Görénylyuk - ha büdös, ne panaszkodj!

Halálbüntetés-párti vagyok: már elmondtam. De azt is, hogy ezt kötött perjogi keretek között, kizárólag gyilkosoknak tartanám fenn. Szerintem a "Ne ölj!" parancsolat megsértői maguk emelik ki magukat e parancsolat megsértésével ezen isteni törvény védelme alól. A halálról, illetve a mások haláláról történő filozofálgatásról (vagy arra vágyakozásról) alkotott véleményem egyébként adott, változatlan és közismert.

A háború egyedi helyzet: ott az ölés elkerülhetetlen. Magát a háborút kell elkerülni, ha mód van rá - de aki belekerül, az ne adja önként az életét.

Szintén speciális helyzet, ha forradalom van: ott ölnek, sokszor igazságtalanul is és olyanokat is, akik semmit vagy csak keveset vétettek és a halálra nem szolgáltak rá. Lehet, hogy embertelennek tűnik, de törvényszerű, hogy ahol gyalulnak, ott hullik a forgács... Más kérdés, hogy csak az a szituáció igazán elfogadható forradalom, amelyet a nép többsége támogat.

DE HOGY GYEREKEKET? AKÁR APJUK-ANYJUK BŰNEIÉRT? VAGY BÁRMI EGYÉBÉRT? HÁT ÁLLATOK VAGYUNK MI?

Vonánál az dobta le az ékszíjat, amikor azt mondtam, hogy ott basztuk el 56-ban, hogy az ávósokkal együtt nem kötöttük fel a gyerekeiket is, mert tessék, ma ennek isszuk a levét. Ha újra akasztgatunk, nem szabad még egyszer elkövetni ezt a hibát. Nem szép dolog egy ötéves gyerek felakasztva, de nem kell odanézni. Ugyanis ők szívbaj nélkül irtják máris a mi gyerekeinket, lásd például "egészségügyi reform". Erre mondta Vona, hogy neki is van gyereke, és ez számára vállalhatatlan. Jó, akkor nem vállalja, és akkor a gyerekének is ugyanaz lesz az ellensége, mint nekünk.

Mondá Tomcat.

Vonának teljesen igaza volt. Abban is, hogy nem volt hajlandó náci karlengetést produkálni; abban pedig főleg, hogy a gyerekgyilkolós szöveg után azonnal szakított a Bombagyárral. Függetlenül attól, hogy szeretem-e avagy nem; jó politikusnak tartom-e avagy nem; EZ MINDEN NORMÁLIS EMBERNÉL LEDOBJA AZ ÉKSZÍJAT - ÉS TELJES JOGGAL. Akinél még ez is a határon belül van, az beteg lelkű ember, ha egyáltalán normális.

Ilyet semmilyen okból, semmikor, semmiért nem mondunk és nem is írunk le! MÉG CSAK NEM IS GONDOLJUK. Ilyen egyszerű ez.

Bárkik származási, faji alapon történő leölése a legundorítóbb és legbűnösebb ocsmányság: akárkikről is legyen szó. Ez olyan axióma-szintű alapvetés, amelyet épeszű és morálisan legalább minimális értékekkel bíró ember meg sem próbál vitatni; nemhogy szembehelyezkedne vele. Mindezt ártatlan gyerekekre is kiterjeszteni: a mocsokság nonpluszultrája.

Provokációnak pedig az ilyen duma tökéletesen rossz és alkalmatlan. A provokátor akkor jó, ha elgondolkodtat; akár meg is botránkoztathat, de nem úgy, hogy aki hallgatja/olvassa, egyetlen gondolata támadjon csak: hogy ilyet csak idióta mondhat...

Amikor a Bombagyár elkezdődött, leírtam, hogy hogyan kellene ezt szerintem csinálni. A lényeg az utolsó bekezdés:

A magyar média fővonulata a Bombagyárral szemben a következő hetekben és hónapokban az lesz, hogy úgy tüntesse fel: gőzös fejű szélsőséges hülyék gyülekezete vagyunk. Rajtunk áll, hogy ilyen olcsó módon ne írhassanak le!

Egy ideig ez így is volt. Látványos sikereket is elért a Gyár, illetve Tomcat: amikor leleplezte a CR-gáz beszerzését, illetve emiatt látványosan gyatra hazudozásra kényszerítette a rendőrséget. Kezdetben is voltak szimplán zsidózó kommentek, de eleinte nem ezek uralták a teret, és a stílus összességében egészen más volt.

Azt pedig szinte sehol máshol nem hitte el senki, hogy a Bombagyárban nem volt cenzúra meg központi elvárás; holott rendkívül sokáig ez bizony így volt. Tulajdonképpen az oktalanul goromba kommentek moderálásától én magam személy szerint azért tekintettem mindig is el, mert a szólásszabadságot rendkívül széles keretek között fontosnak tartom. Ha valaki gőzös fejű, és hülyeségeket vagy akár nettó náci szövegeket ír: hát nem kötelező azonosulni vele. Más kérdés, hogy a szimpla gyűlölködést kifejező kommentek lassan, de biztosan szaporodtak.

Aztán jött a cenzúra is: ezt a posztot levette valaki - mellesleg elég fölöslegesen, hiszen az én blogomon kint maradt, onnan nem lehetett leszedni, és aki akarta, ott is olvashatta (még link is mutat a blogomra, igazán nem volt nehéz megtalálni). Tekintettel arra, hogy a Bombagyáras regisztrációt (névvel-címmel) nem vállaló olvasóknak is akartam kommentlehetőséget adni, mindig is kettősen közöltem az összes írásomat - mint ahogy azt is nagyon hamar elvemmé tettem, hogy a Gyárban sem írok nem nyilvános kommentet semmikor, tehát bárki olvashat mindent, amit ott közzéteszek; nem csupán a posztjaimat, de minden megszólalásomat.

Most úgy látom, hogy a Bombagyár, ami kezdetben nagyon is jól és jó irányba indult el, rossz útra tért. Bebizonyítatlan ügyekben ránt kardot - mert a Hollán Ernő utcai incidensnél semmiképpen nem tudhattuk biztosan, mi történt. Ha verbálisan is, de egyre inkább támogatja az erőszakot - merthogy a jegyiroda felgyújtását üdvözölni elfogadhatatlan. A "kössük fel a gyerekeiket is" pedig már mindennek a teteje.

Ha azt akarja a Bombagyár, hogy nácibb legyen a szövege a Kurucinfónál: akkor jó úton jár. Csakhogy ez nekem sose volt a célom... Újabban több kommentelő megtette sokszor első és egyben utolsó hozzászólását: melyben kérték, hogy a regisztrációjukat szüntessék meg. Megértem őket.

Ugyanakkor én nem fogok kilépni. Több okból. Az egyik okom a maradásra az, hogy az én hangomat, stílusomat nem befolyásolja a másoké. Nem vagyok és nem is leszek szélsőséges, továbbá gyűlölködő sem. A második ok, hogy ha nem tetszik a stílusom, ki lehet tenni, ennek semmi akadálya; szükségtelen retirálnom. Ha a vad szélsőség kerül túlsúlyra, úgyis kidobnak, ha kedvük van hozzá.

Fontosabb ok, hogy bár a mérsékelt tagok (sajnos) fogynak, de azért biztos, hogy vannak még elegen. Ez is mutatja, hiszen én nem írtam olyat, ami az igazi gyűlölködőknek különösebben tetszene - viszont ha ez az eredmény, akkor nem ők vannak többségben (illetve, akkor még nem ők voltak?). Márpedig a keményen jobboldali-magyar érzelmű, de a gyújtogatást vagy pláne az öldöklést elutasító olvasók nem szélsőségesek, és tartozom nekik azzal, hogy szólok hozzájuk - mellesleg, ha megcenzúráznak, netán kidobnak, akkor is - elvégre saját blogom minden körülmények között megmarad.

El kell tehát gondolkodni. Mélyen, alaposan. Szükséges-e, hogy a Bombagyár szimpla legyintésnél, illetve feljelentéseknél több hatást váltson ki? Mert ha igen, akkor meg kell fordulni. Határozottan, gyorsan és hamar: mert a gyermekek felakasztására vágyakozás nem egy fontos blogra, hanem a bolondokházába való...

Muszáj még egyszer írni erről. A népszavazás ugyan eldőlt, a vizitdíj elhunyt még csecsemőkorában - Isten hogy nyugosztalná azokat, akik bevezették... De a fanyalgó értelmiségiek egyike-másika ma is azt mondogatja: ez bizony rossz döntés volt, és ha a nép nem utálja ennyire Gyurcsányt, vélhetően elgondolkodott volna jobban a szavazatán. Felhozzák sokan azt is, hogy Éger István és a Magyar Orvosi Kamara elvtelen és simlis társaság: vagyis ami mellett kampányolnak, az gyakorta linkség. Mostanában külföldi példákkal is operálnak a szavazás eredményét megbánók - holott teljes joggal számos kérdést lehet feltenni arról, hogy mennyire lehet párhuzamot vonni a csek és a magyar helyzet között?

Nos, Éger István csakugyan egy hitvány karrierista alak. Ő az első kamarai elnök, aki a több százezer forintos fizetését szépen felmarkolja (elődei rendre felajánlották valamilyen nemes célra). Ez még a kisebb baj: de annyira látványosan nem szakmai, hanem politikai megnyilvánulásai vannak vaskos populista demagógiával, hogy az már szinte fájdalmas - főleg, hogy az ilyen-olyan tömeggyűlések átlagosan elég egyszerű személyiségszerkezetű közönsége mennyire kajolja a hadováját. Ő Gógl Árpádnál is keményebben, erélyes könyökcsapásokkal tör a miniszteri szék felé - melyből épp oly dicstelenül fog távozni, mint annak idején Gógl tette.

Ámde. Ettől még - ha az érvei nem lényegretörőek, illetve populista demagógok is - ez nem zárja ki, hogy a vizitdíj ügyében igaza legyen. Hangsúlyozom: csak a tényben, hogy a vizitdíj itt és most ártalmas; nem pedig a hozzáfűzött indoklásban.

Tehát: miért (volt) felelőtlen és ostoba dolog a vizitdíj?

Azért, mert a valódi problémát nem lehet efféle rögtönzött, mindenkit lenyúló gányolással kezelni. A valódi probléma pedig kettős: egyrészt az egészségügyi rendszer hatékonyságának hiánya, másrészt a dolgozók kritikus alulfizetettsége. Természetesen ez a kettő szorosan összefügg: ahogy mondani szokás, a rabszolga munkája szükségképpen hanyag. Nálunk ez - egyelőre - általában még nem a betegellátás minőségében jelentkezik (bár abban is olykor), hanem abban, hogy a magát agyondolgozó orvos vagy nővér még véletlenül se foglalkozik szervezési, takarékoskodási vagy hasonló kérdésekkel: megteszi, amit meg kell tennie, de egyébként magasról tesz az egészre. Érdekeltsége úgysincs a jobbításban, mert ha a kórház adóssága csökken, azért nem ő, hanem a főigazgató kap legfeljebb vaskos jutalmat...

Továbbá, a ki nem mondott igazság: hogy mindaddig, amíg egy orvost képes az ország nettó 120 ezerért dolgoztatni, addig bizony paraszolvencia lesz. Márpedig a paraszolvencia mindenféle, a beteg orvoshoz fordulásával kapcsolatos minőségellenőrzést kizár az ellátó orvos részéről: elvégre abban vagyunk érdekeltek, hogy jöjjön a kuncsaft, mert csak az fizet, aki jön. Akit viszont elhajtunk, neadjisten indokolatlan orvoshoz fordulásért valahogy anyagilag szankcionálunk, azt többé nem látjuk: elmegy azokhoz, akik saját zsebük érdekében nem foglalkoznak a beteg "nevelésével".

Hogy függ össze a vizitdíj és a paraszolvenciarendszer?

Egyszerű. Ha a vizitdíj bevezetésének célja tényleg az volt, amit hajtogattak, hogy az indokolatlan orvoshoz fordulások számát csökkentse, akkor értelemszerűen nem mindenkitől kéne szedni, hanem azoktól (akár emelt összegben), akik tényleg indokolatlanul mentek el az orvoshoz. No de ezt az adott orvoson kívül ki más tudná hatékonyan eldönteni? Hatóság aligha, mert bődületes apparátus kéne hozzá, már ha a betegjogoktól és az adatvédelemtől eltekinthetnénk is...

Ott van az induló probléma, hogy már a körorvos fizetős volt, így a betegnek semmilyen szakértő szűrője nem volt: magának kellett arról döntenie, hogy elmegy-e háromszázért avagy nem. Márpedig éppen a kispénzű (általában alacsonyabb műveltségű, kevesebb szakismeretű) rétegben volt a 300 forint is gond. Ők nem tudják, hogy az elsőre akár nem komolynak látszó tünet mögött mi lehet - aztán pedig lekésnek mondjuk a rák operálhatóságáról...

Az lenne tehát a normális, ha azok fizetnének, akik kényeskedésből-hisztiből keresik fel az orvost. Na de a jó öreg körtanárok mit tehetnek? Ha joguk lenne dönteni, hogy ki fizessen, a szigorú dokik rendelői egykettőre kiürülnének, az engedékenyeké pedig megtelnének. Már csak azért is, mert a leadott kártyák után kapják a TB-forrást, tehát mindegyikük érdeke a lehető legtöbb beteg begyűjtése. Azt pedig aligha sikerül akkor, ha a pletykálni jövő nénikéket meg a banális neurotikus fiatalokat keményen megvágják - holott ez nem is volna rossz, hiszen akinek a lelkével van baj, az menjen a pszichológushoz, ne a körorvosnál tartsa fel a sort...

Nem igaz ám, hogy a doktorok többsége elvetemült pénzhajhász. Legtöbbjüknek nagyon is kínos elfogadni a pénzt - de mit tehetünk? Legszívesebben legalább háromnegyede a hazai orvostársadalomnak tisztességes (magas!) fizetésért, korrekten dolgozna. Nem vállalnának másod-harmadállást, nem röpködnének fapadoson Angliába ügyelni, és nem húznának le 200-230 órát havonta, hogy legyen egy kis túlórapénz (már ha ugyan kifizetik...).

A magam részéről ha nettó 4-500 ezret kapnék egy hónapban (ami még mindig töredéke a nyugati orvosi béreknek!!!), akkor egyszerűen senkitől semmit nem fogadnék el, és teljes lelki nyugalommal és szakmai objektivitással kötelezném fizetésre (persze, ha jogom is lenne erre) azokat, akik például azzal kezdik a panaszaikat sürgősségi osztályon, hogy "már katonakorom óta fájogat a csípőm, de most már nagyon" - miközben a kedves beteg katonakora 60 éve volt...

Vagyis: amíg paraszolvencia van - és addig lesz, amíg a fizetések szégyenteljesek - addig jó vizitdíjrendszer nem vezethető be, csak igazságtalan sarcolás.

A másik oldal, csak egészen röviden: a szervezés hiánya. Fejétől rohad a hal, kérem: amíg egy Mengelica miniszter lehet politikai okból, addig rend nem lesz. Miféle tekintélye lehet (a nettó félelemkeltésen túl) egy olyan miniszternek, aki se a betegellátáshoz, se a szervezéshez nem ért, viszont éktelen arroganciája és karrierista totális párthűsége a legjámborabbak zsebében is bicskát nyittat - nem is beszélve a repülőn szexelős és egyéb viselt dolgairól. Nos, tudni kell, hogy az egészségügyi intézményvezetők kinevezése is - történjen akár a minisztériumban, akár az önkormányzatoknál - masszívan politikai döntés. Zsákmányelven, mint Amerikában - csak épp ezt nem nyíltan csinálva, hanem sumákolva, jó magyar szokás szerint. Nálunk például a (mellesleg fideszes) többség olyan intézményvezetőt nevezett ki (mert jó elvtárs), aki csak két dolgot nem csinált soha: nem dolgozott betegágy mellett, és nem dolgozott TB-finanszírozott intézményben. Vagyis csont nélkül érvényesül az egyik klasszikus Murphy-törvény:
1/ Aki tudja, csinálja.
2/ Aki nem tudja, tanítja.
3/ Aki tanítani se tudja, vezeti vagy könyvet ír róla...

Itt tartunk.

Nos, akkor lehet fogadni: mi lesz a szadesszal? Megy vagy marad? És ha megy, meddig megy el?

Érdekes világ a magyar politika. Egy bejáratott nyugati demokráciában a bizalmatlanság az fekete-fehér. Ha egy párt kilép a koalícióból, akkor bejelenti, visszahívja a minisztereit, és a következő ülésen a kormány ellen szavaz - ha ugyan az le nem mond rögtön magától, mert kisebbségbe került.

Nálunk meg a gyógyszerhatástanból ismert afféle retard koalíciós válság van: eleve adtak maguknak egy hónapot a belharcra, hátha kibékülnek. Egyelőre nem sikerült. Azonban a dolgot tovább lebegtetik: a balliberális média is szorgalmasan találgat, elemez, mindenféle modelleket vázol fel.

Kapóra jön most az SZDSZ csalással megválasztott elnökének kétes pozíciója (nemde, egy normális demokráciában az első pillanatban, ahogy kiderült: csaltak a szavazáson, takarodnia kéne, önként és dalolva...). Ezt a tényezőt is be lehet venni a saccolásba: mondván, hogy nem is a szadesz, hanem csak Kóka lépett ki a koalícióból, és ha netán kipenderítik, akkor újra lehet osztani a lapokat.

Az MSZP közben visszanyerte a nép bizalmát: immár teljes 10 %-ot mondhat magáénak. Ehhez csak gratulálni tudok, és bízom benne, hogy a pártnak sikerül tartania ezt a szintet. A választól elég egyértelműen nagy többséggel új választásokat és kormányváltást akarnak - Gyurcsány vezér pedig Ferrobondot, amivel valagát és a bársonyszéket szorosabb összeköttetésbe lehetne hozni. Az se zavarná, ha a pillanatragasztót Dávid Ibolyának hívnák...

A balos többségű média valamiért nem beszél a lényegről. Foglaljuk hát össze, mit kellene megírnia egy objektív lapnak!

1/ Gyurcsány hazug, erkölcstelen gazember - amit bebizonyított Őszödön kétszer is, előbb a kormányüdülő simlis elprivatizálásával, aztán a cinikus-mocskos beismerő beszéddel. Olyan kormányfő, aki fegyelmezett adózásra buzdítja a népet, miközben ő maga csak azért csinált egy Fittelina Kft-t, hogy adómentesen, értékcsökkenést leírva építhessen úszómedencét a villájába. Mellesleg a villáját egy zsidótól kétszer is elvették: előbb a háború előtt, majd utána, a kommunisták...

2/ Az SZDSZ régóta nem létezik. Tagsága nincs, működő szervezetei elfogytak. Virtuális párt, melyet a média tartott fenn idáig: nevezetesen azzal, hogy folyamatosan róluk beszéltek, illetve óriási teret adtak annak a néhány tucat hiper-polkorrekt politikusnak, akik a demokráciát úgy értelmezik, hogy az nem más, mint saját véleményük abszolút igazsága. A "párton" belül mindenféle visszaélés folyamatos gyakorlat, az őrségi tömeges cigánybeléptetéstől az elnökválasztás szavazásáig, ahol akár tucatszám lehettek az álküldöttek...

3/ Az MSZP-SZDSZ-koalíciót nem lehet objektív politikai eszközökkel elemezni. A politikai elemzés ugyanis feltételezné, hogy ezek a kormányerők valahol az országot előre akarják vezetni. Ez esetben tévedhetnének, hibázhatnának, ám a szándékot nem lehetne vitatni - de nem erről van szó! A valóság az, hogy az MSZP-SZDSZ egyszerűen saját hűbérbirtokának tekinti az országot. Úgy vélik, hogy adhatják-vehetik, javait átpakolhatják a maguk zsebébe, a tiltakozókat elverethetik, és a lakosság érdekében csak annyit kell tenniük, hogy valamiképpen elhitetik velünk: rosszabb lenne a dolgunk, ha a Zorbán vagy valaki más trónolna fölöttünk. Az egész kormányzás arra a hazugságra épül, hogy itt az ország egészét vezetik, mint egy politikai nemzetet. Nem! Itt egy kft-t csináltak belőlünk, és a haszon beszedése az egyedüli cél...

4/ Ha alapnak elfogadjuk, hogy a kormány (és tagjai) CSAKIS saját egyéni boldogulását-gazdagodását hajkurásszák, akkor minden érthetővé válik. A kétszázezres postásbicikliktől a semmibe vezető alpesi viadukton át (lankás kis dombokon...) egészen a tocsikolásig meg a képtelenül furcsa koalíciós látszatszakításig. Meg az egészségügy szétveréséig - hiszen már nincs mit eladni és nincs miből jutalékot felszedni, csak ez maradt.

5/ Hogyan lehet mégis úgy-ahogy egy ilyen kormányzást eladni az alattvalóknak? Csakis valamilyen közös félelem gerjesztésével. Ezért kell a Magyarok Nyilai, a nácizási lehetőség, a rasszizmus ordibálása, a polkorrekt ellentüntetések. Az ilyen megmozdulásoknak nem szabad muníciót adni, hanem csakis a lényegről kéne beszélni: a tolvajbanda takarodjon, azonnal!

Én nem hiszem, hogy az SZDSZ ténylegesen kilépne a koalícióból. Most, immár egyszázalékosan nem teheti meg: soha vissza nem kerülnének a politikába. Ez az egész mérleghintázás nem való egyébre, mint újra alkalmat adni a médiának, hogy rajtuk mantrázzanak. Majd kívülről támogatják a kormányt, egy-egy (előre levajazott) ellenszavazással, mely szépen növeli majd a hiszékenyek előtt a megtépázott hitelüket: jaj, de felelősségteljes csapat! Sőt, erős esély van egy választás előtti új összeborulásra-szövetségkötésre: a nép annyira szereti az egyetértést! Másról se nyal majd a Pártkelte meg a Néprabság, mint az ország érdekében összefésült programokról, meg a FELELŐSSÉGVÁLLALÁSRÓL, így, csupa nagybetűvel.

Ne kelljen már megint hánynunk! Zavarjuk el az egész bandát, most, azonnal!

Magyarországnak ötszáz igazolt felnőtt jégkorongjátékosan van. A szövetség 23 milliós támogatást kap a költségvetésből.

Japánban Dávidként verték le az ukrán és hazai Góliátokat. Bejutottak az A-csoportba, ahol jövőre Kanadával, Oroszországgal, Svédországgal játszhatnak - a legnagyobbakkal. Olyan országok csapataival, ahol agyonfizetett profi ligák vannak tényleg fantasztikus hokival, és százezrek (már ahol nem milliók) játszanak.

Hát, focisták: hogy egészen finom és görényes legyek, ti pedig megizélhetitek az összes 50 év fölötti és bibircsókos fejű női felmenőiteket - mégpedig szálkás deszkán, hanyattfekve. Dől hozzátok a lóvé, még a megyei bajnokságból is meg lehet élni, miközben az NB I. olyan szar, hogy évek óta nem nézem, a válogatottnál pedig csak az a kérdés, hogy Izland, Ciprus vagy Málta lábaiból fakad a következő oltári nagy égés? Az 1986-os mexikói 0-6 óta szép egyhangúsággal csak szoptok és szoptok. Tízezerszám vannak itt igazolt focisták, milliárdok mennek erre - de minek???

Ceterum censeo: egy buznyákot se a pénzmosodaként működő szurkolóriasztó magyar futballba! Ott vannak a hokisok, a vízilabdázók, a kézisek, a kajakosok, a vívók - ők aranyakat hoznak a világversenyekről, nem újabb és újabb terített betliket!

A hokisoknak pedig még egy hatalmas kalapemelés, és sok szerncsét jövőre az A-ligában! Ha netán kiesnétek: akkor is gratulálok, már előre is! De: szerintem ki se fogtok esni, annál sokkal tökösebbek vagytok!

Szolgálati közleményként pedig annyi, hogy renegeteget dolgozom, ezért kommentekre válaszolni majd legfeljebb holnap tudok - de fogok.

Volt nekem egy szeretett történelemtanárom valaha: ő volt az, aki olyan könyveket adott a kezembe (totál illegálisan), melyeket akkoriban csakis kutatók olvashattak. A "Horthy = fasiszta" bolsi klisé így már 16 évesen összedőlt bennem, amikor a külpolitikai iratokból összeállított válogatást átnézhettem. Hogy honnan tudta, hogy sem én, sem a szüleim nem spiclik, azt nem tudom. (A tanár úr ma is él, ha netán olvasná, szeretettel üdvözlöm).

Nos, ő használt mindig orosz feliratú "Ucsityelszkij zápisznyik" nevű füzetecskéket osztályozáshoz. Emlékszem, hogy amikor a Felvidékre osztálykirándultunk, és egy boltban láttunk ilyet, lelkesen vettünk neki egy köteggel, talán csak a felirat volt cseh rajta.

Most újra lett egy tanárom. Legalábbis ő annak képzeli magát néha... Shadainak hívják, és a Judapest vezére. Sok sikert aratott mostanában: magába flódnizta a köztársasági elnököt (alig egy hónappal azután, hogy orrba-szájba könyörögtem nekik, hogy ugyan, tegyenek már egy gesztust a gyűlölettörvény ellen, mondván, hogy nincs szükségük kivételezésre...). Még ellentüntetésben is szép tapasztalatokat szerzett, és összehaverkodott a fél blogoszférával.

Nem sajnálom tőle: voltaképpen nem rossz ember ő - bár nehéz egyértelműen megítélni, talán én is néha túl keményen szóltam hozzá. De az útja azért: egyelőre túl széles. Túl sok rajta a kacskaringó. Az én utam jóval szűkebb...

Most Shadai elismerő kommenttel jelentkezett. Köszönet érte - de azért elemezzük ki egy kicsit, amit írt. Hát lássuk!

"MG, ez egy bölcs írás volt, respect érte. Nem lep meg az sem, hogy ki lettél cenzúrázva: egy illúzió volt a részedről a BGY "pluralizmusa". Rád csak instrumentálisan volt szükség: annyiban és addig, amíg intelligens írásaiddal az ő "programjukat" támogattad."

No, azért álljunk meg, Shadai. A Bombagyár csak egy epigon, nem? Nem ők kezdték... Meg aztán mit is támogattam én? Eddig soha, senki, semmire nem kért (főleg nem utasított) hogy mit, mikor, miért írjak. Továbbá csak egy írást szedtek le, nem dobtak ki. De hangsúlyozom: eddig a pluralizmust teljes őszinteséggel védhettem, mert hasonló sosem történt még.

"Az elmúlt napokban kiderült, hogy mi is ez a "program". Rasszista terrorizmus ünneplése és összebútorozás olyan alakokkal, akiket szerintem minden csúsztatás nélkül Magyarország hónaljának nevezhetünk." ...

Nem, ebben nem értünk egyet, legalábbis biztosan nem teljesen. Terrorizmus, az igaz, ocsmány is, de én nem vagyok meggyőződve a rasszista voltáról. Megbocsáss, de a Magyarok Nyilai annál inkább NBH-cégnek látszik számomra, minél tovább nem tudnak semmit felmutatni róla. Ennyi (bár nagyon óvatos, igazi bajt sose csináló) támadás után nem létezik, hogy kiemelt nyomozással egy fantomképig ne jussanak. Simán lehet kormánysegítő álrasszista álterrorizmus is. (Ne gyere lécci az összeesküvés-elmélettel, tudod, hogy mi a véleményem róla, de itt sok logikus érv szól a nézetem mellett.)

"Athinának, Gildornak, Szélsőközépnek igaza van: TC tisztára úgy viselkedik, mint aki be van "szervezve". Persze lehet, hogy csak x darab/hét póló eladására van "beszervezve". Pörög egy-egy ilyen esemény után a "zyklon-b" pólóbusiness. (A családomban több, mint egy tucat rokont gyilkoltak meg 1944-ben német koncentrációs táborokban ezzel a vegyi gázzal: gyerekeket, szülőket, nagynéniket, nagybácsikat.)"

Erről már az előző posztban írtam: az ugyan igaz, hogy egy goromba viccről van szó, de tényleg és értelmetlenül sértően durva vicc ez. Athina amikor TC bent volt, le is vette a polót a honlapról. Igaza volt. Viszont a beszervezésben nem hiszek - sokkal inkább arról van szó, hogy TC túlságosan a hatása alá került (legalábbis verbalitásában, mert cselekedeteiben nem - a tüntetés is csak verbalitás, nyilvánosan) a BGY szélsőségesebb kommentelőinek, és fürdik a tetszésükben.

Egy pozitívumról be tudok még számolni: tegnap napközben több “bombagyáros” is ellátogatott hozzánk a JP-re (ide: www.judapest.org/jom-sisi). Gondolkozásuk megismerése után arra jutottam (többen is arra jutottunk), hogy ezek a srácok nem mind “reménytelenek” - csak eléggé zavarosfejűek és könnyen tudják őket manipulálni olyan figurák, mint Tomcat. Nem kell és nem is szabad lemondani róluk.

Na igen. Én pontosan ezt írogattam Nagylevinnek, Mishmesh Dorkának (meg anno még tán nektek is) - és elmondtam, hogy ez bizony nem egy homogén fasiszta csapat. Azért szólok hozzájuk higgadtan és logikusan, mert erre szükség van. Nagylevin annyira szépen írta egyszer, hogy neki honfitársai a Magyar Gárda tagjai (akiktől, mellesleg, aligha van bármi félnivalója), tehát semmiképpen nem gyűlölheti őket... Igaza is van. A tüske bennem azért van, mert amikor én írtam le mindezt neked, sose hitted el. Netán rájöttél, hogy én azt teszem, amit mondtam akkor: egy tisztességes modus vivendit akarok magyar magyarok és magyar zsidók (cigányok, stb.) között? Akkor most hogy?

""Én is bevegyültem a nemmagyarok közé de senkivel nem sikerült komunikálnom, mindenki vagy társaságban volt vagy volt beszélgetőprtnere.
Tomcat ki, fletó be póló volt rajtam még abból az időből amikor tomcat raboskodott.
Érdekes módon mindenki aki észrevette csak rápillantott, pedig én azt hallottam hogy fel fognak pofozni és lelöknek a biciglimről emiatt.
Még jó hogy nem volt nálam bicigli.
Szóval senkit nem nagyon érdekeltem én a tomcates pólómban, de még a nácinak kijáró riadt tekinteteket sem kaptam meg.
Na mondom itt se megverni nem vernek, se nem félnek tőlem és ráadásul nem is feszengek itt jobban mint a másik oldalon…
Aztán arra is rájöttem hogy az emós haj sem idegesít jobban mint a tarkopasz fej meg a fekete bakancs.
Ja és nagyon tetszett a Magyar zászlóban a békejel.
Szóval örülök hogy így alakultak a dolgok, én legalábbis sok dolgot megtanultam erről az országról ezalatt az egy tüntetés alatt, és bár eddig nem tudtam azt sem mi az a lipótváros most azt mondom hogy Budapest értékes része, és ha jönnének az igazi nácik hogy felbolygassák ezt a közösséget, én lennék az egyik aki eléjük áll.
Azt hiszem végre megértettem, átéreztem mit vett el tőlünk a Holocaust.
És nem engedném hogy mégegyszer megtörténjen. Éljen lipótváros, éljen Magyarország.""

Látod, most te is megláttad az eddigi arctalan fasisztában (vagy akit annak hittél, abban) az embert. Aki lehet gyarló, tájékozatlan, netán buta is: de semmi esetre sem velejéig romlott gonosz. nyugodtan leírhattad volna: igen, Molnárgörény, kell hozzájuk beszélni. Nyugodtan, logikusan, és főleg sok türelemmel. Sőt továbblépek. A zsidókhoz is. Azokhoz közülük, akikben még ha a lemészárolt rokonok miatt is, de ott sistereg a gyűlölet. Mert van ilyen is, kár lenne tagadni. Tehát ezek szerint most azt mondod, hogy - lassan rájössz, hogy amit papoltam neked, az nem süket szöveg csupán?

No és a vége:

"A jövőben pedig nekünk is (JP közösség) és másoknak is szerintem arra kell koncentrálni, hogy mi az, amit szeretnénk? Milyen értékeket, milyen jövőt akarunk? Azaz nem valamivel / valakikkel szemben kell meghatározni az identitást. Az "antiságon" túllépve kell életképes, élhető közösségeket kovácsolni Magyarországon. Ehhez sok sikert kívánok neked is MG!"

Ez így teljesen rendben van. Helyesebben: volna... De azért, kedves Shadai, valahol be kéne látnod, hogy ez nem nagyon gömbölyű. Ugyanis, ha azt a bizonyos kellemes, békés egymás között (és nem mellett) élést akarjuk, azt nem lehet aszimmetrikusan megvalósítani. Úgy nem lehet egyfélére törekedni, hogy közben előbb magasztos dumával kirúgsz (pecsétes intő az ucsityelszkijbe), aztán itt-ott megszólítasz (Reakció), de ha visszakérdezek, vagy válaszolsz, vagy nem. Aztán meg jössz, kinyitod a zápisznyikot, és kiosztod az ötöst...

Most akkor legyek hálás? Netán üzengessek neked azon Bombagyárosok útján, akikkel most már szóbaállsz? Már nem is részletezve, hogy helyenként milyen emailokat küldözgettél nekem - mivel az bizalmas volt, nem teregetem ki, de nyilván tudod, mire célzok.

Barany írta, ugyanezen poszt kommentjei között:

A helyedben Shadai elismerését (kvázi közeledését) nem utasítanám vissza. Te sok, erősen jobboldali, de nem szélsőséges, nemzeti érzelmű fiatal és jónéhány idősebb honfitársunk számára egyfajta igazodási pontot jelentesz, miközben, esetenkénti kemény odamondogatásod ellenére, a másik oldalon is respektálnak. Ez egyfajta kötelezettséget ró rád. Nem tehetsz azt, amit akarsz. A szó jó értelemében politizálnod kell. ...
Az ország, mint tudjuk, igen nagy gondban van és nemzeti összefogás nélkül nincs remény a kilábalásra. Ennek előfeltétele többek közt minden oktalan, önsorsrontó megosztottság, így a „zsidók - magyar jobboldal” szembenállásának felszámolása. Hiszen ugyanolyan képtelen állítás, hogy „a zsidók” tehetnek minden bajunkról, mint mondjuk az, hogy a Fidesz vagy Molnárgörény antiszemita. Az antiszemitizmus és az antiszemitizmussal való rágalmazás bűnbak-képzés és figyelemelterelés, a nemzetellenes erők eszköze. Akiknek érdekében áll ezen állapot fenntartása. Nem áll azonban érdekében zsidó honfitársaink és a nem zsidó magyarok többségének. Az 1980-as évek végén azt hittük, egyszer s mindenkorra megszabadultunk a „népi-urbánus” szembenállástól. Sajnos, sikerült újra feléleszteni és mindkét oldalon -főleg a médiában- máig vannak lelkes gyűlölködők. Te sokat tehetnél a szembenállás oldása, a manipulálók és az idióták ellehetetlenítése tárgyában. Jó volna, az ország érdekében állna, ha shadai és molnárgörény megvitatnák véleménykülönbségeiket. Azt hiszem, egy ilyen vitát nagy érdeklődés kísérne és sokan szívesen hozzászólnánk.

Az az igazság, hogy én ezt a posztot sokkal keményebbre terveztem. Elsőre azt akartam írni, hogy aki engem (hülye ürüggyel) kirúg, az ne pofátlankodjon ide aztán hízelegni.

Aztán meggondoltam. Báránynak igaza van. Ha nem is abban a részben, amiben dicsér (mert messze nem vagyok sem ilyen fontos, sem ilyen nagyszerű, mint ahogy ő beállítja), hanem a többiben. Mondjuk, abban, hogy idősebb, türelmesebb vagyok Shadainál, hát így a felemás közeledést is értékelnem kéne. Továbbá tudom, hogy beszélgetni muszáj lenne, ha mód lenne rá. Voltaképpen ez már meg is történt, csak - mindkettőnk hibájából - túl hosszúra és elég görcsösre nyúlt. Meg aztán úgy nem is egyszerű, ha az ember odamegy valahová (én magamtól mentem a JP-re, érdekeltek az ottaniak), és a kontremin mintegy hússzoros létszámfölényben van mindig - csak a megszólalókat értve bele...

Van azért ellenérv is. Nevezetesen: én nem vagyok hajlandó alávetni magam senkinek, főleg nem úgy, hogy arra okom sincs. Aki engem kirúg, elmehet a pokolba - mondhatom nyugodtan, nem? A saját szólásszabadsággal kapcsolatos elveimet nem szegem meg senki miatt: Shadai fogta magát és beírt ide, a kommentje nyilván rögtön megjelent, itt nincs se szűrés, se kitiltott nickek, tehát az engem kirúgókat se rúgom ki. De azért ezt így fenntartani, hogy ő él a "hatalmával", én meg nem, nyilván képtelenség.

Nos, hát legyen. Függesszük fel egy időre az egymással kapcsolatos tüskéket, Shadai: ha akarsz, gyere és beszéljünk. Tán még jutunk is valamire. Ha igen: annál jobb. Ha meg nem: nem vesztettünk semmit. Bárányra érdemes hallgatni, ne csináljunk áldozati bárányt belőle...

Ez a poszt voltaképpen járulékos: születésének két oka az, hogy az eredeti íráshoz több mint 200 hozzászólás érkezett, illetve, hogy napokig nem voltam netközelben, és nem tudtam reagálni. Ezért a fontosabb-érdekesebb hozzászólásokra - ahogy ott meg is ígértem - itt és most válaszolok, külön (a blogmotor se nagyon szereti a nagyon hosszú kommentsorokat, bár mostanában ez javult).

Talán így egyszerűbb lesz kezelni azt a mintegy 100 megválaszolatlan megjegyzést - én ugyanis nem feldobom csak a témát, de rendre a vitában is benne akarok lenni. Persze nem kötelező újraindítani - aki akar még szólni, tegye meg.

Még egy dolog. Levették (valamikor másnap reggel-délelőtt) a posztot a Bombagyárról. Nem mondták meg, konkréten ki, gondolom Tomcat vagy Blogin. Eddig teljes őszinteséggel mondhattam mindenhol, hogy a BGY-ből hiányzik a cenzúra (mármint a szerzőkre értve, mert bunkó hozzászólás már volt törölve többször, de ez nem gyakori - megesik, amikor általam becsült embert tettek ki, bár igazság szerint ő ezt provokálta; de stílusa nem volt durva, így az ő cenzúrázása is sértette a szólásszabadságot). A BGY jövőjéről az oldal igazi gazdáinak kell elgondolkodniuk (én nem vagyok ennek a "tulajdonosi körnek" a tagja) - mindenesetre engem cenzúrázni kétszer lehet. Először, valamint utoljára.

A respectelőknek köszönöm - nem is igazán értem, Gabrilo vagy Egyiketsem (aki már Phaidros) hogy hihette, hogy más lesz az álláspontom? Az én álláspontom elég kiszámítható, azt hiszem: az erkölcsi határok már nemigen mozognak ilyen öreg fickóban. A közéletben azt szoktam mondani, hogy ha eddig nem kezdtem lopni, akkor most már csak nem fogok hozzá...

Tomcatet illetően (niemand, PS és még sokan mások): szerintem is rossz irányba tart. Gildor már korábban kifejtette ezt a véleményét. Írtam is neki emiatt - majd kiderül, hogy mennyit fogad el belőle. Most sem tartom őt szélsőségesnek vagy gyűlölködőnek, mert alapvetően értelmes és nem rossz természetű ember. A probléma az, hogy mondhatni büszke a közellenség szerepre, és pózol benne. Zsidózgat, gyújtogatást üdvözöl, és a többi. Ezek a megnyilvánulások nem fordulnak át tettbe, nem támad senkire, de a sok "kitapossuk a belét"-típusú szöveget könnyedén ellene fordítják. Ez a taktika elég értelmetlen, kontraproduktív. Én meg nem akarok annak a néhány gőzösebb fejű embernek tetszeni, aki olyan sokat kommentel a Gyárban... Szóljanak be, hát aztán...

cz4: Egy dolgot ne felejts el. Azt, hogy teljességgel támogatnám a tüntetést (a molotovozást természetesen még szóban sem, sőt), HA BIZTOS LENNE, HOGY OBJEKTÍVE IGAZ ÜGYÉRT TÖRTÉNIK.
Azt nem látom bizonyítottnak, hogy az illető lány verziója a fényes igazság. Abban, hogy Gergényi meg nem büntetése miatt ordítozni igazságos, abban biztos vagyok. De abban korántsem, hogy ez a jegyirodai konfliktus nem kölcsönös szóváltás után, egymást sértegetve alakult ki. Mert legtöbbször úgy szokott történni. Akkor pedig tüntetést nem indokol: intézzék el a bíróságon egymással.
Hogy siker volt? Azért, mert többen voltak a tüntetők, mint az ellentüntetők? Szerintem nem ez a siker. Az lenne a tényleges siker, ha a közönség - a lakosság - egyetértene. De nincs jele annak, hogy így lenne. Sőt. A média alaposan elásta az egészet.

Annyit hozzá kell tennem, hogy valóban békésen és nyugodtan zajlott le, ennyi pozitívum mindenképpen volt. Csakhogy ezt nem különösebben értékelik a sajtóban - főleg az előtte eleresztett sok-sok véresszájú duma, molotov-üdvözlés miatt.

Terembura: korrekt és pontos, mint mindig. Ki kéne találni, hogy a fenébe lehetne egy hatékony csapatot összehozni az oszlatás támogatására, mert eddig nem sikerült. Próbálkozni kell tovább.

Shadai: neked szentelek egy külön posztot. Még ma este (későn).

kerenszkij: nem kell különösebbet hozzátenni, egy véleményen vagyunk nagyjából, eltekintve az én ignore-listámtól. Akárkivel nem foglalkozom, a jövőben te is fontosabbra fordítsd az energiáidat...

Suski (és Matyi): tényleg vicc a Zyklon-B poló. Csak nagyon rossz vicc. Én valamikor azt mondtam valahol (tán még épp a JP-n?), hogy a zsidó viccekkel nincs semmi baj. A holocaust-vicceket viszont én meghagynám a zsidóknak, belső használatra. Tudod, ahogy Cyrano mondta, kissé más oldalról:
"Mert magamat kigúnyolom, ha kell
De hogy más mondja - azt nem tűröm el!"
Ahhoz túl sok a halott és túl közeli, hogy kívülről ezzel viccelődjünk. A zsidók indokolatlan túlérzékenységét támadom, ahogy csak lehet, de a jogos érzékenységet respektálni kell. Én nagyon sokféle provokatív TC-polót felvennék (ha nem volna olyan drága), de a Zyklon-B nem tartozik közéjük.

Email: Shadai zsidó. A JP vezetője. Nekem is van több olyan zsidó ismerősöm, akik számos rokonukat vesztették el. Volt holocaust. Sajnos. Miért ne írhatná le? Én is le szoktam írni, hogy nagyapámat málenkij robotra vitték és félhalottan került haza két és fél év múlva úgy, hogy még katona se volt...

Arvisura: egyetértünk. De a cigányokkal sem az a baj, hogy mit adtak vagy mit nem - hanem az, hogy egy jelentős részük most hogyan él, és mennyire tartja be a törvényeket. Ebből fakad a problémák döntő többsége velük.

barany: a megoldás az ignorálás, mindenki által. Nem kötelező, persze, csak ajánlott. Én elvből nem cenzúrázok (törlést kérni kell, pl. technikai hiba után a kettőzet egyikét veszem csak ki, lásd Mavo dupla trackbackját). De nem válaszolok mindenkinek. Magas a tűréshatár, de azért létezik.

Pala: tudom, mi a fasizmus és mi a nácizmus, és melyik országban melyik volt. Azt viszont te is tudod, hogy a kettőt a köznyelv rokon értelmű szóként használja. Az olasz fasiszták nem álltak fajelméleti alapokon, ez tény, és nem is üldöztek senkit emiatt. Természetesen köznyelvi értelemben használtam a fasiszta szót.


Akit nem említettem név szerint, de azért válaszoltam neki: elnézést. Egyszerre három dolgot csinálok épp, és a pici képernyőn váltogatnom kell.
Nos, ennyi. A véleményemet, amit az alapoosztban írtam, fenntartom, azzal, hogy szerencsére a tüntetésen atrocitás nem történt. Az hiányzott volna még... mármint a kormánynak, hogy száz ujjal mutogathasson...

Lehet, hogy túlbiztosítottam magam? Lehet. De nem baj: a módszer bevált.

Már régóta adós vagyok magamnak azzal, hogy továbbviszem a Gergényi-Szabadfi-ügyet: még a Morvai Krisztinával együtt lévő Civil Jogász Bizottság ülésére hívtak meg egyszer, ahol is bejelentettem, hogy bár a két főrendőr elleni feljelentéseimet (Szabadfit a tévéostromos kisrendőr-cserbenhagyás, Gergényit a szemkilövetés és csatolt részeinek irányítása) visszadobták, de a dolgot nem hagyom annyiban. Nevezetesen: kihasználom azt a lehetőséget, hogy az eljáró ügyészségek - bár röhejesen, bűncselekmény hiányában szüntették meg az ügyeket, mégsem éltek azzal a kézenfekvő lehetőséggel, hogy hamis vád címén engem állítsanak a bíróság elé. Az már mégiscsak nagyon snassz lett volna - annyira még tart a jogállami látszat megrepedezett máza, hogy egy ilyen per jókora indulatokat váltott volna ki.

Igen ám, de a büntetőjog nem így működik. Ha valaki csontra alaptalan vádat emel mások ellen, akkor illik emiatt őt eljárás alá vonni. Következésképpen, ha ez elmarad, ott valami hézag van...

Mindenki tudja, aki a magyar valóságról némi ismerettel bír, hogy a rendőrség bűncselekményeket követett el 2006. október 23-án (sőt, már a megelőző szeptemberi éjszakákon is). Egyértelmű, hogy miért vagyok védett a hamis vád ellen: mert a vádam objektíve valós és megalapozott, csak éppen a hatóság nem akar - politikai okból - eljárni a tettesek ellen.

Nos: rengeteg ilyen-olyan dolgom volt, építkezem is (s. k.), dolgozom is mindenfélét, írok is szanaszét, így aztán csak formálgattam magamban a feljelentést az ügyet elsinkófáló ügyészek ellen. No de most! Nehéz frappánsabb húzást kitalálni, mint bemenni a Budapesti Nyomozó Ügyészségre azzal, hogy kérem tisztelettel, hoztam egy feljelentést a vezetőhelyettesük ellen... Ezt nem lehetett kihagyni.

Ugyanakkor volt egy problémám. Az, hogy elvből nem veszek igénybe ügyvédet (bár a tanút is megilleti a védelem joga ma már), hiszen ha egyszer megtanultam a szakmát, illik a saját dolgaimat egyedül intézni. Ámde az egyedüllét nagy hátránya, hogy az embert békésen szarrá verhetik, aláírathatnak vele erőszakkal akármit, meghamisíthatják a vallomását, és nem sokat tehet ellene. Ekkora "szemtelenség" hatására nagyon is könnyen kinyílik a hatósági pofonzsák - és egymagam tehetetlen lennék. Ne feledjük, hány teljesen ártatlan embert vertek félig agyon ilyen-olyan kapitányságokon másfél éve!

Hogyan lehet ezt kivédeni?

A megoldás a következő volt. Mivel semmiképpen nem akartam kihagyni, hogy az oroszlánbarlangba bemenve megcibáljam az oroszlán bajszát, biztosítanom kellett, hogy ezt sértetlenül megússzam. Őrizetbevétel még belefért volna (bár azért erre sem vágytam különösebben, gyerekek, munka, miegyéb), de legjobb ép bőrrel kijönni, dühtől fújtató ügyészeket hagyni magam mögött. Erre azt találtam ki, hogy széles nyilvánosság előtt közzéteszem: el vagyok szánva az őrizetbevételre (végtére is erre el is voltam - csak éppen egyáltalán nem vágytam rá). Feltételeztem, hogy elég hatósági szem olvassa akár ezt a blogot, akár a Bombagyárat - attól nem tartottam, hogy az információ nem jut el a helyére.

Nos, ezek után mit tehet egy ügyész - még akkor is, ha csakugyan megcselekszem, hogy ilyesféle feljelentéssel állítok be, és annyira provokatív vagyok a kihallgatás során, amennyire csak lehet? Összeverethet - de nagyon nem jó húzás, látszik, hogy nem vagyok hülyegyerek, nyilván megmutattam magam valakinek, mielőtt odamentem, hogy semmi bajom. Valami ürüggyel fogdára vágathat pár órára - de az előre beharangozott egyszemélyes flashmob miatt túl sokan kíváncsiak arra, hogy mi történik velem...

A most már teljes őszinteséggel bevallható stratégia tehát ez volt: beharangozom amit tenni fogok, bejelentem, hogy megtorlásra számítok, és csendesen vigyorgok: nincs jó ellenlépés... Semmi más dolgom, mint megtenni, amit kilátásba helyeztem, pimaszkodni, és nézni, ki tudom-e hozni annyira a sodrából a delikvenst, hogy a jóslatom önbeteljesítő legyen. Ha igen, akkor is nyertem, ha nem, akkor is - mert akkor az asztalukra történő virtuális odapössentést bántatlanul úszom meg, miközben vérben forog a szemük, mint a láncát tépő szelindekeknek.

 

Budapesti Nyomozó Ügyészség részére

Helyben, személyesen kézbesítve!

 

Tisztelt Budapesti Nyomozó Ügyészség!

 
Tekintettel arra, hogy – megítélésem szerint utólagos (alaptalan) meggyanúsításom szándékával – „tanúkihallgatásra” idéztek be igen sajátosan, telefonon keresztül, felhasználom a nagyszerű alkalmat, hogy régi függő ügyeimet Önöknél folytassam feljelentés megtétele útján.

Ezennel feljelentést teszek a Btk. 225. §-ába ütköző hivatali visszaélés bűncselekménye miatt

1/ Dr. Turi András vezetőhelyettes ügyész (Budapesti Nyomozó Ügyészség)

2/ Dr. Margl Zoltán ales. Csoportvezető katonai ügyész (Budapesti Katonai Ügyészség)

3/ Dr. Ihász Sándor fővárosi főügyész (Fővárosi Főügyészség)

4/ Dr. Szabadvári Péter ezredes (Katonai Főügyészség)

ellen, mivel fent nevezettek alaposan gyanúsíthatóak azzal, hogy az általam megtett, Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány és Dr. Szabadfi Árpád volt ORFK helyettes vezető elleni feljelentések elbírálásánál a feljelentett személyek javára jogtalan előnyt okozva hivatali kötelezettségüket megszegték, a bizonyítékokat és közismert tényeket szándékosan iratellenesen és a logika szabályait megszegve mérlegelték és megakadályozták, hogy a két feljelentett rendőri vezető ellen a független bíróság folytathassa le a jól megérdemelt büntetőeljárást. Ügyszámok, melyeken a jogellenes határozatokat meghozták: 1/ Nyom. 728/2007; 2/ B.XIII.207/2007; 3/ NÜ 13241/2007; és 4/ Bf.VI. 112/2007.

 Dr. Turi András terhére felmerül még a magán- avagy közokirathamisítás gyanúja is (attól függően, hogy az ügyészségi határozat milyen okiratnak minősül), tekintettel arra, hogy fenti ügyszámon „elírást” javított valótlannak imponáló indoklással: Gergényi Pétert – akiről mellesleg országszerte, médiahírek alapján köztudott volt, hogy a BRFK vezetéséhez elvárt iskolája sem volt meg, ezért is nem lehetett az ORFK vezetője sem – doktori címmel ruházta fel. A kijavító határozat szerint „hivatalból” javította; de ez 2007. június 5-én kelt, miközben az én panaszom, mely ezt is kifogásolta, június 1-én datálódott. Hogy Dr. Turi András elkövette-e a szándékosan valótlan indoklás írásával az okirathamisítás valamelyik alakzatát, az a határozata elleni panasz ügyészségi kézbesítésének és iktatásának vizsgálata útján dönthető el. Amennyiben már látta a panaszt, akkor annak helytadva lett volna kötelessége javítani az iratot, és nem „hivatalból”.

Dr. Margl Zoltán terhére felróható az a súlyos jogi műhiba is (mely szakmai alkalmatlanság címén történő azonnali menesztését is szükségessé tenné), hogy a feljelentést a Be. 174. § (1) bek. f/ pontja alapján (mert már jogerősen elbírálták) utasította el. Elsőéves joghallgatót kivágnak a vizsgáról, ha az alaki és anyagi jogerő közötti különbséget nem ismeri (köztudott volt, hogy a feljelentettek semmilyen bíróság elé nem kerültek!) – egy vezető katonai ügyésztől ez vagy a szakmai teljes alkalmatlanságot, vagy a hivatali visszaélés egyenes szándékkal elkövetése közben a totális indolenciát mutatja, mely kapcsán még a formaságokra sem fordítja a minimális gondot sem, és kirívó pimaszsággal úgy utasítja el a feljelentést, ahogy azt nyilvánvalóan nem lehetne – mert megteheti… Megjegyzem, felettesével ezután beszéltem telefonon, közölve vele az esetet, de semmilyen eljárást Dr. Margl ellen nem indított…

A feljelentés kiterjed mindazon ismeretlen tettesekre is, akik ügyészségi felettesként, avagy kormánytagként-kormánytisztviselőként netán befolyásolták a megnevezetteket abba az irányba, hogy nyilvánvalóan alaptalanul, tisztán politikai indokból utasítsák el a feljelentéseket, és tegyék lehetetlenné a tettesek felelősségre vonását a 2006. október 23-i rendőri brutalitásra kiadott parancsokért, illetve a tévéostrom alkalmával a szorult helyzetbe került védő rendőrök számára a segítségnyújtás elmulasztásáért, mely a sértettek testi épségét, életét is veszélyeztette.

Részletes indoklás helyett utalok az elutasított feljelentéseimben leírtakra; továbbá arra, hogy Dr. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke számos nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a vétkes rendőrök – a vezetőket is beleértve  - elszámoltatása és megbüntetése parancsoló szükségszerűség lett volna.

Utalok továbbá arra, hogy az események óta a vétkesnek tartott alacsony rangú rendőrök elleni eljárásban a parancskiadók személyét nagy aggódással nem vizsgálták; továbbá arra, hogy immár számos alkalommal kiderült ártatlan külföldi, illetve teljesen, mindenben vétlen egyetemisták brutális összeverése – melyben indult perek kapcsán még a jobboldali rokonszenvvel semmiképpen nem vádolható Cserni János bíró is kiemelte indoklásában, hogy a rendőr tanúk össze-vissza hazudoztak. Csatolom továbbá a Civil Jogász Bizottság által összegyűjtött, azóta nagyrészt már tisztázott, ártatlanok elleni brutalitásokról szóló DVD-összeállítást. Utalok arra, hogy a rendőrség „szakszerűtlenségét” – a féllegális Kossuth téri tüntetők teljesen legális Fidesz-gyűlésbe terelését – immár a belső vizsgálat is megállapította, bár sajnálatosan következtetést nem vont le, noha a szándékosságot minimum vélelmezni kellett volna.

Ki kell jelentenem, hogy a jogellenes tüntetés vagy gyülekezés elleni aránytalan és veszélyes rendőri brutalitás sem indokolható; mint ahogy a rendőrök tömeges azonosító nélküli szereplése (mellyel kapcsolatban Gergényi Péter súlyosat hazudott eleinte) sem. Erre a parancs adójának személyét hivatalosan a hatóságok nem kívánták kideríteni…

Javaslom, sőt követelem a bűnös rendőri vezetők elleni eljárás újra megindítását, és az őket fedező ügyészek (esetleges kormánytagok) szigorú megbüntetését. Javaslom a feljelentettek előzetes letartóztatását, mert a mai politikai helyzetben a bűnismétlés veszélye fennáll.

Feljelentésemet nyomatékosítja az a tény is, hogy bár (alaptalanul) bűncselekmény hiányában utasították el azokat, az ügyészségek valamiért mégis mellőzték a hamis vád miatti, ellenem indítandó eljárást (felteszem, azért, mert ez Strasbourgban igen rossz optikával bírt volna). Márpedig feljelentéseimet konkrét személyek ellen tettem, ahogyan most is. Így, ha bűncselekményre gyanú sem volt, a hamis vád miatt az ügyészségnek kötelessége lett volna ellenem eljárni! Így a hivatali visszaélést a most feljelentettek két rendben is elkövették: ugyanis ha korrekt meggyőződésük volt, hogy határozatuk megalapozott és tisztességes, akkor az ellenem való eljárást nem mellőzhették volna!

2008. április 15.

                                        Tisztelettel: Molnárgörény (eredetiben persze név, cím)

 Mellékelve: 1 db DVD-lemez (CJB anyaga, eredeti)

Ezt kapták meg az arcukba. Elegáns, hiszen még az elszámoltatást többször szorgalmazó Sólyom is benne van... Mellé meg Morvaiék (eredeti) DVD-jét, mindkettőt (nem egyet, ezt elírtam). Van aláírt, átvetetett példány is, majd ha TC megtanít PDF-et feltenni-beilleszteni, felteszem. Meg még az kell, hogy szkennelés után PDF-et tudjak csinálni belőle...

Folytatása következik: ideje feljelenteni azokat a bírókat, akik Kabai kazánkovács urat a sittől oly hatékonyan tartották távol, míg a Hírtévé meg nem találta... Már csak azért is, mert a Magyar Nemzet azóta címoldalon hozta, hogy Kabai a börtönből irányítja a cégeit, melyeket azóta is állami százmilliókkal tömnek. Annyira bolond csupán, hogy céget vezetni még tud szegényke - még jót is tett neki a sitt levegője, ha ennyit javult. Nem is baj, hogy bezárták a diliházakat, mert szemlátomást az életveszélyes pszichiátriai betegségek börtönben jobban gyógyulnak!...

Most akkor egy keveset a kihallgatásról. Az a minimum, hogy az ember nem fog kezet, de Dicsértessék a Jézus Krisztus!-sal köszön (majd a kényszeredett "Mindörökké!" válasz után odadörgi: Ámen!). Ezt követően ki kell fejteni, hogy mivel az ügyészségek a kormány irányítása alatt állnak, és egyértelműen bűncselekményeket, azok tucatjait fedezték, a magam részéről bűnszervezetnek tekintem mind az ügyészséget, mind a rendőrséget. Ez kellemesen megadja az alaphangot, egyben jelzi is a prognózist: ha az illető vértolulásos fejjel igyekszik visszafojtani az indulatait, akkor az előzetes védelem hat, vagyis pontosan tudja, minek teszi ki magát, ha ösztönei szerint, teljes hatósági jogát használva (illetve, azzal visszaélve) vág vissza.

Ügyészem - Dr. Falvai Zsolt - szépen táguló pupillája, finom reszketése az avatott orvosi szemnek elárulta: határozottan megy föl benne a pumpa. Egyszer ki is tört, egyenesen megkérdezve: tényleg azt akarom kiporovokálni, hogy kijöjjön a sodrából? Igen, feleltem. Pupillái ekkor maximálisan tágak voltak, a tremora erősödött. Az se tetszett neki, amikor a tanúfigyelmeztetésből a "saját magát, családtagját bűncselekménnyel vádolni nem köteles" formula kihagyását rögzítettem a jegyzőkönyvbe, és közöltem vele, hogy emiatt ő maga is eljárásra számíthat, ahogyan azért is, mert telefonhívásakor elmulasztotta felhívni a figyelmemet az ügyvédi képviselet lehetőségére.

Ez annyira nem is vicc, mint talán gondolnátok. Amerikában a Miranda-Escobedo-formulát minden rendőr, hatóság úgy fújja, mint hívő a Miatyánkot. Ha nem pontosan mondják el, a gyanúsítottat általában nem lehet elítélni (tanúra ugyanilyen pontosság, de kissé más formula áll). Nagyon gyatra kis ellenkezés volt, amikor az ügyész úr elkezdte a jegyzőkönyvben magyarázni a bizonyítványt, hogy "az ő jogértelmezése szerint" csak akkor kell az önvádolás nem kötelező voltára figyelmeztetni, ha ez felmerülhet a válaszban. Frászkarikát. Úgyhogy ő is kap egy kis ajándékot, egyelőre a főnöke címére. Hátha az majd nem tesz semmit, így őt is be lehet vonni...

Megjegyzem, Falvai úr voltaképpen a végsőkig igyekezett korrekt lenni: annyira, hogy egyértelműen tudott a megjelent posztokról meglátásom szerint. Megtudtam, hogy az eljárás tényleg Pákó ellen folyik (a kérdések is olyanok voltak); ugyanis a Pákó által ellenünk tett feljelentést a Bombagyár Tévé és Rádió vágatlan felvétele alapján azonnal a szemétbe dobták már a rendőrségen (csodák csodája), mert egyrészt a felvétel, másrészt az ATV-ben elkövetett négyzetre emelt idiotizmusa miatt sehogy se lehetett a dologra ráhúzni a kényszerítést, erőszakot, miegyebet. Ennyire még a magyar igazságszolgáltatás sem bírt (még) elferdülni... Ezért folyhat hamis vád miatt eljárás: mert az alapügyet - Pákó feljelentgetéseit - már jogerősen lezárták (be se hívtak akkor, úgy látszik, nem tűnök elég erőszakosnak).

Azt azért besikerítettem a jegyzőkönyvbe, hogy az Oktogonon én a járda túloldalán három fiatal gyárlakóval beszélgetve vártam Pákó érkezésére (nem is figyeltem, jön-e, mert úgyse ismertem volna fel). Ha olvassa a három közül valaki: épp azt magyaráztam el nekik, hogy miért reális és igaz az a tudományos kutatási eredmény, hogy az askenázi zsidók intelligenciahányadosa a legmagasabb a vizsgált népcsoportok közül. Azért, mert a zsidók bő másfél-két évezredig diaszpórában éltek, csak egymás között házasodtak (de a belső migráció nagy volt, így rokonházassági ártalmak nem alakultak ki), továbbá a vallásgyakorlathoz kellett a férfiak általános írástudása, valamint a pénzgazdálkodáson és egyes értelmiségi foglalkozásokon kívül a többiből nagyrészt ki voltak zárva. Így ki kellett szelektálódjon a jó szellemi képesség, mert a sikeresség náluk ehhez kötődött.

Ja, amúgy antiszemiták vagyunk, mint tudjuk, nem?

Aztán szó volt még bomberdzsekiről (nekem sose volt), mézes pálinkáról - mind a legfeljebb másfél deciről, amit hárman megittunk, és arról, hogy egy öreg, egy pocakos és egy kistermetű ember vajon hogy a fenébe kényszeríthetett volna egy kisportolt, jókötésű fiatal néger srácot a zsúfolt Oktogonon és Nagykörúton bármire úgy, hogy az senkinek se tűnik fel a tömegben...

Nos, tehát ez az ügy úgy tűnik, tényleg nem ellenünk folyik. (Már kérdés, hogy az ügyészfeljelentéseim csak megérlelnek egy hamis vádat előbb-utóbb, a hatóságnak valamikor ki kell állnia, hiszen ez az ügyészfeljelentősdi matrjoskababa-rendszerrel bármeddig folytatható).

Fel lehet tenni azt a kérdést: a voltaképpen magát elég kínosan érző, és néha burkoltan mentegetőző Falvai ügyész urat miért kellett ilyen keményen letámadni? Megint csak elvi okból. Nem kötelező olyan szervezetnél dolgozni, amely jogsértéseket fedez, ha kényszerből is. Erre ő (persze mindez jegyzőkönyvön kívül ment) azzal érvelt, hogy egyrészt ő már 2006-ban nyilatkozta, hogy a rendőrök sok jogellenes tettet követtek el, másrészt őt sose kényszerítették politikai okból akaratával ellentétes döntésre (nem tehetek róla, én ebből azt hüvelyeztem ki magamnak: másokat ellenben igen, és tud is erről, bár ezt nem mondta ki).

Tehát: ha egyszer a magyar ügyészségek gazembereket mentenek ki a törvény karmaiból - a rendőröktől és rendőri vezetőktől a pénzügyminiszterig - a vádemelés elsinkófálásával, akkor egyetlen helyes magatartás szerintem az, ha CSAKIS testületnek tekintjük őket, jogi személyként, és semmiféle különbséget nem teszünk az egyes ügyészek között. Analóg ez a bűnszervezetek megfelelő kezelésével: azokban sincs ártatlan. Ezért aláztam meg tényleg agresszíven és keményen egy olyan embert, aki személy szerint erre nem szolgált igazán rá (az eljárási hibáit vélhetően az okozta, hogy egy pillanatra se engedtem ki az agresszív-provokatív nyomás alól): mert nem őt, hanem az ügyészséget mint szervezetet, mint Gergényi megmentőit támadtam benne.

Folytatása következik: ha a feljelentésre válasz érkezik...