Végére érünk a népszavazás taglalásának: holnaptól kampánycsend, úgyhogy most szólok utoljára hozzátok a voksolás előtt ebben az ügyben.

Sorra vettem a három kérdést: a vizitdíjat, a tandíjat és a kórházi napidíjat. Mindegyikről az a véleményem - remélem, nektek is - hogy jelenleg, a mai magyar közállapotok (és nem utolsósorban a mostani magyar kormány) mellett ezeket le lehet és le kell szavazni.

A vizitdíj és a kórházi napidíj jelenleg - bár a legszegényebbeknek már mai összegében is súlyos terhet jelent - a "beetetés" stádiumában van. Egyelőre csupán elfogadtatni akarja a kormány a co-payment, vagyis a biztosított saját zsebéből történő hozzáfizettetés elvét. Később aztán a lakosság terhe emelhető. Különösen akkor, amikor az egészségbiztosításban megjelennek a haszonelvű magántőkével működő magánbiztosítók! Ez a legveszélyesebb összefüggés: ha a népszavazás nem lesz sikeres, és nem törli el ezeket a díjakat, akkor ez a kudarc az egészségbiztosításunk iránt igencsak felturbózza a keresletet!

Fordítva is igaz ez: ha a népszavazáson az igenek győznek, akkor megnehezedik az egészségbiztosítási privatizáció végrehajtása, hiszen a leendő befektetők helyzete megnehezedik. Kétszer is meggondolják, érdemes-e belevágni, mert a profit bizonytalan. Nem is beszélve arról, hogy abban az ügyben is van már népszavazási kezdeményezés; a mostani győzelem előre jelezhetné a következőt, így Mengelica vágyálmai vágóhídra kerülhetnek...

A tandíjról szintén kimondhatjuk: nem arra való, amit a kormány indoklásként elmond. Jelen formájában éppenséggel az átlagos, nem kisebbségi, nem buzi, nem leányanya szegény, de tehetséges diákok továbbtanulását nehezíti meg extrém mértékben. Következésképpen igazságtalan, így eltörlendő.

Kitértem arra, hogy mindkét nagy párt kampánya féktelenül demagóg. A kormány például a lógós gazdag egyetemisták emlegetésére alapozza az érvelését, míg a Fidesz egyszerűen a "sokat spórolhat" ostoba szlogenjét lobogtatja - hiszen a mai 30 évesek semmit sem spórolhatnak, lévén fiatal koruk miatt ritkán betegek, az egyetemen már túlvannak, és gyermekeik taníttatásáig még több kormány- és kurzusváltás hátravan.

A kormányoldal immár trükkösebben és aljasabbul, a "demagóg itt mindenki"-szlogent is terjeszti, biztatva a szavazókat az érvénytelen szavazatra vagy a távolmaradásra. Én nem akarom, hogy egyszínű Fidesz-kormány legyen (túlságosan is polkkorrekt és lagymatag párt az, és nagyon is betagozódott a mai magyar álalkotmányos rendszerbe). Ugyanakkor le kell szögezni: a népszavazáson nem a Fidesz, hanem a lakosság győz, ha az igenek kerekednek felül! A Fidesz biztosan ki akarja sajátítani majd a győzelmet, de azt már akkor kell megakadályoznunk, amikor a választások lesznek!

Jelenleg az IGEN szavazatokkal a kormányt büntetjük. A NEM szavazatokkal viszont egyszerre büntetjük az ellenzéket és saját magunkat. Ugyanez a helyzet az érvénytelen szavazattal, vagy ha nem megyünk el voksolni: belerúgunk egyet az ellenzékbe - közben magunkat is szívatván.

Megjegyzendő, ha a népszavazási vereség után az MSZP kipenderíti Gyurcsányt, valószínűleg elhárul egy egyszínű, kétharmados Fidesz-kormány veszélye is, hiszen edzőcsere után ha bajnokságot nem nyernek is a szocik, de a kétharmadot elháríthatják. A nemzeti radikálisoknak pedig elemi érdeke, hogy semelyik mai nagypárt ne juthasson alkotmánymódosításra elégséges kétharmados többséghez!

Tehát a végszó: nem most van annak az ideje, hogy az ellenzéket nevelgessük, bár kétségtelenül rájuk férne: mert most az efféle magatartással egyben a saját legbecsesebb szervünket is a csalán közé dugjuk. Szavazzunk hát három igennel, hogy Gyurcsány pöcsét csípje ez a kellemes növény!