Hazaérek. Az utca végén házriasztó szólal meg. Egy teljesen besározott rendszámú régi piros Suzuki csikorgó gumikkal startol; akárhogy igyekszem, nem bírom leolvasni a rendszámot (eléállni? nem őrültem meg...), befordul a sarkon és eltűnik. A gyerkőcökre eddig a sógorasszony vigyázott; hazamegy ("Vigyázz nagyon!"), én meg előveszem a nagykalapácsot. Három kiló, úgyhogy gyere, betörő, nyugodtan; bejöhetsz, de hogy ki nem mész, az bizonyos. Ajtót bezárom, gyerekek a kádba, majd szépen lefekszenek.
Asszonyka hazaér. Szólok neki, hogy álljon be az udvarba a kocsijával, gazemberek járnak mindenfelé. Ahogy kimegy emiatt, szembe rendőrök érkeznek: a ferdén szemközti házba is betörtek (meglehet, korábban, én nem hallottam semmit), és mondja a károsult, hogy négy és félmillió forintját lopták el, éppen eladott valami lakást... Honnan tudták? Ki tudja, lehet, hogy a tettes és a vevő összejátszott. Süvöltő szirénával húz el egy másik rendőr a főúton, majd csikorogva fordul be a harmadik utcába; ez is valahová a környékre jön...
Ez kérem szépen, a pesti oldal egyik legszebb kerülete. A legszebb, szerintem. Ma épp Harlemmé vált...
Cigánybűnözés viszont nincsen, kérem szépen! Hogyan is lehetne? Ki az, aki itt etnikai alapon merészel bárkit is megvádolni? Ki az, aki nem határolódik el a rasszistanácifasiszta Magyar Gárdától?