan fejlődő Távol-Keleten sikerrel alkalmazott megoldással, hogy a szavazati jog nem egységes és azonos. Néhány országban bizony a magasabb képzettségűek szavazata súlyosabban (olykor sokszoros súllyal) esik a latba a dodlenyákokéhoz képest. A dodlenyák is szavazhat, csak épp jó néhány kell belőlük, hogy leszavazzon egy művelt embert. Jól van ez így? Bizony! Akinek van esze, és használni is képes, azt eleve sokkal nehezebb átverni. Állítom, hogy Gyurcsótány minimális győzelme nem másnak, mint a dodlenyákok szavazatainak köszönhető... Ha az egyetemi tanárok voksa százat érne, más az eredmény még átveréssel is.
Nos tehát, mi is van itt? Nem független demokratikus jogállam, hanem egy többszörös alávetettségben nyögő, megcsonkított ország, ahol hazugságra és dodlenyákok szavazataira alapozott zsarnokkormány árulja ki a megmaradt vagyont fillérekért, hogy azt is zsebretegye. Joga pedig annak van, akinek pénze és/vagy Kalasnyikovja is van hozzá.
Tűrjük? Ne!
