Képzeljünk el egy kellemes, 500 ágyas kórházat. Vegyük azt az ideális állapotot, hogy a kihasználtság mindig 100 százalék, és a betegek olyan szép gyorsan cserélődnek, hogy mindenkinek minden bentfekvési napján fizetnie kell. Tegyük fel továbbá azt is, hogy napidíjmentes betegből nem jut ide egy darab sem.

Ez esetben ennek az ideális és nagyon szerencsés kórháznak az éves bevétele 300x500x365 forint lesz, ami 54,75 milliót tesz ki. Szép összeg, nem vitás.

Számoljunk tovább. Egy nővér, ha nettó százezer forintot kap (és akkor már nagyon is jól keres ebben a szakmában), akkor közterhekkel együtt hozzávetőleg évi 2,5 millió forintba kerül ennek az ideális kórháznak. Vagyis az abszolút ideális, felülmúlhatatlan hatékonysággal befolyt napidíjból úgy 22 nővért lehet kifizetni. Természetesen csak akkor, ha a napidíj egészét erre fordíthatjuk, és nem kell adminisztrációra, betegnek adott számlára, költség-kimutatásra, faliszéfre, öreg néne őzikéjére is költeni belőle.

Hogy hány szakdolgozó kell egy ötszáz ágyas kórházban? Durván annyi, ahány ágy van: tessék, nézzétek meg a Vaszary Kolos kórház honlapjának személyzeti adatait.

Akkor fejezzük be a számtanpéldát: mondjuk, hogy ez egy nagyon jól szervezett kórház, és a dolgozók maguk sosem betegek, így aztán 400 szakdolgozó elegendő (meg kell ugye még vagy 80-100 orvos is...). Tehát az abszolút ideális kihasználtságnál, a lehető legtöbb napidíjat beszedve ez a pénz elég is - a szakdolgozói létszám öt százalékának finanszírozására. Az orvosokat, sajnos, még meg kell fizetni, meg ugye kell gyógyszer, kötszer, gép, közműdíj, miegymás: összességében jó, ha egy százalékot kitesz a bevételek között a kórházi napidíj.

Végül pedig tekintsünk el az ideális helyzettől, és mondjuk ki a valóságot: az ágykihasználtság soha nem teljes volta, a húsz napnál hosszabb ápolást igénylő betegek, az életveszélyben bekerültek (díjmentesek), a más okból díjmentesek miatt jó, ha úgy a fele befolyik annak az 54 milliónak. De még az se biztos. Továbbá a pénz tetemes része saját adminisztrációjára megy, meg betegnek adott kimutatásra, számlára, mifenére. Nemhogy húsz, de 7-8 nővér bérére nem elég a valósan felhasználható összeg.

Továbbá nehogy azt higgye ám bárki is, hogy a kórházi napidíj bevezetése nem adott alkalmat a TB-finanszírozás visszafogására! Dehogynem... Voltaképpen ez nem ad semmilyen többletet, mert ami bejön belőle, annyival (ha nem többel) kevesebbet csenget a TB.

Most még elismételhetném a magyar jövedelmi és elvonási viszonyokat, de minek? Elég annyi, hogy a szerencsétlen kisnyugdíjasnak azonban kurvára nem mindegy az a 6000 forint, amit évente ilyen formában le lehet róla nyúlni. A kórházon ez semmit sem segít, de a betegek egy részét garantáltan tönkreteszi, mert akinek 30 ezer a nyugdíja, annak az egyszeri kórházi hatezer rengeteg.

Szavazzunk csak bátran igennel a kórházi napidíj eltörlésére is!