Mindkét oldali politikai "elitünk" - már ha az óvoda középcsoportjának szellemi színvonalának dukál ez a meghatározás - a napokban ugyancsak rákapcsolt a parlamenti Fekete Péter-játékra: az elhatárolódás-követelésre. A Magyar Gárda remek alkalmat adott a ballibeknek egy kis elhatárolósdira és burkolt-burkolatlan fasisztázásra; a bónuszt az vette el tőlük, hogy Kapafogú Kókadtagyú János lazán küldött egy erélyes virtuális tökönrúgást a határon túliaknak, egyszemélyben obligón kívülinek nyilvánítva az autonómiatörekvéseket. Így a félidei eredmény elhatárolósdiban 1-1: a segédpontokat meg lehetett szerezni Horn Gyufa sokadik felemlegetésével, illetve az antifasiszta nyögdíjasok rendezvényén megjelenő Tomcat elleni atrocitással. Némi antiszemitázás balról, amire a Fidesz látszólag taktikusan előre válaszolt, a zsidó szervezeteknek küldött levéllel (kiváltva nagy okosan a nem zörög a haraszt-effektust...).
Ez az Abszurdisztán kész katasztrófa. Lassan másról se szól a politika, mint elhatárolósdiról. Határolódj el a szélsőjobbtól/a szélsőbaltól, az antiszemitizmustól, a rasszizmustól, és a nagynénikédtől is, ha netán gyerekkorában egyszer cukrot lopott a boltban. A legjobb, hogy a technika látszólag briliáns! Ha a célszemély hajlandó elhatárolódni, akkor az a/ verzió szerint később bármilyen necces megnyilvánulás esetén lehetr ordítani, hogy hazudott; b/ esetben meg azonnal rá lehet fogni, hogy egyrészt nem határolódott el elég őszintén és határozottan, másrészt ott a vaj a kalapja alatt, ha egyáltalán szükségesnek tartotta eleget tenni a felszólításnak. Ha viszont nem határolódik el az ipse/párt, még jobb: harsányan lehet ordítani, hogy az adott szélsőség híve, fasiszta, bolsevik, stb. (ez a technika azért alapvetően a baloldal fegyvere).
Ráadásul az elhatárolódás-követelés a támadótól semmi munkát sem igényel, csak a rádióban a hírek egyszeri, felületes meghallgatását! Biztosan van valami esemény, amihez szélsőségességet lehet kötni, és akkor már indulhat is a roham. Munka, teljesítmény szükségtelen, a média ugrik rá, szerepelni lehet - mennyivel faszább így politizálni, mint mondjuk kijavítani a Büntető Törvénykönyvet?! Különösen az induláskori attitűdjét totálisan feladó-megfordító SZDSZ foglal magában egy sereg elhatárolódás-lovagot, Kókadttól Kunczogó Marhahúson át Gusztustalan Gusztos Péterig, minden buzik és füvesek legfőbb gyámoláig. Hát igen: akinek sajtója van, de munkakedve nincs, annak ez a legjobb technika, hogy szó legyen róla.
A kérdés csak az, hogy a választók meddig vevők a demagógia ezen ritka lapos és harmatgyenge formájára? Előbb-utóbb a polgárok többsége csak rájön, hogy az elhatárolódtatók voltaképpen a legolcsóbb politikai kóklerek - kár, hogy a jobboldal épp most húzza elő ezt a fegyvert, amikor alighanem a választók töke azért lassan csak megtelik vele.
Ha én lennék Orbán Viktor (akkor a Fidesz nyert volna már 2002-ben is, de ezt hagyjuk), az ósdi elhatárolósdit egyszer és mindenkorra azzal intézném el, hogy "Hony soit qui mal y pense."-feliratú táblát csináltatnék, és minden egyes ilyen követelésnél rámutatnék. Ez amúgy a Térdszalagrend jelmondata, és valami olyasmit jelent, hogy az a rossz, aki itt rosszra gondol (avagy átkozott legyen, a fene se tudja az ófranciát lefordítani, újfranciául se értek egy szót se). Egy-két évnyi következetes nem válaszolással a provokálók kedvét el lehetne venni. Ami a nehezebb: ezt a "fegyvert" visszafelé se illik alkalmazni. Az elhatárolódás-igények döntő többsége magától értetődő: voltaképp a Fidesz se gondolja komolyan, hogy az MSZP-nek, mint pártnak köze volna a Tomcat biciklijét földhözvágó cigányoid alakhoz (még akkor is, ha az netán MSZP-tag, biztosan nem pártutasításra tette). Ugyanakkor a baloldal is biztos legbelül magában abban, hogy a Fidesz nem a Magyar Gárdával akarja összeszedetni a magyar zsidókat, hogy aztán koncentrációs táborba vitesse - de olyan jólesik azért a köz előtt ezt sejttetni, ugye?
Egyszóval: be kéne fejezni, urak és elvtársak! Jó példával járok elöl: elhatárolódom mindazoktól,l akik bármikor, bámiért, bárkitől elhatárolódást követelnek!
