Nos, most először megnéztem a statisztikát, és némiképp megdöbbenve láttam, hogy volt, amikor száznál többen is idekukkantottatok. Fene se gondolta, a blog vadonatúj. De mert ilyen lelkesek vagytok, írok nektek megint valamit - csak hogy megmutassam, milyen sokoldalú molnárgörény vagyok (meg aztán péntek-szombat-vasárnap paused, házon kívül).
A Ráckevei-Dunán Taksony magasságában az idén először nagykócsag (Egretta alba)fészkel - helyesebben valószínűleg fészkel, hiszen állandóan ott van, és most fészkelési idő van (továbbá nászruhásak, dísztollakkal). Már egyszer néhány éve találkoztam vele - helyesebben télen egy elpusztult példányt találtam a vízen. Most azonban peckesen lépkednek a hókonyok sekélyeseiben, és meglehetősen közelre bevárják a csónakot is (a fényképek sikerültek, csak még arra nem jöttem rá, hogy lehet ide feltenni, lehet, hogy túl sok a 6 megapixel - ha valakinek van ötlete, szóljon). A madárvédelem címermadara - melyet majdnem sikerült kiirtani - a jelek szerint újra elterjedőben van, a védelem hatásos volt.
Ez a sűrűn lakott Duna-szakasz az utóbbi években meglepően gyarapodott madarakban. Immár gyakori a szürkegém (Ardea cinerea), 7-8 éve állandóan fészkel a barna rétihéja (Circus aeruginosus), és egy-két éve a kabasólyom (Falco subbuteo) is gyakran megfigyelhető. Alkonyatkor szinte mindig lehet a víz felett áthintázó különféle baglyokat látni, a bütykös hattyú (Cygnus olor) pedig gyakori fajjá vált.
Nos, ez gyönyörű lenne, de nézzük a bal felét. A fecskék száma felére, vagy még kevesebbre csökkent. Mindhárom fecskefaj fészkel azon a környéken, de míg húsz éve valóságos felhőkben repkedtek a víz felett, addig ma csak elszórtan láthatóak. A néhány éve még rendszeres, bár nem gyakori fészkelő vadgerle (Streptopelia turtur) gyakorlatilag eltűnt. A fürj (Coturnix coturnix) egyre ritkább, hamarosan eltűnhet a környékről. Vagyis: míg a ritkaságok terjednek, és számuk gyarapszik, a nagyon hasznos és értékes, bár elvileg gyakoribb madárfajok viszont fogyatkoznak - nem kizárt, hogy néhány évtized múlva a fecskék igényelnek majd a kócsaghoz hasonló erős védelmet?! A madárvédők csak a nagy dolgokra koncentrálnak: képesek éjjel-nappal őrizni egy vándorsólyomfészket, de sajnos nemigen tesznek például a fecskékért. Amikor pár éve a taksonyi hidat cserélték, jókora molnárfecske-fészektelep semmisült meg, mert senkinek eszébe nem jutott a hídszerkezet cseréjét akkorra időzíteni, amikor a fecskék nincsenek itt...
Ilyenek vagyunk: nagy dolgokra oda tudunk figyelni, de nem vesszük észre, hogy apróságokon összességében többet vesztünk, mint amennyit a nagy ügyeken nyerünk. És ez talán nem csak a kócsagok és fecskék védelmére érvényes...