Görénylyuk - ha büdös, ne panaszkodj!

Mindenféléről, ami éppen eszembe jut. Politika, közélet, irodalom, természettudomány, jog - ki mit szeret ebből. Konzervatív nacionalista blogsite: vagyis a 168 Óra levitézlett szadeszpárti, valamint a kádárista Orbánt imádó Hírtévé mércéje szerint szélsőjobbos és fasiszta. Mindazonáltal hiszek abban, hogy vannak még az országban gondolkodni képes, tisztességes és magyar emberek, akikre hiába öntik az ócska tévék a nyállal hígított fost, mégis használják az agyukat, vagy legalább megpróbálják. Nekik írom ezt a blogot.

Friss topikok

  • Molnárgörény: @hullajelölt88: Nekem rengeteg "fakultatív" macskám volt a tényleges sajátok mellett (így hívom az... (2018.05.10. 02:05) Macskákról
  • Molnárgörény: @Petitprince: Pedig az is teljesen igaz. A vidéki embert sokkal könnyebb hülyére venni. Minél kise... (2018.04.24. 00:00) Talpra magyar, lopjad haza!
  • flash.gordon: Szia Molnár nem úgy van, hogy 14 alatt megrontás a szex 12 alatt meg erőszak ha akarja ha nem? (2016.11.22. 21:16) LMBTQ + P?Be?Z?N?SM???
  • Péter Ferenci: Egy nem túl ismert videó: www.youtube.com/watch?v=1Z-kvyFDvpE "Itt mindenkit tisztelettel fogadn... (2016.11.03. 22:27) Carlos-szindróma?
  • biboldó: @-JzK-: Világos. Gyártunk magunknak egy ellenségképet (jelen esetben ballibsizmus) oszt jókat harc... (2016.02.20. 21:26) A szélsőjobboldal skizofréniája

Címkék

(numerus (1) 1956 (1) abortusz (1) abszurdisztán (4) adórendszer (1) agyelszívás (1) agyi ct (1) aljas (1) alkotmány (7) alkotmánybíróság (1) alkotmányosság (1) állami vagyon (1) államok (1) állampolgár (1) al kaida (1) amarok (1) antiszemitizmus (2) arvisura (1) ateizmus (1) athenia (1) autonómia (1) autópálya (1) ávh (1) ávó (7) bajnai (4) baleset (1) barany (1) belgyógyászat (1) benes (1) beteg (1) betli (1) bicikli (1) biológia (1) bíróság (3) bkv (2) blaha (1) blog (6) blogadmin (1) blogajánlás (1) blogcsúcs (2) blogger (1) blos (1) bolsevik (2) bolsevikok (1) bombagyár (6) börtön (1) bosch (1) boulahrouz (1) bridzs (2) bulvár (1) bűnözés (3) bűnöző (1) bűnpártolás (1) büntetés (1) büntetjog (1) büntetőjog (1) butaság (1) buzi (5) carlos (1) celeb (1) cenzúra (3) cigány (21) cigánybűnözés (16) cigányréce (1) címlap (1) civil virtus (1) clausus) (1) család (1) csatahajó (2) csiga (1) csóka (1) csónak (2) csótány (1) darwinizmus (1) deák (1) demokrácia (6) demszky (2) deutsch (1) deviancia (1) dialízis (1) diktatúra (4) dodlenyák (1) doktor (1) draskovics (1) drog (1) droid (3) duna (2) duplacsavar (1) egészségbiztosítás (1) egészségügy (6) éghajlat (3) egyesült (1) egyetem (1) éhségsztrájk (1) eladósodás (1) elfekvő (1) ellenállás (1) ellentengernagy (1) ellenzék (1) elnyomás (1) élősködés (1) ember (1) emberijog (1) emberi jogok (1) emlékmű (1) énblog (3) építkezés (1) eresőkifejezések (1) erőszak (3) éticsiga (1) etika (1) európai (1) európa bajnokság (2) eutanázia (1) eu választás (1) evolúció (2) fa (1) fagyhalál (1) fasiszta (3) fasizmus (1) faszság (1) fecske (1) fecskék (1) feketeistván (1) fekete istván (2) fekete pákó (1) felelősség (1) felfüggesztés (1) félhülye őrnagy (1) feljelentés (2) felmelegedés (2) fico (1) fidesz (8) filozófia (1) flashmob (1) foci (7) fodor (3) fogoly (1) fogyasztóbutítás (1) folyó (1) fony (1) forradalom (4) főváros (1) freeblog (2) fuchs (1) függetlenség (1) füst (1) futball (2) fűtés (1) gáboráron (1) gáz (2) gáza (2) géb (1) genetika (1) genfi egyezmény (1) gergényi (7) gessler (1) globalizáció (1) goldenblog (1) göncz (1) gönczkinga (1) göncz kinga (1) gondolatébresztés (16) gondolatrendőrség (1) görénylyuk (44) gulág (1) gumibot (1) günter grass (1) gustloff (2) gusztos (1) gyász (1) gyásznap (1) gyerekgyilkosság (1) gyilkos (1) gyilkosság (3) gyöngytyúk (1) gyújtogatás (1) gyűlölet (1) gyűlölettörvény (2) gyurcsány (41) gyurcsány viccek (1) háború (1) háborús bűnös (1) hadiflotta (1) hadifogoly (1) haditörvények (1) hajléktalan (1) halak (1) halál (2) halálbüntetés (2) hálapénz (2) halott (2) hamis vád (1) hanuka (2) harry potter (1) hazaáruló (1) házasság (1) hazug (1) hazugság (1) hebron (1) hedvig (1) hiddink (1) hirdetés (2) hírszerző (1) hit (1) hoki (2) holland foci (1) holocaust (3) homokos (1) homoszexuális (1) honfoglaló (2) horgászat (2) horn (1) horváth molnár (1) hülye (1) idióta (1) idő (1) időjárás (3) igazság (1) igazságszolgáltatás (2) ignore lista (1) imf (1) ingatlanadó (1) internet (1) ip cím (1) irodalom (1) isten (3) istván (1) ízlés (1) izrael (2) jános (1) játék (2) jégverés (1) jobbik (4) jobbklikk (1) jobboldal (2) jog (16) jogállam (4) jogászképzés (1) jogsértés (1) jogtalanság (1) judapest (4) justizmord (1) jütland (1) kabai (3) kalóz (1) kambodzsa (1) kampány (1) kanalasréce (1) karácsony (1) kárókatona (2) káromkodás (1) kdnp (1) kecsege (3) keresztény (1) kertész (1) kertészpéter (2) kisebbség (7) kisebbségi kultúra (1) kiskunlacháza (1) koalíció (1) kócsag (2) koeman (1) kóka (5) költségvetés (1) komment (1) kommentválaszok (1) konzervativizmus (2) konzervatórium (4) kórház (3) kórházi napidíj (2) kormány (2) kormányőr (1) kormányválság (1) környezetvédelem (2) korrupció (1) koszovó (1) közgyűlés (1) közlemény (2) közpénz (1) közrend (1) külpoliitka (1) külpolitika (6) kultúra (2) külügy (2) kuncze (1) kunos (1) kurucinfó (1) kurvaország (1) kutatás (1) lakáshitel (1) lamperth (1) lélek (1) leszbikus (1) lételmélet (1) lettország (1) liberális (1) lift (1) lincselés (1) list of ignore (1) lomnici (1) lopás (3) lumpen (1) lusitania (1) macska (2) madárvédelem (1) mádl (1) maglód (1) magyar (3) magyaroknyilai (1) magyarverés (1) majom (1) makó (1) március 15 (1) marihuána (1) marinyeszko (2) marslakó (1) marx (1) materialista (1) materializmus (1) mathijsen (1) máv (1) mavo (2) mazsihisz (1) mdf (1) medgyessy (1) média (3) megrontás (1) menekült (1) mengelica (2) menny (1) mentő (1) mentők (1) mese (1) meteorológia (1) metró (1) migránsok (3) mikeoldfield (1) mikola (1) mindenszentek (1) moderáció (1) moderálás (2) mszp (1) mta (1) munka (1) munkakerülés (1) munkaszolgálat (1) nácizmus (1) narkós (1) nemzet (1) nemzetiség (1) népdal (1) népfelség (1) népszámlálás (1) népszavazás (9) (1) noe (1) nyérc (1) nyolcágú csillag (1) nyugdíj (1) október23 (1) olaszliszka (1) olimpia (2) ombudsman (1) önkény (1) önkormányzat (5) ooijer (1) orbán (7) őrizetbe vétel (1) orosz (1) oroszok (1) országgyűlés feloszlatása (1) ortodox zsidó (1) orvos (1) orvosiügyelet (1) orvosi fizetés (1) ősleves (1) összeesküvés elmélet (1) összefogás (2) összetartás (1) ostobaság (1) osztályharc (1) ovb (1) ózonlyuk (1) pannon (1) párbeszéd (1) parlament (1) pártállam (1) párthatalom (1) pártok (1) pártos igazságszolgáltatás (1) passzívellenállás (1) passzívrezisztencia (1) passzív rezisztencia (1) patkány (1) pedofil (1) pegasus (1) pénzmosás (2) per (1) péter (2) pető (1) petrétei (1) pilitika (1) pinkfloyd (1) pintér (1) pipa (1) pogrom (2) pokol (1) politika (111) polkorrekt (1) polkorrektség (8) pornó (1) posta (1) pran (1) prien (2) privatizáció (1) puccs (1) rába (1) rabbi (1) rabsic (1) rabszolgatartás (1) rádió (1) ráklépésben (1) rasszizmus (4) reakció (3) reform (1) reformzsidó (1) reklám (2) rektoszkóp (1) remény (1) rendőr (1) rendőrdroid (1) rendőrség (9) rendőrterror (2) rendőrvicc (1) rendszerváltás (1) repülőgép anyahajó (1) részeg (1) röhej (1) római (1) románia (1) sajtóper (1) sajtószabadság (1) sakk (1) sárgarigó (1) sarlósfecske (1) segély (1) seggfej (1) seggnyalás (1) selejt (1) shadai (2) shimoda (1) sicko (1) slota (2) sólyom (6) sovinizmus (1) sport (2) statisztika (1) steuben (1) szabadfi (1) szabálysértés (1) szadsz (1) szajkó (1) szakértő (1) szarka (1) szász antónia (1) szdsz (9) szegregáció (1) székelyföld (1) szélsőséges (1) szemét (1) szemkilövés (1) szén (1) szent (1) szerencsétlenkedés (1) szeretet (1) szervezet (1) szerzői (1) szigeti (1) szilveszter (1) szlovákia (4) szólásszabadság (2) szolidaritás (1) szőlő (1) szovjet (1) sztrájk (2) szúnyog (1) szürkegém (1) tabajdi (1) tallián (1) talmud (1) tandíj (2) tarokk (1) társadalombiztosítás (1) tavasz (1) tél (1) tell (1) temetés (1) temető (1) tengeralattjáró (3) terembura (1) teremtés (1) természet (1) természetvédelem (1) terror (3) terrorista (1) terrorizmus (2) tiltakozás (1) tisza (1) tisztesség (1) titanic (1) titkosrendőr (1) titkosrendőrség (1) titkosszolgálat (2) töltőtoll (1) tolvajbanda (1) tomcat (18) torpedó (1) történelem (2) törvény (1) tóta (1) trackback (1) trianon (1) trichinella (1) trychydts (1) tudat (1) tudomány (2) tüntetés (1) tüzép (1) tűzoltó (1) ügyészség (6) újév (1) új választások (1) új zéland (1) unió (1) urbangeri (1) usa (2) üzlet (1) vadász (1) vagyontörvény (1) vajdaság (1) választás (3) valóság (1) van bronckhorst (1) van der sar (1) varjú (1) vaskereszt (1) vegetariánus (1) vélemény (1) véleményszabadság (1) veres (3) vers (1) veseátültetés (1) világbank (1) világháború (2) vipera (1) vízirendőr (1) vizitdíj (4) vízityúk (1) vízum (1) w (1) wto (1) zámoly (1) zene (1) zsanett (1) zsarolás (1) zsidó (23) zuschlag (4) Címkefelhő

Linkblog

Népszavazási kiskáté III. - a tandíjról

2008.03.05. 11:14 Molnárgörény

Az első részt tulajdonképpen egyszerűen ismételni kell. Ma Magyarországon olyan csekély a jövedelem és olyan nagy az elvonás ebből az EU átlagához képest, hogy állambácsinak semmilyen erkölcsi alapja nincs további feladatainak finanszírozását áthárítani a kizsigerelt polgárokra.

Tandíj esetében ez legalább olyan szemétség, mint amikor valakinek az egészségét veszik el, másfajta fizetnivalókkal. A tandíj ugyanis a szegényebb diákok diplomaszerzési lehetőségét gyakorlatilag nagyságrendekkel képest lecsökkenteni.

A kormány azt állítja, hogy a tandíj éppenséggel elősegíti a szegényebbek bejutását. Nos, ez szimpla nettó hazugság. Az államilag finanszírozott egyetemi helyeket ugyanis a legjobb felvételi pontszámot elérő diákok kapják, míg a gyengébbek juthatnak be a tandíjas helyekre.

Namármost a pontszámban ilyen-olyan pluszpontokat is lehet kapni: például nyelvvizsgákért, különösen, ha az felsőfokú. Ám vajon melyik gimnázumban lehet simán, a tananyagból felsőfokú nyelvvizsgát kapni? Az elit, netán két tannyelvű gimnáziumokban, ahol eleve fizetni kell ezért-azért, és már ott jókora túljelentkezés van, és egyáltalán nem jellemző, hogy a szegényebbek jutnának be... Tehát már a többletpont-lehetőségeknél előnyben vannak a gazdagok - a nehezebb fejű gyermekeiknek ők könnyedén fogadhatnak magántanárokat is. Szó nincs tehát arról, hogy a szegény özvegyasszony legkisebb gyermeke olyan egyenes úton juthatna tandíjmentes egyetemi helyhez, mint a mesében a királylány kezéhez...

A másik fele a dolognak, hogy azért az értelmiségiek (na jó, engem kivéve) általában még a mai helyzetben is jobb anyagi körülmények között élnek az egyszerű melósoknál. A fasizmus pedig most következik (sőt, ez még annál is rosszabb: szociáldarwinizmus): az értelmi képességek is öröklődnek. Nem egy génnel, és nem direkt öröklésmenettel, hanem csak statisztikus jelleggel, de azért öröklődnek. Magyarán: az értelmiségi házaspár gyermeke nagyobb eséllyel lesz jobb szellemi képességű, mint a munkásgyermek. Vagyis: az eleve jobb anyagi körülmények közé születő doktorpalánta még valószínűleg jobb adottságú is, tehát duplán előnyben van.

Vajon a tehetséges, de szegény gyerekeknek jobb lesz a tandíjtól, ahogy a kormány mondja? Frászkarikát, már a felvételi pontszámban képtelenek a tisztán pénzen múló többletpontokat begyűjteni!

Amikor pedig valaki egyetemi polgárrá válik: ha az egyeteme a húzósabbak közé tartozik (legyen a példa az orvosi, az hat év, és egyértelműen a legnagyobb a tananyagának összmennyisége), akkor nappali tagozat mellett (orvosin nincs levelező vagy esti, érthető okokból, a gyakorlati képzés nem végezhető gyorstalpaló jelleggel) szinte képtelenség munkát vállalnia. Az orvosin nem csak vizsgaidőszak van: demonstrációk, dolgozatok vannak szorgalmi időszakban is, és aki azokon leég, esetleg nem is mehet félévkor vizsgára.

A kormány meg mivel kampányol? Azt mondja, hogy a gazdag kölykök végiglógják az egyetemet. Nos, ez egy baromság újra. Van, aki igen, de hogy ez lenne az általános, az rendkívül cinikus és hazug duma. Az egyetemre nem azért járnak ám, hogy lézengve diplomához jussanak a népek, hanem legtöbben azért, hogy egy értelmiségi szakmát elsajátítsanak olyan szinten, hogy azt később művelni is tudják. Vagyis a tőlük telhető lehető legjobban.

A kormány csúsztatása azért találhat célba néhány egyszerűbb embernél, mert ők látják a kocsmába járó egyetemistákat. Akik mellesleg felnőtt emberek, és bizony, olykor kirúgnak a hámból, mint akárki. Ám az, hogy időnként besöröznek, nem jelenti egyben azt is, hogy végiglógnák a tanulmányaikat.

A kormány azt is mondogatja, hogy a tandíj azért szükséges, mert így a nagyon drága (például megint az orvosi) és a nagyon olcsó (mondjuk, a jog) képzések között némi költség-átrendezést lehet elérni. Ez egyrészt nem is igaz (mert az egyetemek nem adják át egymásnak a pénzt, legfeljebb az állami forrást csökkenti a kormány aszimmetrikusan), másrészt nem is használ semmit. Elsősorban azért nem, mert a nagyon drága orvosképzés - hála a Mengelica-féle "reformoknak" - ma már elsősorban a külföld javára történik!

Jellemző, hogy amikor bevezették a diploma kiadásához szükséges nyelvvizsgákat, eleinte a medikusok kaffogtak ellene. Nem véletlenül: ma a szakirodalom immár magyar nyelven is jól követhető, és ami nem, az általában nem is alkalmazható még nálunk. Egy Magyarországon, magyarokat gyógyító orvos - még ha eretnekség is ezt kimondani - szakmailag naprakész tud lenni, ha a magyar nyelvű szakirodalmat követi.
Aztán megváltozott az orvostanhallgatók hozzáállása! Most már úgy tanulják a nyelveket, mint a kisangyal! Még norvég nyelvtanfolyam is van az egyetemen - érdekes, hogy éppen Norvégia keres állandóan európai orvosokat... Most a medikusnak szinte fontosabbak a nyelvek, mint a szakmai tárgyak - nyelvtudással azonnal mehet külföldre, mihelyt megkapta a diplomáját. Miért is?

Egyszerű a válasz. Itthon már azt is tervbe vették (elsőre nem merték megcsinálni), hogy az egyetem utáni rezidens-évek alatt ne kapjon a rezidens orvos fizetést, hanem ő fizessen a képzésért... Zseniális ötlet! Ha minden jól megy, akkor (azonnali felvételit, egyenes úton végzett egyetemet számítva) 26-28 éves korig fizethet a leendő szakorvos, hogy aztán mintegy nettó 120 ezer forinttal kiléphessen a nagybetűs életbe, és ebből a hatalmas összegből családot alapítson, lakást szerezzen, ésatöbbi. Persze, fizesse vissza a diákhitelt is...

Hát megőrültek ezek? Még tandíjat is? Az én évfolyamom 1989-ben még 400 fölötti létszámmal végzett itt, Budapesten a SOTE-n. A mostani évfolyam tablóján 255 fotót számoltam... Ebből a fele azonnal elmegy, ide meg jön a szerb, ukrán és román egyetemeken végzett kisebbségi magyar. Ő legalább tud magyarul... Ám ez két okból is súlyos probléma: egyrészt azok az egyetemek még ma is gyengébbek a magyaroknál, másrészt pedig a magyar értelmiség elvándorlása az elcsatolt területekről komplettálja és visszafordíthatatlanná teszi Trianont. A magyar oktatáspolitika tehát erélyesen hozzájárul a Felvidék és Erdély etnikai arányainak rontásához.

Mit lehetne tenni? A tandíj önmagában nem volna eretnekség: feltéve, ha a megszerzett diplomával olyan jövedelmet lehetne szerezni, amiből a családalapításon, lakásszerzésen felül a tandíjra fordított hitel is visszafizethető. Na de itt és most? Ezekből a fizetésekből? Ez bizony képtelenség.

Hadd idézzem Teremburát, aki az első cikknél kommentben írta meg a véleményét - a tőle megszokott logikával és alapossággal. Egyetértek vele: tandíjat csak úgy lehetne kérni, ahogy ő mondja. Akár a képzés teljes összegét (hitelként, nem a diák zsebéből kiszedve) - de hát ez esetben a majdani munkáltatóval is tudomásul kell vetetni, hogy a kiművelt emberfő értéke az bizony nem havi százezer forint, hanem legalább annyi, amennyibe a kiképzése került.

Terembura ezt írta:

Tandíj vonatkozásában szerintem mindkét most felkínált alternatíva nagyon rossz. Ha rajtam múlna, akkor egészen radikális lennék: a felsőoktatás egésze legyen fizetős, méghozzá úgy, hogy az fedezze az oktatás teljes költségét. Tehát ingyenes oktatás: NEM, részhozzájárulás: NEM, egyetlen apró, de nem lényegtelen kiegészítéssel.

Éspedig azzal, hogy a tanulmányi idő alatt tandíj címén a diák egyetlen buznyákot se fizessen. Illetve ha akar, akkor fizethet, de nem köteles. A ki nem fizetett tandíj egyszerűen az állammal, azaz az adófizető polgárok összességével szemben fennálló személyes hitelszámláját terheli. Ennek fejében viszont az állam a hiányzó összeget - se többet, se kevesebbet - átutalja a felsőoktatási intézménynek. Így az nem a költségvetési támogatásból, hanem a tandíjból tartja fenn magát. Mondjuk K+F célokra adhat (és adjon is) az állam külön költségvetési pénzt, de ennek a tandíjhoz semmi köze.

Marad a kérdés, hogy miből hitelez az állam? Természetesen a befolyó adókból. Ha ez nem lenne elég, akkor erre a célra akár hitelt is fel lehet venni, mert az oktatásra fordított pénz (igen jó, biztosan megtérülő) beruházásként működik. Ilyen célból érdemes növelni az államadósságot és kifejezetten azt kell növelni, mert az állam elég jó kamatfeltételekkel tud hitelhez jutni (pláne normális gazdaságpolitika mellett).

A diák akkor kezdi meg az állammal szemben fennálló tandíjtartozásának törlesztését, ha végzett és munkába áll. Méghozzá úgy, hogy a diploma által biztosított többletjövedelme révén befizetett többlet személyi jövedelemadó erejéig a törlesztést leírhatja az adóból. Nem az adóalapból, vigyázat! Magából az adóból. Azaz ugyanúgy fizeti az SZJA-t, mint bárki más, csak annak egy meghatározott részét nem az APEH nyeli le, hanem egyből továbbutalja a tandíjalapnak hiteltörlesztésként.

Ebben a rendszerben ha valaki elvégzi az egyetemet és azonnal külföldön vállal munkát, a hitelt akkor is törlesztenie kell. Mivel SZJA-t ilyenkor nem fizet (itthon), ezért zsebből. Persze lehet kísérletezni államközi megállapodásokkal legalább EU szinten, hogy a fogadó fél az ott fizetett adó egy részét utalja át a képzést végző ország tandíjalapjának, de amíg ilyen megállapdás nincs, addig a törlesztőrészleteket bizony ki kell köhögni. Ha külföldön nem keres annyit, hogy a törlesztőrészletek levonása után is több maradjon neki, mint itthon, akkor ne menjen külföldre.

Van még egy rakás részletkérdés persze. Mi van akkor, ha a diák végez, megkapja a diplomát, munkába áll, majd rögtön meghal? Mi van ha megrokkan és munkaképtelenné válik? Kimarad az iskolából? Munkanélküli lesz? Hogy lehet korlátozni az intézmények tandíj-igényét? Meg még egy csomó más hasonló ügy.

Ezek egy részét megoldja, ha valami biztosítási elemet is beleviszünk a rendszerbe, más részénél valamennyire az illető egyént is felelőssé kell tenni (anyagilag is). De ezek mind kezelhető problémák, csak szakértelem és jóakarat kell hozzá.

Mivel azonban ilyen alternatíva a szavazólapon nem lesz, erre nem is tudok szavazni (most). Marad itt is az igen (mint kisebbik rossz).


A kormány egyszerűen nem hajlandó tudomásul venni, hogy a mai Magyarországot vezeti, nem pedig egy részvénytársaságot. Hát hozzuk a tudomására...

19 komment

Címkék: politika tandíj népszavazás

A bejegyzés trackback címe:

https://molnargoreny.blog.hu/api/trackback/id/tr65366408

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

vaffanculo 2008.03.06. 00:14:18

Nem, Göri, ne hozzuk a tudomására, zavarjuk el a picsába:) Hogyan is?

Molnárgörény · http://molnargoreny.blog.hu 2008.03.06. 00:36:18

Leginkább egy határnyi igen szavazattal most - aztán, ha nem megy, puskával, ha kell.

2008.03.06. 12:15:36

tényleg bonyolult ez a tandíj dolog, én is elkezdtem gondolkozni rajta, hogy most akkor szopassuk meg a szegényeket vagy sem?

meg olyan gondolatok, ha baszot sokat fizetünk a szar papírért, akkor vajon sokkal többet fog-e érni az a papír amit diplomának hívnak?

nagyobb lesz-e az elvárás, hogy jobb tanítás legyen? kialakulnak e elismert nívós, akkreditált magán sulik amelyek nem sokkal lennének drágábbak?

sok sok kérdés és nincs válasz mert nem találok leírást, pedig valahol biztos van olyan országokról ahol kezdetben olyan volt mint nálunk és átértek fizetősre

Fuckame 2008.03.06. 12:38:17

Én tutira igennel szavazok, nem fogok várni a szaros kimutatásokra meg összehasonlításokra.

terembura · http://lassan-a-testtel.blog.hu/ 2008.03.06. 13:42:57

A diploma attól ér valamit, ha mögötte tényleges tudás van. Ez nem az árától függ, hanem a belé fektetett munkától.

Egyébként amíg ezek gyakorolják a hatalmat, fölösleges akár jobbító szándékkal is agyalni, mert egyszerűen nem az a céljuk, hogy a közállapotokat jobbítsák, hanem hogy minél nagyobb darabot harapjanak a közsajtból.

Ezért először is ki kell billenteni őket a politikai hatalomból, majd lassan ugyan, de biztosan, a vagyonuktól is meg kell fosztani őket. Ez egyáltalán nem esélytelen, mert mivel nem tisztességes versenyben szerezték a zsozsót, ha ilyen helyzetbe kényszerítjük őket, valószínűleg egyik rossz döntést hozzák a másik után.

Fuckame 2008.03.06. 14:17:04

Képzeld, nekem 1x a faterom a Kókával példálózott, hogy ha vki ennyire agilis, az el is éri a célját.
Szerencsére jó nevelést kaptam, úgyhogy az apagyilkosság mint reális lehetőség nem igazán ötlött föl bennem, az öngyilkossághoz meg nem volt kedvem, rettenetesen felbaszta az agyamat, annyi szent...:-)

terembura · http://lassan-a-testtel.blog.hu/ 2008.03.06. 15:44:20

Kókából volt apósa, Lepp Gyula csinált valakit. Első eset, mikor nem fogja a kezét az öreg, most van, hogy bepróbálkozott politikusnak. Ez konkrétan tökéletes bukás, máris.

Fuckame 2008.03.06. 17:10:02

Ne nekem mondd, hanem az öregnek!...:-))))))))))))

Mirko 2008.03.07. 17:51:50

Terembura: volna egy kérdésem, mert az általad vázolt rendszer nagyon tetszik - de ez adja magát. Szóval: van ilyen, vagy ehhez megfelelően erősen hasonló rendszer valahol a világban? (Csak mert ha nincs, akkor - bennem legalábbis - felmerül a kérdés: miért nincs? Az ötlet jó, de annyira nem bonyolult, mint a Rubik-kocka, hogy csak neked juthasson eszedbe - amellett, természetesen, hogy maximálisan tisztelem a fantasztikus szellemedet.)

terembura · http://lassan-a-testtel.blog.hu/ 2008.03.07. 23:04:22

Hízelegsz :-)

De ezt véletlenül magamtól találtam ki, tényleg. Nem tudok róla, hogy valahol bevezettek volna ilyen rendszert. És azt se tudom, hogy miért nem?

Arról tudtam, hogy olyan van (Amerikában), hogy a diákhitel kamatait le lehet vonni a személyi jövedelemadóból. A tőketörlesztést nem.

www.irs.gov/publications/p970/ch04.html

Úgy látom hasonló rendszer működik Újzélandon is.

www.ird.govt.nz/studentloans/about/eligibility-int-free/

erewtew- 2008.03.09. 03:23:14

Mi lenne ha ezt a tandíj meg felsőoktatás izét úgy oldanánk, meg hogy
- főszabály szerint a felsőoktatás fizetős, de
- ha aláírsz egy papírt arról, hogy tanulmányaid befelyezése után feltétlenül Magyarországon (vagy valamely a szomszédos országban fekvő magyarlakta területen) fogsz elhelyezkedni és jól tanulsz, akkor lehet ingyen.
Ha megszeged a szerződést és elmész külföldre, semmi baj, csak kifizeted a tanulmányaid költségeit kamatostul.

Ugyanis az állam nem azért képez ki téged ingyenesen, hogy utána elhúzz és más országokat gazdagíts a tudásoddal!

___________________________ (törölt) 2008.03.28. 22:37:51

MG,

Terembura véleményével egyetértek, egyedül a szóhasználatoddal van egy pici bajom, amikor a részvénytársaságot emlegeted. Valójában ez a hitelalapú megoldás gyakorlatilag nem más, mint egy valóban szabad - kb. viktoriánus - piac állami szimulációja. Éppen ez kezeli részvénytársaságként a dolgot, éppen ettől jó.

Figyi, ne hidd el a komcsiknak, hogy amikről ugatnak, az a piac. Az kamu. Az ilyesminek sokkal több köze van a valódi piachoz.

Pont ez a kedvenc trükkjük. Visszaélnek alapvetően pozitív kifejezésekkel, hogy aztán azokat a pozitív kifejezéseket fikázva ellenfeleik hülyét csináljanak magukból.

terembura · http://lassan-a-testtel.blog.hu/ 2008.03.31. 16:39:36

Shenpen, igazad van. Meglepően sok dolog tehető helyre, kezelhető igazságosan, ha tisztán üzleti nyelvre fordítjuk le a kérdést. Arra azonban nagyon oda kell figyelni ilyenkor, hogy hol vonjuk meg a "rendszer" határait (és ebből következőleg milyen érdekeket képviselünk).

Egy magáncég szempontjából pl. akkor kifizetődő a munkahely-teremtő beruházás, ha az új kapacitás az összes költségek levonása után nyereséget hoz (beleértve a bérköltségeket is). Az állam (azaz az adófizető polgárok összessége) szempontjából viszont másképp néz ki a dolog. Simán kifizetődő lehet egy veszteséges termelési ág állami szubvencionálása, ha a működés révén befolyó adóbevételekből levonva a szubvenciót jobban jön ki a költségvetés, mintha megszűnik a termelés és az állás nélkül maradt tömegnek segélyt kell fizetni.

Az általános elvek fontosak, de az ördög mindíg a részletekben bújik meg. Azaz: olvassuk el az apróbetüs részt!

A "szabad verseny" igen jól hangzik, de alapvetően marhaság. Az élet egésze nem verseny és nem is lehet úgy berendezni. Aki versenyezteti a gyerekeit és a nyújtott teljesítmény arányában osztja a szülői szeretetet, az nem az életre neveli őket, hanem megnyomorítja. Az ilyen nem "korszerű" vagy "felvilágosult", hanem állat, akire épp ideje ráküldeni a gyámhatóságot.

A verseny különben jó, de csak az élet pontosan körülhatárolt területein. És ott sem akkor, ha "szabad" (értsd: szabályoktól, kötöttségektől mentes), hanem akkor, ha tisztességes. Ez viszont nagyon is pontosan meghatározott versenyszabályokat tételez fel, továbbá versenybírót, aki megvesztegethetetlen és a szabályok betartását ki tudja kényszeríteni.

A tisztességes (fair) verseny fogalma nem valami egyszerű, magátólértetődő dolog, amire kár is szót vesztegetni. Épp ellenkezőleg, ha életünk jelentős szegmenseit versenyszerűen kívánjuk szervezni, akkor a szabályrendszer az első és központi kérdés, amiben meg kell állapodnunk (mindenkinek, az összes választópolgárnak). A tisztességes verseny pontos szabályrendszere nem közgazdaság-tudományi szakkérdés, az eldöntendő alapkérdések is inkább erkölcsi, mint gazdasági (vagy jogi) természetűek, így az erről szóló diszkusszió adekvát színtere a közbeszéd.

Mondok példát. A gazdasági társaság, mint Shenpen is utalt rá, alapvetően jó dolog. Magánvállalkozás nélkül szabadság nincs, mindenre ráül az állami bürokrácia. A társasági törvény első közelítésben csupán egy technika arra, hogy bátorítsa a magánbefektetést és elősegítse a tőkeakumulációt olyan nagyságrendű vállalkozásokhoz, amikre az egyes ember többnyire nem lenne önmagában képes.

Ennek egyik fontos eszköze a felelősség korlátozása, azaz hogy a résztulajdonosok csak tőkerészük erejéig viselnek anyagi felelősséget a társaság tevékenységéért, azon túl nem. Azaz ha vannak részvényeim és a cég tönremegy, becsődöl, akkor a papírokkal kitapétázhatom az előszobát, de a végrehajtó nem jön, hogy elvigye a házat is a fejem fölül (hacsak nem voltam olyan bolond, hogy jelzálogkölcsönből vettem részvényt).

Ez így jól hangzik, de mégse jó. Ugyanis túl gyakran élnek vissza vele és túl könnyen. Egy cég tönkremegy és nem csak a részvényesek verik falba a fejüket, hanem hoppon maradnak a munkavállalók, a hitelezők, beszállítók, az adóhivatal (ezen keresztül az összes adófizető), ott marad az ezer hordó mérgező hulladék, aminek megsemmisítésére szintén nincs fedezet. Elég ismerős kép, sajnos. Persze a jogban létezik a "csalárd csőd" fogalma, ami - elvileg - bűncselekmény. Jogtechnikailag azonban igen nehéz bizonyítani az ilyen tényállást, a bíróságok (versenybíró!) pedig pocsékul, kimondhatatlanul lassúak. Így még ha végül, sok év után a károsultakra nézve kedvező ítélet születik is, pénz akkor se lesz.

A mai Magyarországon pl. építőipari "projektcégek" állítólag valami 700 milliárddal tartoznak alvállalkozóknak és ennek a pénznek a túlnyomó része soha nem fog már bejönni. Ez olyan nagyságrend, ami alkalmas egy egész iparág legyalulására. Egyébként a projektcég lényege annyi, hogy egyetlen építkezésre hozzák létre, legtöbbször külföldi tulajdonosok de magyarországi bankoktól felvett hitellel. Dolgozni alvállalkozókkal dolgoztat, a kész épület pedig nem az övé, azt más cég megbízásából építi. Így ha kész a munka, akkor az alvállalkozóknak nem kell fizetni, ami tiszta nyereség. Mire a bíróságok jutnak valamire, az egyszerhasználatos projektcéget rég felszámolták, híre-pora sincs.

Ügyes. Ha van olyan játékbarlang, ahonnan minden nyereséget elvihetek, de veszíteni legfeljebb annyit veszíthetek, amennyi pénzzel odamentem s az ezt meghaladó kártyaadósságot állják a kibicek, akkor ott a helyem, ott kell pókerezni.

Szóval az alapprobléma itt az, hogy a társasági törvény jelen formájában nem fair, nem tisztességes. Ennek természetesen vannak borzalmas gazdasági "mellékhatásai" is, de az értékítélet alapvetően erkölcsi.

Ráadásul könnyen - és messzemenően "piackonform" módon - lehetne segíteni is a dolgon, csak úgy látszik, azok számára, akiket a hatalomgyakorlással megbíztunk, pillanatnyilag nem jó üzlet a morál.

Nem részletezem, de az alapgondolat az, hogy - ugyanúgy, mint a közlekedésben résztvevőknek - az ilyen cégeknek is felelősségbiztosítást kell(ene) kötni, ami baj esetén a tulajdonosok veszteségét nem fedezné, de a másoknak okozott kárt igen. Egyszerű, mint a pofon.

Ha a nyereséget lehet privatizálni, akkor az esetleges veszteséget is muszáj.

De általában is azt gondolom, hogy a gazdaság, az üzlet fogalomrendszere, bár sokszor alkalmas arra, hogy részterületekről világos(abb)an gondolkodjunk, de semmiképp se elsődleges, arra adekvát módon életet alapozni nem lehet.

Aki tehát azzal jön, hogy azért kell előmozdítanunk a közoktatás ügyét, mert így jobb minőségű munkaerőt termelünk a gazdaság számára, az vagy ostoba, vagy gonosz. Ezzel szemben az igazság az, hogy a műveltség önérték, az a vágyunk, hogy minél több kulturált, udvarias, széleslátókörű, művelt, bölcs, értelmes, tettrekész, szabad honfitársunk legyen, semmiféle gazdasági igazolásra nem szorul.

Az persze igaz, hogy az oktatás is pénzbe kerül, mint minden, így örömmel kell nyugtáznunk, hogy az előmozdítására önfinanszírozó közösségi modellt is tudunk találni.

De aki mindent a gazdaságból akar levezetni illetve gazdaságra visszavezetni, az olyan, mint aki állandóan az emésztésével és kiválasztási funkcióival van elfoglalva, mindent ezeknek rendel alá. Az ilyen ember beteg.

dekoninckx (törölt) 2008.04.02. 11:23:55

Fú, ezt szépen összehoztad, de Shenpennek ezt hiába mondod. Most jöttem rá, hogy ő tulajdonképpen egy álmodozó, aki valami éteri versenyközpontú szabadpiacos kapitalizmusban hisz, de szerintem ilyen ugyanúgy nincs, mint ahogy szocializmus sem volt. Talán azért is, mert ezt is emberek működtetik, és itt bejön a képbe a korrupció, kapzsiság*, önérdek jóval a közérdek felett, a negatív externáliák szőnyeg alá söprése (amíg nem nagyon kényelmetlen), és még sorolhatnám, pl a multik állami támogatását, muhahaha...
Mivel a politikusokat a világon szinte mindenhol megveszik ilyen-olyan érdekcsoportok, nem beszélhetünk tiszta kapitalizmusról meg versenyről, hanem inkább diktatúráról (mármint az érdekcsoportokéiról). Az, hogy valamelyest működik, nem jelenti azt, hogy nincs nála jobb, pláne, ha szétnézünk a világban. :) Mivel igazi szabad piac sose volt, nem tudhatjuk, hogy milyen lehet.

* A kapzsiságra csak egy példa: nemrég olvastam az indexen, hogy a hitelválság vagy mi (nem érdekel) oka az, hogy a nagy bónuszok miatt a londoni pénzemberek, brókerek kockázatos ügyletekbe is belevágnak. Mi tehát a munkájuk legfőbb mozgatórugója? Nem a jól végzett munka, hasznossága, hanem a saját mégmégmégmégjobb élete. Szerintem ma ők a kapitalizmus fő reprezentánsai. Virtuális valamivel dolgoznak, amit pénznek hívunk, de valódik életeket, cégeket tesznek tönkre egy nem megalapozott döntéssel.

Az, hogy kis- és középvállalatok vannak és működnek, szinte kivétel, a sorsuk a felvásárolttatás vagy a tönkremenés. Aztán az egyre nagyobb gigacégekkel pont ott tartunk majd, ahol az állami vállalatokkal voltunk. Oké, lehet, hogy szebb, és ugyanúgy nem tartós fogyasztási termékeket állítanak elő. "Olcsóón", ahogy TóraW mondaná a "meséiben", ami a leglényegesebb szempont, kivéve annak, aki egy kicsit is gazdagabb, mert az már élből utasítja el az olcsót.

Álmodozni lehet a szabad piacról meg társairól, de ez kb annyira releváns és értelmes, mint mikor én valami öko-humánus utópiát képzelek el. :)

terembura · http://lassan-a-testtel.blog.hu/ 2008.04.03. 14:31:21

Sok baj van ezzel a "szabadpiac" ideológiával. Az egyik az, hogy a tőke fluid, a munkaerő meg nem annyira az és ne is legyen. Mert ahhoz százmilliós tömegeknek kellene migrálni ide-oda, gyökértelenül, márpedig a munkaerő csak úgy tud menni, ha viszi magával az egész életét is, aminek már a munkához semmi köze meg nem is lehet igazán vinni.

Ezért a tőkeáramlás útjába ismét akadályokat kell emelni, hogy ott is pontosan akkora legyen a frikció, mint a munkaerőpiacon. Csak így lehet felszámolni az "olcsó munkaerő" mítoszát, ami a valóságban alulfizetett munkaerőt jelent: olyat, aminek ára nem fedezi az újratermelés költségeit. Újratermelve ugyanis akkor van a munkaerő, ha eltelt harminc év és még mindíg ugyanannyi, ugyanolyan jól képzett, ugyanannyira munkabíró és fegyelmezett munkavállaló van. Ehhez jó sok gyereket kell szülni, táplálni, felnevelni és iskolázni, meg jó egészségügy is kell, mert az ember esendő, öregszik, sőt, meg is hal végül. Nálunk most a munkabér nem fedezi az egyszerű újratermelést se, a bővítettről nem is beszélve (mikor is harminc év múlva több és jobban képzett munkavállaló lenne, mint most). Tiszta rablógazdálkodás.

Ez az "ólcsó munkaerő" nevű őrültség ráadásul blokkolja a technológiai fejlesztést, tehát a termelékenység normális növekedését is, mert nyilván olcsóbb rabszolgával húzatni meg a csavart, mint robotcsavarhúzóval. Húsz éve már volt olyan szövőgyár Európában, ami 7x24 órában működött, de (a normális heti 36/40 órás) munkaidőn kívül csak egyetlen ügyeletes operátor volt jelen az egész kócerájban. Ma ugyanezek a gyárak Indiában több száz nyomorult hátfájós szövőnővel mennek 3 műszakban. Ha ez így megy tovább, akkor a K+F-re kiadott kevés fillér is tisztára kidobott pénz.

A "szabadverseny" fogalmáról: vegyük pl. a gerelyvetést, ami ugye olimpiai sportág. Kicsit pongyolán fogalmazhatunk úgy, hogy az nyer, aki messzebbre juttatja el azt a hegyes botot. Persze van egy csomó szabály, ami az eljuttatás módját meg a versenyzők által követendő magatartást szigorúan, precízen és részletesen körölírja meg vannak versenybírók is, akik mindezt ellenőrzik és azonnal diszkvalifikálják, aki a szabályokat megsérti. De tegyük fel, hogy váratlanul megbolondulunk és itt is elkezdünk "deregulálni". Akkor a gerelyvetés, mint olimpiai szám a "szabadverseny" jegyében kb. így zajlana:

A többi versenyző igyekezne gerelyével jól tarkónvágni azt, aki épp hajít, hogy ne sikerüljön neki olyan jól. Esetleg a lába közé dugva a gerelyt botlatnák is, de a találékonyabbja simán hátbadöfné, hogy a gerely vége elöl jöjjön ki a bordák közötti résen. A sok vértől ugyan csúszós lenne a pálya, de aki végül életben marad, annak nem is kell dobálóznia, elég ha jó messzire cipeli a gerelyt - mert hogy az is "eljuttatás", nem? Vagy odaviteti a postással, borravalóért. Ha valamelyik versenybíró tiltakozna, akkor lehet adni annak is szurit, esetleg meg lehet fenyegetni egzisztenciálisan. De legjobb igérni neki részesedést a győztes majdani reklámszreplései utáni bevételből.

A gerelyvetés, mint sportág ugyan némiképp levetkőzné így hagyományos értékeit, de a nézettség garantáltan sokkal magasabb lenne, így persze a jövedelmezőség is. Ami utólag igazolja, hogy tényleg a dereguláció a helyes út.

dekoninckx (törölt) 2008.04.03. 18:16:12

Nem vagyok luddita, de mi van, ha már lassan az összes gyár automatikusan termel, az orvosok helyett szoftverek diagnosztizálnak, és így tovább? Persze, régebben is voltak technológiai váltások, és emiatt az embereknek újfajta munkákat kellett találni maguknak, de lassan elérkezünk arra a pontra, ahol szinte bármit elvégeznek a gépek. Persze, a gépeket meg kell tervezni valakinek (talán gépeknek?), de aztán kb ennyi. Ember meg egyre több van, értelmes munka egyre kevesebb. Persze ha nem lenne pénz, amiért dolgozni kell.... :)

terembura · http://lassan-a-testtel.blog.hu/ 2008.04.03. 22:50:55

Hogy a fenébe ne lenne elég értelmes munka? Elég pénz, az nincs, hogy megfizessük pl. az elég tanárt. De, mást ne mondjak, régen volt parkőr is, kéthegyű bottal, amire a szemetet szúrta fel. Nem kigyúrt agyú barom, hanem mogorva öregúr, síppal, hogy balhé esetén hívni tudja a rendőrt. Mert az is volt hallótávolságon belül.

Fuckame 2008.04.05. 15:58:06

Az a baj, hogy mostanában kicsit masszívabb botra van szüksége a parkőrnek, hogy fel tudja rá tűzni a hajléktalant meg a kötekedőcigányt ekként tisztítva meg a parkot. Ezek gyak-ilag masszív szemetelő közegek is, ezért nem egy legyet nyesne meg egyszerre ezzel....
süti beállítások módosítása